Őrültség, ilyet nem lehet csinálni – mondja Borbély Károly, az energetikai minisztérium államtitkára az árliberalizációs ütemtervről. Kemény vitában vannak Brüsszellel.
Ősztől 3%-kal kellene drágulnia a gáznak a liberalizációs ütemterv szerint. Lesz-e árnövekedés?
– Nem lesz drágulás, ugyanis egy régóta tisztázásra váró témát vetettünk fel az Európai Bizottságnak. A Boc-kormány által elfogadott liberalizációs ütemterv elhalasztását kértük, ugyanis olyan dolgok történtek a piacon, amiket nem lehet figyelmen kívül hagyni.
Mi változott meg?
– Regionális szinten egy gázárcsökkenési tendencia van jelenleg. Egy másik elem, hogy nem nőtt az elmúlt években a lakosság átlagfizetése, nem volt akkora gazdasági növekedés, ami a tervezettnek megfelelően alakította volna a nettó béreket. A liberalizáció fontos eleme, hogy legyen rá fedezék – amikor árat emelsz, azt legyen is amiből kifizessék az emberek. Nem utolsó sorban van egy komoly, tisztázandó vita is az Európai Bizottsággal a romániai gáztörvény kapcsán. A 123-as törvény szerint Románia köteles az ország területén felhozott gázt prioritásként a lakosság rendelkezésére bocsátani. Azt az évi 9 milliárd köbmétert, ami a lakosság számára szükséges, jelenleg belső termelésből kínáljuk.
Hol ebben a vita?
– Az Európai Bizottságon belül a törvény ezen előírásának törlését szeretnék. A vita tárgya viszont az, hogy jelentős különbség van az árak között: a belföldi gáz ára, amit mi felszínre hozunk, jelenleg 54 lej/megawatt óra, míg a külföldi gáz ára 108 lej/megawatt óra. Emiatt nagyon ragaszkodunk ehhez a törvényhez, nyilván nem fogjuk eladni a gázunkat külföldnek, ahelyett, hogy a lakosságnak egy preferenciális áron értékesítsük.
Persze vannak EU-s direktívák, amiket teljesítenünk kell, például az ország csatlakozását a közös gáz-, valamint áramellátó-rendszerhez. Ezek mind folyamatban vannak, de jelenleg, és a következő 4-5 évben Romániának nem lesz hatalmas exportpotenciálja. Vannak feltérképezett tartalékok a Fekete-tengerben, amiket az Exxon talált, de még legalább négy év kell ahhoz, hogy ezeket felszínre lehessen hozni és a Transgaz vezetékeibe juttatni. Még ekkor sem hiszem, hogy jelentős mértékű pluszunk lesz, és exportálni tudunk.
Mi fog történni az árliberalizációs ütemtervvel?
– A napokban elindítottunk egy nyilvános vitát arról a tanulmányról, amit a minisztérium készített a gázárakról, a tendenciákról. Világosan látszik, hogy csökkennek a külföldi árak, mi nem tudunk liberalizálni, azaz árakat emelni akkor is, amikor máshol egyre olcsóbb lesz a gáz. Ha mi most betartanánk a liberalizációs kalendáriumot, akkor 40,11%-kal kéne növelni a lakosság számára a gázárat 2014-2016 között, ami őrültség, ilyet nem lehet csinálni. 76,5 lej lenne egy megawatt óra. Ez nem ésszerű. Az árak csökkennek, a fogyasztás is csökken, ezeket figyelembe kell venni. Van egy komoly vita. A Bizottság is elismerte, hogy ezekkel a tényezőkkel számolni kell. Informálisan bele is egyeztek, hogy felfüggesszük a liberalizációs kalendáriumot, mi viszont nem felfüggeszteni, hanem elhalasztani szeretnénk a folyamatot 2018-2020 utánra. Jelen pillanatban még nincs kinevezve az új energiaügyi biztos, ez hetek kérdése, az ősz folyamán lesznek majd tárgyalások.
De az a döntés már megszületett, hogy az őszi áremelés elmarad?
– Még nincsen papírra leírva, de vezérigazgatói szinten, informálisan már rábólintottak.
Nyáron a gázfogyasztás nagyobb részét belföldi forrásokból oldja meg az ország, télen viszont az oroszokra szorulunk. Hogyan készül az idei télre a szaktárca?
– Románia jelenleg gázszükségleteinek 97%-98%-át saját, belföldi forrásból tudja fedezni, és csak 2-3%-ot importálunk a Gazpromtól. Az elmúlt télen legfeljebb 20% volt az orosz import. A megszokott készülődés zajlik idén is a téli szezonra, törvény szerint nyáron a tartalékainkat gyarapítottuk, a fogyasztási előrejelzéseink szerint idén télen is 20% körül lesz az import aránya, hacsak nem lesz egy nagyon kemény tél, aminek kevés az esélye.
A kérdésemmel arra is céloztam, hogy minisztériumi szinten számolnak-e olyan szcenárióval, hogy Oroszország elzárja a gázcsapot?
– Azt gondolom, hogy ez nem fog bekövetkezi. Az oroszok keménykednek, de az orosz gáz kétharmadát Európába exportálják, nem úgy megy, hogy egyszerűen elzárják a csapot. A mennyiség 30%-át Németország vásárolja meg, Európa legerősebb gazdasága. Meggyőződésem, hogy az új energiabiztos kinevezése után csillapodni fognak a kedélyek, és visszaáll a normalitás. Az ukrajnai konfliktus sosem veszélyeztette Európa gázellátását.
Ha mégis bekövetkezne a csapelzárás, Romániában mi történne?
– Életbe lépne a b terv. A lakosság gázellátása biztonságban lenne, a törvény szerint a nagy ipari fogyasztókat választanánk le a rendszerről egy ilyen vészhelyzetben.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!