Autómegosztás egy alkalmazáson keresztül: egyértelmű, hogy bepróbálkozik Romániában is a sokat vitatott Uber, az már kevésbé, hogy sikerre van-e ítélve.
Bekerült a világ tíz legtöbbet érő startupja közé, értékét 3,8 milliárd dollárra becsülik, bár arról, hogy jogszerűen működik, a világ enyhén szólva sincs meggyőződve. Ez az Uber , a taxisok rémálma, amely Romániába tart. Legalábbis a vállalat honlapján az alábbi álláshirdetésekre lehet bukkanni – ami azért nagyon erős jel.
Mi az az Uber?
Az Uber gyakorlatilag egy, a világ 45 országának száznál is több városában szolgáltató új generációs taxivállalat: nem rendelkezik saját autókkal, mégis személygépkocsis szállítási lehetőséget nyújt felhasználóinak. Hogyan? A közvetítő felület egy okostelefon alkalmazás: ha valakinek fuvarra van szüksége, jelzi ezt a rendszeren keresztül, amely értesíti a legközelebb levő Uber-sofőrt, és a helyszínre küldi. A sofőrök saját autóikat vezetik, vezetői gyakorlattal és erkölcsi bizonyítvánnyal kell rendelkezniük ahhoz, hogy az Uberrel szerződjenek, jövedelmük pedig a szállítási díj 80%-a – vagyis 20% marad az cégnél. A vállalkozás pontozási rendszert működtet: az utas értékelheti a sofőrt, és fordítva: így próbálják kiszűrni a veszélyesen vezető sofőröket és a komolytalan utasokat.
Miért nem kerülik meg a vállalatot az ügyfelek?
Azért, mert a fizetés bankkártyán keresztül történik, automatikusan, így biztos lehet benne az Uber, hogy megkapja a neki járó 20%-ot. A rendeléseket meg amúgy is regisztrálja a rendszer, a fuvardíjat is a GPS-adatok alapján számolja ki.
A kereslet-kínálat piaci törvénye itt már-már tökéletesen működik: az Uber aszerint változtatja az árakat, hogy mekkora a kereslet, így a csúcsidőben több sofőrt biztat munkára, ami végül is jó a felhasználónak, mert időben kap kocsit.
De miben más, mint egy taxisvállalat?
Az Uber – bár a sharing economy, azaz a megosztás alapú gazdaság egyik zászlóvivője az Airbnb mellett – közben egy jól jövedelmező vállalkozás, és kompetitív előnye van a taxivállalatokkal szemben: nem működtet drága telefonos diszpécserszolgálatot, és nem váltja ki a borsos taxisengedélyeket.
Éppen ebből adódik a legnagyobb ellenkezés is vele szemben: az adózás és engedélyek megkerülésével tisztességtelen versenyhelyzetet teremt. Több országban ezért a betiltását követelik. Sőt, Németországban egy nem jogerős bírósági döntés alapján az összes tartományra vonatkozóan már megtiltották az UberPop szolgáltatást. Vancouverben is tilos a használata. Londonban és New-Yorkban még legális, Belgiumban viszont minden egyes megkezdett fuvarért 10 ezer eurós bírságot szabhatnak ki a hatóságok.
Megéri?
Attól függ, kinek. Az Ubernek biztosan. A sofőrnek? Kezdetben az alkalmazás alkalmi pénzszerzési lehetőségként indult: van egy kis szabadidőd, elviszel hát pár utast, és pénzt keresel az amúgy üresen álló gépkocsiddal. Később viszont megjelentek olyan Uber álláshirdetések is, amelyekben kifejezetten volt taxisofőröket toboroztak. Mostanra egyre többen vannak, akik megélhetésszerűen dolgoznak sofőrként az Ubernél. A Business Insider cikke szerint az USA-ban heti 40 órányi vezetessél „tisztán” évi 35 és 50 ezer dollár közötti bevétellel lehet számolni. Ez eléri, vagy enyhén meghaladja az amerikai átlagbért.
Az utasnak? A Totalcar szerint például a Heathrow reptérről London Citybe hagyományos taxival 45-85 fontért lehet eljutni, a forgalomtól függően. Uberrel viszont 37 font egy normál kocsival.
Nálunk működhet?
A kérdés két részre bontható: működhet-e jogilag, és szüksége van-e a piacnak az Uberre? Jogilag valószínűleg nálunk is a versenytörvénybe ütközne az alkalmazás. Nemrég fogadta el a szenátus a stoppolást tiltó törvénymódosítást, ami szintén a tisztességtelen piaci magatartás leküzdésére irányul. Logikája, hogy mivel azok, akik stopposokat vesznek fel, nem váltják ki a személyszállításhoz szükséges engedélyeket, előnyre tesznek szert szabályosan működő versenytársaikkal szemben. Ezen elv alapján az Uber is illegális: szintén engedéllyel nem rendelkezők végeznének személyszállítást.
A piaci kérdés sem egyértelmű. Az Uber ötlete egy rosszul sikerült párizsi taxizás alkalmával született, és amerikai metropoliszokban avatott sikert. Ott ugyanis relatív drága a taxizás, és túl kevés a taxis. Nálunk viszont fordított a helyzet: alapvetően nem gyakorolnak elrugaszkodott árakat a taxitársaságok, és a taxisokból sincs általános hiány. A Ziarul Financiar nak nyilatkozó Mihai Rotaru , a Clever Taxi alapítója szerint éppen ezért az Uber nem is jelent fenyegetést a romániai taxitársaságokra nézve. Mihai Ghişă , a hazai taxiszövetség elnöke azt monta az Adevărulnak, volt már hasonló okostelefon-applikációs megoldás a piacon, de nem volt rá kellő igény, szerinte ugyanis Romániában még csak kevesen képesek a telefonjaikat rendelésekre használni, inkább csak a fiatalok. „Jelenleg azzal küzdünk, hogy a sofőrjeinket megtanítsuk a belső rendelési rendszerek alkalmazására. Nem lesz könnyű dolga az Ubernek. Masszív reklámkampányt kell folytatnia ahhoz, hogy hatása legyen a piacra” – nyilatkozta.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!