Megállt a volt szocialista országok nyugathoz való felzárkózása

A közép- és kelet-európai országok elmúlt 25 évéről készített mélyreható elemzést a Nemzetközi Valutaalap (IMF) , amelyben azt vizsgálta, hogyan alakult a volt szocialista államok gazdasági teljesítménye a rendszerváltás után. Az elemzés szerint a térség a kommunizmus bukását követően drasztikus átalakuláson ment át: Közép-Kelet-Európa teljesen visszailleszkedett a világgazdaság körforgásába, az életszínvonal pedig a régió szinte minden országában jelentősen nőtt, a felzárkózás viszont az utóbbi években megállt.A Nemzetközi Valutaalap elemzése azért is érdekes, mert az IMF rendkívüli mértékben befolyásolta a térségben végbemenő gazdasági változásokat. A szerzők kiemelik, hogy a Valutaalap hitelezői és szakmai támogatásához való közelítés ugyan néhány országban már jóval a rendszerváltás előtt elkezdődött (Románia a térség országai közül másodikként, már 1972-ben lett tagja a szervezetnek), az 1990-es rendszerváltást, valamint a szovjet blokk 1993-as bukását követően

Szlovénia kivételével minden régiós ország vett igénybe valamilyen IMF segítséget.

A szerzők szerint a régiós országok többsége az IMF segítségét két nagyobb hullámban: először az 1990-es évek elején, amikor megteremtődött a szervezet hiteleihez való hozzáférés feltétele, majd 2008-2009-ben, a gazdasági válság kitörését követően vette igénybe. Az ábrából kiderül, hogy az elmúlt 25 évben Románia volt a szervezet egyik legaktívabb közép-kelet-európai tagja: egy rövidebb időszakot leszámítva az ország folyamatosan rendelkezett készenléti hitelkerettel (stand-by arrangement). Az IMF által nyújtott hitellehetőségekről bővebben ide kattintva olvashattok.

Az IMF segítségére nagy szükség volt,

hiszen a tranzíció első éveiben a térség mindegyik országát magas infláció és a gazdasági össztermék csökkenése sújtotta. A rendszerváltást követő három évben a lengyel és a cseh gazdaság kumulatív csökkenése elérte a 13%-ot, a román és a bolgár gazdaság 25%-ot, a balti országok gazdasága 40%-ot zuhant. A térség gazdaságainak zsugorodása és az állami bevételek zuhanása pedig egyre romló életfeltételeket eredményeztek a munkahelyek megszűnése és a szociális juttatások hiánya mellett.A román gazdaság növekedési pályára való állítása már viszonylag korán, 1993-ban megtörtént. Az elszabaduló inflációt viszont a térség országainál később, csak 1995-ben sikerült megállítani.A piacgazdaság első évtizede után a kétezres évek elejétől erős gazdasági növekedés következett be. Az egyre stabilabbá váló régiós gazdaságokat jelentősen segítette a világgazdaság növekvő tendenciája és az Európai Unióhoz való csatlakozás következtében nyugatról meginduló hatalmas tőkebeáramlás – olvasható az elemzésben. Ennek köszönhetően

a térség országai egyre inkább közelítettek Nyugat-Európához.

A közép-kelet-európai országok gazdaságainak fejlődését szemlélteti az IMF által készített, makrogazdasági teljesítményt rangsoroló ábra is. Míg az 1998-2000 közötti időszakban Románia csupán Fehéroroszországot tudta megelőzni a mutató alapján, 2012-2014-re az ország makrogazdasági teljesítményben a középmezőnyben helyezkedik el, olyan országokat is megelőzve, mint Magyarország, Olaszország, Portugália, Spanyolország vagy Oroszország.A rangsor összeállításához az IMF hét makrogazdasági mutató súlyozott átlagát vette alapul: a folyó fizetési mérleget, az inflációt, a munkanélküliséget, az államháztartási egyenleget és államadósságot, az egy főre jutó GDP-t és a reál GDP-növekedést. David Lipton , a Valutaalap igazgatóhelyettese ugyanakkor egy, a jelentést bemutató Varsóban tartott konferencián elmondta, hogy nagyjából a válság kitörésekor a KKE országaiban megállt a gazdasági teljesítményben való felzárkózás a nyugati gazdaságokhoz – írja a 444.hu. Lipton szerint, ha évente csupán 1%-kal növekedne gyorsabban a régió a nyugathoz viszonyítva, akkor újabb negyed évszázad alatt akár be is lehetne hozni a jövedelemkülönbségeket, viszont ha nem következik be nagyobb változás, akkor 25 év múlva is ugyanekkora lesz a hátrányunk. A pénzügyi sebezhetőség is egyre aggasztóbb a térségben. Ugyan a kilencvenes években még hatalmas költségvetési hiányukat az országok többsége a maastrichti egyezmény szerint sikeresen lefaragta 3% alá, több kormánynak is hatalmas kihívást jelent az államadósság elleni küzdelem. Magyarország, Szlovénia és Ukrajna is az államadósságuk fenntarthatóságáért küzd.

A jelentés szerint a legtöbb KKE országban problémát okoznak a magas adókulcsok is: a kormányzatok többsége tévesen az adók megemelésével próbálja egyensúlyba hozni a költségvetést, és keveset tesz a kiadási oldal racionalizálásáért vagy az adóbegyűjtések hatékonyabbá tételéért.

Ha csak a legfontosabb adónemet, az áfát vesszük alapul a régió országai közül Romániában a harmadik legmagasabb az áfakulcs.

A jelentés kiemeli, hogy a KKE országainak többsége az exportorientált gazdaságpolitika útját választotta, ami jelentős gazdasági függést jelent néhány országtól. A térség exporttevékenységének két jelentősebb célállomása Németország és Oroszország. Az ábrán a citromsárga nyilak az adott ország bruttó hazai össztermékének 5%-át meghaladó, Európai Unió tagállamaiba való exporttevékenységet jelzik, a narancssárga nyilak az Oroszországba, a piros nyilak az egymást közti exportot mutatják. Az államok minél kékebben vannak feltüntetve, GDP-arányosan annál nagyobb exporttevékenységet folytatnak.

A pénzügyi szektor nyugatról kapja forrásait

Az IMF szerint a nagyobb nyugati bankok jelenléte pozitív a KKE országok számára, hiszen jóval nagyobb pénzügyi források megszerzését teszik elérhetővé. Még megoldatlan problémát jelent ugyanakkor, hogy az anyabankok leginkább a központi finanszírozás modelljét választották, amelynek részeként a régió bankjainak felvásárlása után, a konjunktúra ciklusok figyelembevételével oda tolják forrásaikat, amely országban éppen szükség van rá. Ez a modell pedig sebezhetővé teheti a bankszektort több régiós országban is – olvasható az elemzésben.

A bankok túlnyomó hányada Romániában is külföldi pénzintézetek tulajdonában van, a hazai bankpiacot az Erste (BCR) , a Sociéte Générale (BRD) , a Raiffeisen , az UniCredit és az ING uralja.