Lakosonként két lej: így lendülhet fel a mezőgazdaság Kovászna megyében

Lakosonként évente egy vagy két lejt fizet be tíz háromszéki település és Kovászna Megye Tanácsa abba a közösségfejlesztő egyesületbe, amely a pénzből olyan mezőgazdasági beruházásokat finanszíroz a településeken működő gazdaegyesületek számára, amelyeket egyébként a kisebb termelők nem engedhetnek meg maguknak. Nemrég öntözőberendezést adtak át Uzon községben, vásároltak már silózó kombájnt a baconi gazdáknak, de sikeres tejcsarnok bővítési projektről is be tudott számolni az egyesület ügyvezetője.Az egyesület működési szabályzata egyszerű: minden résztvevő település lakosonként 1 vagy 2 lej tagságdíjat fizet be évente (két település is úgy döntött, hogy 2 lejre növelik a hozzájárulásukat), emellett Kovászna Megye Tanácsa is 2 lejt tesz hozzá a költségvetéshez a megyére számított lakosság szerint. Ez nyílván nagy összeget, közel 100 ezer eurós hozzájárulást jelent a megye részéről.

De hogyan működik az AgroSIC Egyesület?“Az Agrosic Egyesület egy közösségek közti társulás, önkormányzatok alkotják. Fontos viszont, hogy az egyesület nem közvetlen a magánszemélyeket, hanem az önkormányzatok alatt vagy megyei szinten működő szakmai egyesületeket támogatja – mondta el a Pénzcsinálók megkeresésére Orbán Miklós , az egyesület ügyvezető igazgatója. Az egyesület éves költségvetése mintegy 120 ezer euró, amelyhez pár kisebb pályázatból származó összeg is hozzáadódik. “A forrásainkat felosztjuk: egy részére pályázatokat írunk ki a Kovászna megyei gazdaszervezetek számára, a fennmaradó részből pedig szakmai programokat szervezünk.”Orbán szerint az egyesület létezésének egyik legfontosabb pozitív hozadéka az állandó konzultáció a megye agrárszakembereivel és intézményeivel. “Konzultálunk a Mezőgazdasági Kamarával és a Mezőgazdasági Igazgatósággal is. Ezekből az egyeztetétésekből is jönnek ötletek arra vonatkozóan, hogy milyen eszközökre lenne igény. Az igények függvényében írunk ki pályázatokat, azt pedig, hogy melyik gazdaegyesület nyer, az AgroSIC-nél pontozás alapján döntjük el” – magyarázta az ügyvezető.

Olyan eszközöket vásárolnak, ami egy egész közösséget támogat.A Baconba vásárolt silózó kombájn is egy egész térséget szolgál ki Erdővidéken. A barátosi tejcsarnokfejlesztés is körülbelül 40 gazdát érint, Orbán elmondása szerint hasonló beruházásokra szinte mindenik településnek szüksége lenne. Az egyesületnek köszönhetően sikerült megoldani körülbelül 35 uzoni gazda azon problémáját is, hogy a nyári szárazságok miatt gyakran nem volt hol legeltetni a szarvasmarhákat. “Uzonban az öntözőt egy, a Fekete ügy mellett található 70 hektáros legelőn fogják használni, amelyet szakaszosan fognak öntözni és újravetni, így feljavítják a növényállományt. Az uzoni esetben tehát nem az öntöző gazdák közötti továbbadásáról van szó, hanem az ottani gazdaegyesület területét öntözik” – emelte ki Orbán.

A gazdák az új eszközökkel akár az üzletek polcait is megcélozhatjákOrbán példaként hozta fel a Málnásba vásárolt gyümölcsfeldolgozót, amely által a helyi gyümölcstermelők még a kereskedelembe is betörhetnek: helyi boltokban, vendéglátóhelyeken értékesítenék a bedobozolt gyümölcslevet. “Nem gondoltunk arra, hogy jelenleg van akkora kapacitása ennek a gyümölcsfeldolgozónak, hogy szupermarketekbe betörjünk a termékkel. Nem kell ilyen nagy volumenre gondolni, de az is jelentős eredmény lenne, ha a megyében sikerülne értékesíteni a termékeket – emelte ki az ügyvezető.A térség egyik sajátossága, hogy a gazdák óvatosan kezelnek minden újat – mondta Orbán, aki hozzátette: a kezdeti lappangás után az első eredmények hatására egyre többen jelentkeznek, Réty, Uzon, Bölön, Zágon is ebben az időszakban csatlakozott a kezdeményezéshez. “Egyre több polgármesteri hivatal érdeklődik. Terveink szerint évente négyet fogunk befogadni.”

Így próbálják erősíteni a közösségi szellemet és az egymásra való odafigyelést.“Azért választottuk ezt az utat, mert kevés foganatja volt annak, amikor gazdatalálkozókon vagy konzultációkon szóban népszerűsítettük a nemzeti vidékfejlesztési tervet. Fontos példaértékűvé tenni a gazdák számára ezeket a lehetőségeket – jelentette ki Könczei Csaba , a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője, aki hozzátette: két évbe tellett, amíg az AgroSIC úgy kezdett működni, hogy most már a polgármesterek és a gazdák is felkapják a fejüket a kezdeményezésre.

Könczei szerint egy következő lépés lehetne a szervezett értékesítési forma.A mezőgazdasági igazgatóság vezetője szerint a gazdák által külön-külön megtermelt áru közös értékesítésének több pozitív hozadéka is lenne, hiszen a nagyobb értékesítési mennyiségnek köszönhetően jobb pozícióból sikerülhet árat alkudni. "De ugyanígy a beszerzési oldalon is, ha közösen szerezzük be a vegyszereket, műtrágyát vagy a termeléshez szükséges egyéb dolgokat, akkor a nagyobb vásárolt tömeg miatt jobb alkupozícióba kerülhetnénk" – magyarázta Könczei.Könczei szerint a közös értékesítés csak szövetkezeti formában lesz elképzelhető. Ez gyakorlatilag azt is jelentheti, hogy a jelenlegi egyesület formát változtatna. "Ez kedvező lépés lenne, hiszen a következő Európai Uniós költségvetési ciklus alatt kiemelkedően fogják támogatni a rövid termelési és értékesítési lánccal rendelkező jogi személyeket. Azokat, akik termelnek, feldolgoznak és értékesítenek is a vidékfejlesztési terv 90%-os vissza nem térítendő támogatásokban fogja részesíteni" – hívta fel a figyelmet Könczei. Az AgroSIC Egyesület jövőképéről Orbán elmondta: “azokat a projekteket, amelyeket a tagságdíjból tudunk finanszírozni, évente ki szeretnénk írni. Éves szinten körülbelül négy vagy öt projektről beszélhetünk. Most már szinte havonta jut egy nagyobb rendezvényre is. Természetesen szeretnénk nagyobb EU-s projekteket is megpályázni, ötletként felmerült már egy kisebb zöldség-begyűjtő központ létesítése, de akár állatok számára készített karanténközpont, kiállítóközpont, vásárközpont építése is felmerült. Hogy ezekből mit lehet megvalósítani, még a kiírásoktól is függ."