Nagyberuházók nélkül kisebb projektekre kell összpontosítani

„Az ipari vagy termelési mutatók tekintetében Székelyföld nem áll jól. Vannak viszont mutatók, amelyek alapján nem áll rosszul, ilyen a turizmus és az élelmiszeripar. A térségnek a gazdaság több szegmensében is vannak lehetőségei, de nagy szükség lenne ipari beruházásokra is, Székelyföldön ebben a tekintetben kevés dolog történt az elmúlt időszakban” – jelentette ki Zsigmond Barna Pál , Magyarország csíkszeredai főkonzulja, a Romániai Magyar Üzleti Egyesület (RMÜE) és Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa által november 21-én Csíkszeredában rendezett konferencián és üzletember-találkozón.Zsigmond elmondta, jelenleg az export kiszolgáltatott a nagy multinacionális vállalatoknak, ezért mindenképp szükséges lenne az, hogy a kis- és közepes vállalkozások nagyobb szerepet kapjanak a külkereskedelemben. A főkonzul szerint jelenleg 2-3 ezer olyan magyar KKV van, amely exportképes. Cél, hogy ez a szám 12 ezerre növekedjen.

A kisvállalkozások támogatásának fontosságát emelte ki Botos Katalin közgazdászprofesszor is A kicsi szép. A kisvállalkozások jövőjének elméleti alapjai és a magyarországi gazdasági helyzet című előadásában. Botos felhívta a figyelmet, nem elég csupán a helyi termelés ösztönzése, a helyi fogyasztás élénkítésére is hangsúlyt kell fektetni, „mindennél fontosabb, hogy a helyi kisvállalatok a feléjük irányuló bizalmi tőkét próbálják meg feléleszteni”.

„Úgy kell élnünk, hogy ne tönkremenjünk abba, hogy vállalkozunk, hanem az a családunk boldogságát és a társadalom javát szolgálja.

Örvendetes, ha egy kisvállalat egyénileg tud exporttevékenységet folytatni, de a legjobb lenne nagy cégekhez kötődni, hiszen az exportra termelésnél kisebb vállalatként egyedül finanszírozást szerezni, piackutatást és marketingtevékenységet végezni, valamint jó exporteredményeket felmutatni nagyon költséges és nehéz feladat” – nyomatékosította a professzor.

A tőke a vállalkozások számára elérhető, sokszor inkább azzal van probléma, hogy fenntartható, működőképes projekteket találjunk

– jelentette ki Tordai György , a Corvinus Befektetési Zrt. vezérigazgatója, aki a vállalat tevékenységéről tartott előadást. A szakember elmondta, az általa irányított cég az egyetlen, amely a Kárpát-medencében határon átnyúló befektetéseket tesz elérhetővé tőkeági finanszírozással vagy a befektetéshez fűződő kölcsön nyújtásával. „Abban vagyunk érdekeltek, hogy a magyar-magyar gazdasági kapcsolatokban egy hosszú távú projektállományt hozzunk létre, a magyarországi vállalatok külföldi befektetéseihez – beleértve az erdélyi projekteket is – nyújtsunk segítséget” – magyarázta Tordai.

„A tevékenységünkben előnyt élveznek a fejlesztési célú ügyletek, ez azt jelenti, hogy olyan jellegű projektek finanszírozásában szeretnénk részt venni, ahol az üzleti alapú finanszírozás következtében egyértelmű fejlesztés valósul meg. A gépipari beszállítói hálózatok, zöldgazdaság, élelmiszeripar, turizmus, egészségipar, kreatív ipar és az infokommunikáció kiemelten szerepelnek az elérendő ágazatok között” – magyarázta Tordai.

A csíkszeredai városvezetés egyik legfontosabb célkitűzése az, hogy energiagazdálkodás terén a város előrelépjen.

Csíkszereda a tél központja, a térség egyik leghidegebb övezetében fekszik, ebből kifolyólag a háztartások és vállalatok is többletenergiát használnak fel – hívta fel a figyelmet a város komparatív hátrányára Ráduly Róbert Kálmán , Csíkszereda polgármestere, aki a megyeszékhelyen található befektetési lehetőségekről beszélt a meghívottaknak.

A városvezető kiemelte, hogy a jövőben nagy hangsúlyt fektetnének a hatékony energiagazdálkodásra, ezért az üzletember-találkozó résztvevőinek figyelmét a város egyik legfontosabb befektetési lehetőségére, egy biomassza üzem megépítésére hívta fel. Ráduly kitért arra is, hogy a város idén vásárolt egy központi elhelyezkedésű épületet, amelynek egyik szárnyába üzleti központot hoznának létre, amely szintén a városba érkező beruházókat szólítaná meg.

Az EU szintjén húzóágazattá tennék a K+F tevékenységeket„Azt szoktam mondani, fejlesztést árulunk, cégeknek, önkormányzatoknak. Csupán az a kihívás számunkra, hogy megtaláljuk azokat az embereket, akik nyitottak arra, hogy velünk együtt egy fejlesztési pályára lépjenek. Pályázatot írunk, projektet menedzselünk, valamint segítünk különböző stratégiai tervezési szolgáltatásokkal a vállalkozásoknak” – foglalta össze az OTP Consulting tevékenységét a vállalat ügyvezetője, Olti Ágoston.Az ügyvezető az Európai Unió következő költségvetési periódusára is kitért, kiemelte, hogy az EU szintjén kevesebb pénz jut kis- és középvállalkozásoknak, mint az eltelt tervezési időszakban. „Ráadásul ezeknek a pénzeknek egy jelentős hányadát kutatás-fejlesztésre kell fordítani. Az Európai Unió szintjén úgy gondolják, hogy az elkövetkező időszakban a K+F tevékenység lesz a húzóágazat” – hívta fel a figyelmet Olti.

Romániában az aktuális kormányprogram a versenyképesség növelését tűzte ki célul.

A számok pedig rettenetesen jók, a GDP-növekedés remek, a gazdasági növekedés fő motorja az export, amely 10%-kal nőtt az elmúlt évekhez képest. A Magyarország és Románia közötti kereskedelmi forgalom már 7 milliárd euróra rúg: az exporttevékenységet tekintve Magyarország számára Románia a második legfontosabb partner, míg Románia számára az ötödik helyet foglalja el Magyarország – jelentette ki Dobrotka Ágnes a Duna Menti Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetségé nek projektkoordinátora, aki a Duna Régió Stratégiáról és a Duna Menti Kamarák Szövetsége – Regionális együttműködési lehetőségek címmel tartott előadást.

Építsünk biztos jövőt gazdaságfejlesztési program

„Célként fogalmaztuk meg, hogy Hargita megye olyan térséggé váljon, ahol az erőforrások és a gazdaságirányítás a helyi közösség kezében van, a gazdaság több lábon áll, és főként a helyi erőforrásokra alapozó iparágak határozzák meg: az agrár- és élelmiszeripar, a faipar, a megújuló energiaipar és a vendéglátás. Azt szeretnénk elérni, hogy az itt előállított termékek iránt a helyi piacokon és külföldön is élénk legyen a kereslet, valamint hogy a székelyföldi származás európai szinten is versenyképes árukat és szolgáltatásokat jelöljön” – vázolta fel az Építsünk biztos jövőt gazdaságfejlesztési program alapgondolatait Barti Tihamér , Hargita Megye Tanácsá nak alelnöke. A térség kevésbé vonzza a nagyberuházókat, ezért Barti szerint a kisebb, egyszerűbb projektekre kell hangsúlyt fektetni, ezért a jövőben kiemelten támogatnák a mezőgazdasági egységek, feldolgozóműhelyek létrehozását.

Barti rávilágított, a turizmus nagyon fontos, hiszen a turisztikai egységek jelentik Hargita megye tükörképét. „Ezért támogatjuk a turisztikai képzéseket, és ezért indítottunk el egy olyan folyamatot, amely ideális esetben azzal az eredménnyel járna, hogy a Hargita megyei sípályák egyetlen bérlettel látogathatók legyenek. Ezzel is azt szeretnénk elérni, hogy a megyében 365 napig tartó turizmus legyen.”

A nemzetközi üzletláncok erdélyi megjelenése nagyon érzékenyen érintette a helyi kereskedelmi egységeket.

Találni kellett valamilyen válaszlépést, amivel ezt a helyzetet ellensúlyozni lehetett – mondta Dávid Balázs Góbé Termékgazdaa góbé termékeket bemutató panelbeszélgetésen, ahol a termékmárka két termelője, a Nagyküküllő Mezőgazdasági Termékszövetkezet és a Bio Alexi Cosmetics is bemutatkozott. Dávid elmondta, a Góbé Termékmárka azt jelenti, hogy a helyi termelőtől, a helyi kereskedőnek és a helyi embereknek készítenek termékeket, de ez mindhárom féltől rendkívüli tudatosságot feltételez. A 2010-ben megszületett termékmárka ma már 60 termelő több mint 300 termékét jelenti, amelyeknek bruttó éves forgalma 3 millió eurót tesz ki. A konferencia végén egy magyar start-up vállalkozás mutatkozott be. A fejlesztőcsapat mobilinternet alapú elektronikus pontgyűjtő rendszeréről Lukács László elmondta, az elsősorban egy hatalmas marketinglehetőséget jelenthet a partnereiknek. A rendszer a fejlesztők szerint a kereskedelmi vállalatok által alkalmazott hűségpont-gyűjtés 21. századi formája: olyan applikációt fejlesztettek, amely a hűségpontokat elektronikus formában gyűjti, tárolja, és teszi lehetővé azok felhasználását. „Nem áll tudomásunkban, hogy Európában valaki még hasonló kezdeményezéssel állt volna elő, az applikáció a közeljövőben debütál Székelyudvarhelyen, ahol a fejlesztőcsapat 4-5 partnercéggel próbálja ki a megoldást” – mondta Lukács, aki hozzátette: végső céljuk, hogy a start-up a jövőben elektronikus fizetőeszköz kibocsátására találjon megoldást. A Nemzeti Bank nagyon pozitívan állt hozzá az ötlethez, úgy tűnik, hogy partnerek lesznek a kivitelezésben. A konferencia panelbeszélgetéseit külön cikkben foglaljuk össze.