A turizmusban és élelmiszeriparban rejlő lehetőségek, finanszírozási források, hatékony energiagazdálkodás – erről szólt a Csíkszeredai RMÜE konferencia.
„Az ipari vagy termelési mutatók tekintetében Székelyföld nem áll jól. Vannak viszont mutatók, amelyek alapján nem áll rosszul, ilyen a turizmus és az élelmiszeripar. A térségnek a gazdaság több szegmensében is vannak lehetőségei, de nagy szükség lenne ipari beruházásokra is, Székelyföldön ebben a tekintetben kevés dolog történt az elmúlt időszakban” – jelentette ki Zsigmond Barna Pál , Magyarország csíkszeredai főkonzulja, a Romániai Magyar Üzleti Egyesület (RMÜE) és Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa által november 21-én Csíkszeredában rendezett konferencián és üzletember-találkozón.Zsigmond elmondta, jelenleg az export kiszolgáltatott a nagy multinacionális vállalatoknak, ezért mindenképp szükséges lenne az, hogy a kis- és közepes vállalkozások nagyobb szerepet kapjanak a külkereskedelemben. A főkonzul szerint jelenleg 2-3 ezer olyan magyar KKV van, amely exportképes. Cél, hogy ez a szám 12 ezerre növekedjen.
A kisvállalkozások támogatásának fontosságát emelte ki Botos Katalin közgazdászprofesszor is A kicsi szép. A kisvállalkozások jövőjének elméleti alapjai és a magyarországi gazdasági helyzet című előadásában. Botos felhívta a figyelmet, nem elég csupán a helyi termelés ösztönzése, a helyi fogyasztás élénkítésére is hangsúlyt kell fektetni, „mindennél fontosabb, hogy a helyi kisvállalatok a feléjük irányuló bizalmi tőkét próbálják meg feléleszteni”.
„Úgy kell élnünk, hogy ne tönkremenjünk abba, hogy vállalkozunk, hanem az a családunk boldogságát és a társadalom javát szolgálja.
Örvendetes, ha egy kisvállalat egyénileg tud exporttevékenységet folytatni, de a legjobb lenne nagy cégekhez kötődni, hiszen az exportra termelésnél kisebb vállalatként egyedül finanszírozást szerezni, piackutatást és marketingtevékenységet végezni, valamint jó exporteredményeket felmutatni nagyon költséges és nehéz feladat” – nyomatékosította a professzor.
A tőke a vállalkozások számára elérhető, sokszor inkább azzal van probléma, hogy fenntartható, működőképes projekteket találjunk
– jelentette ki Tordai György , a Corvinus Befektetési Zrt. vezérigazgatója, aki a vállalat tevékenységéről tartott előadást. A szakember elmondta, az általa irányított cég az egyetlen, amely a Kárpát-medencében határon átnyúló befektetéseket tesz elérhetővé tőkeági finanszírozással vagy a befektetéshez fűződő kölcsön nyújtásával. „Abban vagyunk érdekeltek, hogy a magyar-magyar gazdasági kapcsolatokban egy hosszú távú projektállományt hozzunk létre, a magyarországi vállalatok külföldi befektetéseihez – beleértve az erdélyi projekteket is – nyújtsunk segítséget” – magyarázta Tordai.
Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.
A Corvinus Befektetési Zrt. egyik legismertebb romániai projektje a Szovátai Üdülővállalat megvásárlása és fejlesztése. A vállalat 2000-ben a Danubius Hotels Rt.-vel közösen 900 millió forintért privatizálta a 2006-ban legjobb romániai szállodának választott Danubius Health Spa Resort Sovata hotelt is tulajdonló vállalatot.
„A tevékenységünkben előnyt élveznek a fejlesztési célú ügyletek, ez azt jelenti, hogy olyan jellegű projektek finanszírozásában szeretnénk részt venni, ahol az üzleti alapú finanszírozás következtében egyértelmű fejlesztés valósul meg. A gépipari beszállítói hálózatok, zöldgazdaság, élelmiszeripar, turizmus, egészségipar, kreatív ipar és az infokommunikáció kiemelten szerepelnek az elérendő ágazatok között” – magyarázta Tordai.
A csíkszeredai városvezetés egyik legfontosabb célkitűzése az, hogy energiagazdálkodás terén a város előrelépjen.
Csíkszereda a tél központja, a térség egyik leghidegebb övezetében fekszik, ebből kifolyólag a háztartások és vállalatok is többletenergiát használnak fel – hívta fel a figyelmet a város komparatív hátrányára Ráduly Róbert Kálmán , Csíkszereda polgármestere, aki a megyeszékhelyen található befektetési lehetőségekről beszélt a meghívottaknak.
A városvezető kiemelte, hogy a jövőben nagy hangsúlyt fektetnének a hatékony energiagazdálkodásra, ezért az üzletember-találkozó résztvevőinek figyelmét a város egyik legfontosabb befektetési lehetőségére, egy biomassza üzem megépítésére hívta fel. Ráduly kitért arra is, hogy a város idén vásárolt egy központi elhelyezkedésű épületet, amelynek egyik szárnyába üzleti központot hoznának létre, amely szintén a városba érkező beruházókat szólítaná meg.
Az EU szintjén húzóágazattá tennék a K+F tevékenységeket„Azt szoktam mondani, fejlesztést árulunk, cégeknek, önkormányzatoknak. Csupán az a kihívás számunkra, hogy megtaláljuk azokat az embereket, akik nyitottak arra, hogy velünk együtt egy fejlesztési pályára lépjenek. Pályázatot írunk, projektet menedzselünk, valamint segítünk különböző stratégiai tervezési szolgáltatásokkal a vállalkozásoknak” – foglalta össze az OTP Consulting tevékenységét a vállalat ügyvezetője, Olti Ágoston.Az ügyvezető az Európai Unió következő költségvetési periódusára is kitért, kiemelte, hogy az EU szintjén kevesebb pénz jut kis- és középvállalkozásoknak, mint az eltelt tervezési időszakban. „Ráadásul ezeknek a pénzeknek egy jelentős hányadát kutatás-fejlesztésre kell fordítani. Az Európai Unió szintjén úgy gondolják, hogy az elkövetkező időszakban a K+F tevékenység lesz a húzóágazat” – hívta fel a figyelmet Olti.
Romániában az aktuális kormányprogram a versenyképesség növelését tűzte ki célul.
A számok pedig rettenetesen jók, a GDP-növekedés remek, a gazdasági növekedés fő motorja az export, amely 10%-kal nőtt az elmúlt évekhez képest. A Magyarország és Románia közötti kereskedelmi forgalom már 7 milliárd euróra rúg: az exporttevékenységet tekintve Magyarország számára Románia a második legfontosabb partner, míg Románia számára az ötödik helyet foglalja el Magyarország – jelentette ki Dobrotka Ágnes a Duna Menti Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetségé nek projektkoordinátora, aki a Duna Régió Stratégiáról és a Duna Menti Kamarák Szövetsége – Regionális együttműködési lehetőségek címmel tartott előadást.
A Duna Régió Stratégia
Dobrotka előadásában elmondta, a Duna Stratégiában kiemelt szerep jut – hiszen Magyarország és Románia közösen koordinálja – a környezeti kockázatokat kezelő prioritási felületnek. Ez azt jelenti, hogy az árvízkezelési terveket kellene az országok közt összhangba hozni, a kockázati pontok adatbázisának kidolgozása mellett. „Nagy reményekkel tekintünk a közös vízügyi képzési együttműködésre, amely szerint azok a szakemberek, akik vízüggyel foglalkoznak, a régió összes országában ugyanarra a tudásra alapozva végezzék a dolgukat.”
Építsünk biztos jövőt gazdaságfejlesztési program
„Célként fogalmaztuk meg, hogy Hargita megye olyan térséggé váljon, ahol az erőforrások és a gazdaságirányítás a helyi közösség kezében van, a gazdaság több lábon áll, és főként a helyi erőforrásokra alapozó iparágak határozzák meg: az agrár- és élelmiszeripar, a faipar, a megújuló energiaipar és a vendéglátás. Azt szeretnénk elérni, hogy az itt előállított termékek iránt a helyi piacokon és külföldön is élénk legyen a kereslet, valamint hogy a székelyföldi származás európai szinten is versenyképes árukat és szolgáltatásokat jelöljön” – vázolta fel az Építsünk biztos jövőt gazdaságfejlesztési program alapgondolatait Barti Tihamér , Hargita Megye Tanácsá nak alelnöke. A térség kevésbé vonzza a nagyberuházókat, ezért Barti szerint a kisebb, egyszerűbb projektekre kell hangsúlyt fektetni, ezért a jövőben kiemelten támogatnák a mezőgazdasági egységek, feldolgozóműhelyek létrehozását.
Barti rávilágított, a turizmus nagyon fontos, hiszen a turisztikai egységek jelentik Hargita megye tükörképét. „Ezért támogatjuk a turisztikai képzéseket, és ezért indítottunk el egy olyan folyamatot, amely ideális esetben azzal az eredménnyel járna, hogy a Hargita megyei sípályák egyetlen bérlettel látogathatók legyenek. Ezzel is azt szeretnénk elérni, hogy a megyében 365 napig tartó turizmus legyen.”
A nemzetközi üzletláncok erdélyi megjelenése nagyon érzékenyen érintette a helyi kereskedelmi egységeket.
Találni kellett valamilyen válaszlépést, amivel ezt a helyzetet ellensúlyozni lehetett – mondta Dávid Balázs Góbé Termékgazdaa góbé termékeket bemutató panelbeszélgetésen, ahol a termékmárka két termelője, a Nagyküküllő Mezőgazdasági Termékszövetkezet és a Bio Alexi Cosmetics is bemutatkozott. Dávid elmondta, a Góbé Termékmárka azt jelenti, hogy a helyi termelőtől, a helyi kereskedőnek és a helyi embereknek készítenek termékeket, de ez mindhárom féltől rendkívüli tudatosságot feltételez. A 2010-ben megszületett termékmárka ma már 60 termelő több mint 300 termékét jelenti, amelyeknek bruttó éves forgalma 3 millió eurót tesz ki. A konferencia végén egy magyar start-up vállalkozás mutatkozott be. A fejlesztőcsapat mobilinternet alapú elektronikus pontgyűjtő rendszeréről Lukács László elmondta, az elsősorban egy hatalmas marketinglehetőséget jelenthet a partnereiknek. A rendszer a fejlesztők szerint a kereskedelmi vállalatok által alkalmazott hűségpont-gyűjtés 21. századi formája: olyan applikációt fejlesztettek, amely a hűségpontokat elektronikus formában gyűjti, tárolja, és teszi lehetővé azok felhasználását. „Nem áll tudomásunkban, hogy Európában valaki még hasonló kezdeményezéssel állt volna elő, az applikáció a közeljövőben debütál Székelyudvarhelyen, ahol a fejlesztőcsapat 4-5 partnercéggel próbálja ki a megoldást” – mondta Lukács, aki hozzátette: végső céljuk, hogy a start-up a jövőben elektronikus fizetőeszköz kibocsátására találjon megoldást. A Nemzeti Bank nagyon pozitívan állt hozzá az ötlethez, úgy tűnik, hogy partnerek lesznek a kivitelezésben. A konferencia panelbeszélgetéseit külön cikkben foglaljuk össze.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!