Mostantól nem ismer erkölcsöt a GDP

Szex, drogok, feketegazdaság, kutatás-fejlesztés – mi a közös bennük? Az, hogy szeptembertől hivatalosan is a GDP részei az EU-s tagállamokban. Az Európai Számlarendszer (European System of Accounts – ESA) 2010-es módosítása nyomán mostantól a prostitúció, valamint az illegális gazdasági tevékenységek a bruttó hazai össztermék részét alkotják. „Minden olyan illegális gazdasági cselekmény a GDP méretét érintő tranzakciónak minősül, amit közös megegyezéssel hajtanak végre a felek. Így a drogok, illegális javak és szolgáltatások vásárlása, eladása a GDP részesei, ezek ellopása viszont nem” – áll a szabályzatban. Az Eurostat szóvivője még júniusban azzal indokolta a változtatást, hogy így az EU tagállamainak gazdasági teljesítménye valóban összehasonlíthatóvá válik. „A GDP nem ismer erkölcsöt” – fogalmazott az AFP hírügyönségnek. Pár országban, így Németországban, Magyarországon, Ausztriában és Görögországban már eddig is a GDP része volt a prostitúció. Hollandiában a drogkereskedelem alkotta a GDP szerves részét: a dekriminalizált drogok, mint a marihuana fogyasztását könyebb volt mérni, a kemény drogokból, mint például a heroinból származó gazdasági tevékenységet pedig becslések alapján számszerűsítették.

Mi a helyzet Romániában?

Románia is eleget tesz szeptembertől az ESA 2010 előírásainak, az országot főleg a kutatás-fejlesztés és a fegyverkezés GDP-be történő beolvasztása érinti, de az illegális cselekmények (prostitúció, drogkereskedelem, csempészet) esetén is változik a módszertan. Az elmúlt másfél évben az Országos Statisztikai Intézet felmérte a változtatások hatását, és arra jutottak, hogy azok legfeljebb 1%-kal tornásszák fel a gazdasági összterméket. Adriana Ciuchea , az INS országos gazdasági mutatókért felelős igazgatója azt nyilatkozta a Mediafax nak, hogy az illegális cselekmények GDP-be történő beillesztése legfeljebb 0,1-0,2%-ot „hoz a kasszára”. 2012-ben 1,2 milliárd lejre becsülték ennek a tevékenységnek az értékét. Jóval látványosabb lenne a változás, ha a feketegazdaságot is bevezetnék a mutatóba, erre viszont nem kerül sor, ugyanis már a GDP részese. Igen. A feketegazdaságot, ami a hazai GDP 22-23%-át teszi ki, már évek óta figyelembe veszik a bruttó hazai össztermék megállapításakor.

Ki nyer, ki veszít vele?

A Wall Street Journal számításai szerint pont a szegényebb országok, Románia, Lengyelország, Magyarország, Lettország, Litvánia esetén nem lesz látványos a növekedés, mindössze 0-1%-os. Csehország, Szlovénia, Portugália, Olaszország, Írország GDP-je 1-2%-kal ugorhat meg, míg Belgium, Dánia, Németország 2-3%-os, Ausztria, Hollandia, az Egyesült Királyság 3-4%-os, Finnország és Svédország 4-5%-os „bővülésre” számíthat.

Olaszország gyorsan be is jelentette, még május 22-én, hogy alkalmazkodnak az új előírásokhoz. A központi bankjuk a GDP 10,9%-ára becsülte a fekete- és szürkegazdaságot. Minden, a tevékenységek „GDP-sítéséből” származó euró megváltás számukra, ugyanis minél magasabb a GDP értéke, GDP-arányosan annál alacsonyabb a költségvetési hiány és az államadósság.

Mit szólnak ehhez az elemzők?

A fent említett hatástól tartanak. Eric Vernier , a Francia Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének elemzője szerint a „gross criminal product” éppen akkor került terítékre, amikor Európa adósságválsággal küzd, és gondjai vannak saját szabályai – mint a GDP 3%-a alatti költségvetési deficit és 60%-a alatti államadósságszint – betartásával. Vernier szerint a GDP tekintetében inkább az kellene számítson, ami az állami büdzsébe jut, amiből jövedelme származik a kasszának.Korántsem biztos viszont, hogy az államok igyekezni fognak a GDP-számok feltornázásában. Az EU-büdzsébe fizetett 1%-os hozzájárulásukat ugyanis ez alapján határozzák meg. Azzal, hogy „papíron” bővítik a GDP-t, nem jutnak automatikan többletjövedelemhez, többletkiadáshoz viszont igen. Claus Visten , a Pantheon Macroeconomics vezető közgazdásza szerint az, hogy illegális tevékenységek is a GDP részesei lesznek, árthat a mutató pontosságának és a statisztikai adatok megbízhatóságának. Amerikában például nem részese a bruttó összterméknek a prostitúció és a drogok, és nem is lesz egyhamar az, ugyanis a statisztikai hivatal szerint nincsenek arra vonatkozó tervek, hogy módosítsák a mutató kiszámítási módját. Az USA esetén az európai változtatás alkalmazása 3%-os növekedést jelentene. Vannak olyan vélemények is viszont, amelyek szerint az GDP eddigi számítási módja sem volt megfelelő: ha valaki a fizetése felét lakhatásra és élelmiszerre, a másik felét pedig drogokra költi, a mostani statisztikában úgy jelenik meg, mintha a jövedelme felét megtakarítaná.