Miről fog szólni 2014-2020?

Románia nagyobb EU-s költségvetésből gazdálkodhat 2014-2020 között, mint 2007-2014 között. Arányosan számolva, melyek azok a területek, amelyek többletforráshoz jutnak, mik a prioritások? Vannak olyan programok, amelyek kisebb büdzséhez jutnak?

– Románia valóban többet költhet 2014-2020 között, mint a 2007-2013-as pénzügyi ciklusban, azaz megközelítőleg 43 milliárd eurót. Ebből több, mint 22 milliárd jut a kohéziós politikára, több, mint 8 milliárd vidékfejlesztésre, majdnem 170 millió a Halászati és Tengerészeti Alapból való támogatásokra. 450 miliót az ország az Európai Területi Együttműködésekre fordít, és 10 milliárdot tesz ki a mezőgazdasági kifizetésekre szánt összeg. Ehhez még hozzáadódik az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretén belül rendelkezésre bocsátott 1,23 milliárd euró, valamint az Ifjúsági Foglalkoztatási Kezdeményezésből folyósított 106 millió Euró.

Az összehasonlítás nem olyan egyszerű, hiszen, míg az előző időszakban 3 célkitűzésre (konvergencia, versenyképesség és Európai Területi Együttműködések), valamint ezen belül 17 tematikára lettek bontva a források, most különböző uniós finanszírozási alaponként az unió 11 tematikus célkitűzésére kell forrásokat allokálni. Az operatív programok (OP) sem ugyanazok az előző időszakhoz viszonyítva, hiszen most eggyel kevesebb, hét országos programdokumentum került elkészítésre, és ezek tartalmukban is eltérnek az előző időszak programjaitól.

Ha nem is teljesen pontos, de mi derül ki az összehasonlításból?

– Ha mindenképpen összehasonlítást szeretnénk végezni, akkor elmondhatjuk, hogy a 2014-2020-as Nagy Infrastruktúra OP körülbelül 5%-kal kevesebbet kap a kohéziós politika keretén belül folyósított támogatásból, mint a két elődje. A 2014-2020-as Humán Tőke OP allokációja, a teljes kohéziós politika keretén belül nyújtott támogatásból, százalékos arányban, megközelítőleg megegyezik az előző Humán Erőforrás Fejlesztési Operatív Programéval. Ugyanez a helyzet a Technikai Segítségnyújtás OP esetében is. Az Adminisztratív Kapacitás Fejlesztésére vonatkozó OP a teljes kohéziós politikán belül nyújtott támogatásra vetítve több mint duplájára nő. Ugyanakkor, a kohéziós forrásokhoz viszonyítva nő a Regionális Operatív Program allokációja, megközelítőleg 10%-kal, és csökken a 2014-2020-as Versenyképesség OP allokációja, megközelítőleg 7%-kal az előző programhoz viszonyítva. A Vidékfejlesztési Program megközelítőleg ugyanakkora allokációval gazdálkodhat 2014-2020 között, mint 2007-2013 közt, a Halászati OP egy kicsit kevesebbel.

Az összehasonlítás, mint említettem, sarkított, hiszen nem ugyanazokat a tartalmú programokat vetjük össze. Hogy csak egy példát említsek, a Regionális Fejlesztési Operatív Programnak van egy elég erős környezetvédelmi komponense, mely az energiahatékonyságra és CO2 kibocsátás csökkentésére irányul, illetve ebbe került bele az a KKV-kat támogató prioritási tengely, mely előtte a Gazdasági Versenyképesség OP-ban volt.

Milyen konklúzió vonható le ezekből? Melyek a fontosabbnak ítélt területek, tematikus célkitűzések?

– Amennyiben a teljes allokáció leosztását vizsgáljuk a 11 tematikus célkitűzésre, akkor arányaiban véve nagyobb összegek lettek elkülönítve a közlekedési infrastruktúra, valamint a fenntartható közlekedés fejlesztésére, melyet a természeti és épített örökségvédelem és forráshatékonyság követ, illetve az alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés, a KKV-k versenyképességének növelése, a szegénység elleni küzdelem és társadalmi befogadás, a foglalkoztatás és munkahelyteremtés, valamint a klímaváltozásra és a környezeti kockázatok megelőzésére, kezelésére való felkészülés. De fontosak az oktatás, egészségügy, valamint a kutatás, fejlesztés és innováció is.

Rengeteg adat, eurókra lebontott összeg szerepel a partnerségi szerződésben. Milyen szempontok alapján állapítják meg, mekkora büdzsét kapnak az egyes programok?

– Az összegek, elsősorban uniós finanszírozási alaponként (Strukturális és Beruházási Alapok) és tematikus célkitűzésenként vannak megállapítva, és ebből állnak össze a programok allokációi a választott célok és finanszírozási források alapján. Az, hogy melyik célkitűzésre mekkora összeg kerül egyes Uniós Alapból, számos tényező figyelembevételével kerül meghatározásra, így: az ország meglévő szükségletei és fejlesztési kihívásai, a csatlakozáskor tett vállalásaink, azaz az acquis communautaire–hez való felzárkózás, az Unió 2020-as céljaihoz és az azokhoz rendelt számszerűsített célkitűzésekhez való hozzájárulásunk mértéke, az Európai Bizottság ajánlásai, a kitűzött célok és az uniós források felhasználása nyomán várt hatások. Fontos továbbá megemlíteni azt, hogy a tematikus koncentráció elve szerint, a rendeletek alapján, a források bizonyos százalékát egyes tematikus célok felé kell irányítani. Így például az ERFA Rendelet szerint a fejlettebb régiókban a források legalább 80%, a kevésbé fejlettebb régiókban minimum 50%-át a kutatás, fejlesztés és innovációra, az információs és kommunikációs technológiákra, KKV-k fejlesztésére és az alacsony CO2 kibocsátású gazdaságra való áttérésre kell allokálni, úgy, hogy ez utóbbira fejlett régiókban legalább 20%, kevésbé fejlett régiókban legalább 12%-a jusson a forrásoknak.

Figyelembe lettek véve az előző időszak tapasztalatai is. Például az Adminisztratív Kapacitás Fejlesztés OP esetében az, hogy sokkal nagyobb volt a forrásigény, mint a program allokációja. Ugyanakkor makro-gazdasági elemzés is készült.

A dokumentumban az szerepel, hogy Bukaresten kívül teljes Románia kevésbé fejlett európai régiónak számít, mégis, a főváros erős „fejlődési igényét” figyelembe véve 839 millió euróra emelték az előirányzott támogatás összegét. Miért volt erre szükség? Mekkora összeget kap a többi régió? Erdély, Székelyföld mekkora alapból gazdálkodhat?

– A Strukturális Alapokból Romániának szánt támogatást az Unió fejlett (Bukarest-Ilfov) és kevésbé fejlett régiókra (a többi 7 fejlesztési régió) állapította meg. A Bukarest-Ilfovnak a Partnerségi Megállapodásban előirányzott összeg ennél nagyobb, ugyanis a Közös rendelkezésekről szóló Rendelet alapján a kevésbé fejlett régiók regionális fejlesztési- és szociális alapjainak 3%-a át lett csoportosítva a fejlett régióba. Erre azért volt szükség, mert a régió, bár fejlettnek számít, bizonyos területeken továbbra is fejlődési problémákkal küzd. Itt található például a távhőszolgáltatásra kötött városi lakóépületek 40%-a, melyek energiahatékonysági problémákkal küszködnek. Hasonlóan itt van a legtöbb központi közigazgatás tulajdonában lévő épület, melynek energiahatékonyságét évente 3%-kal kell emelni az ország vállalásainak megfelelően. A főváros és vonzáskörzete sajátos tömegközlekedési problémákkal küzd, és vannak a fejlett régióban is hátrányos helyzetű városrészek, vagy olyanok, ahol még mindig hiányzik az alapinfrastruktúra. Mindezek mellett a gazdasági mutatók is folyamatosan csökkentek az elmúlt években, mint például az egy főre eső GDP, vagy az ezer lakosra jutó KKV-k száma.A kevésbé fejlett régióknak előirányzott összegek csak a Regionális Fejlesztési és Közigazgatási Minisztérium által elkészített Regionális Operatív Program keretén belül kerülnek majd régiós bontásra. A programdokumentum legutóbb közzétett változata szerint az összegeket terület és lakosságszám alapján osztják el a fejlesztési régiók között.

Kiemelt helyen szerepel a humán erőforrás fejlesztése a dokumentumban. Mire helyezik a hangsúlyt, a szakoktatás minőségének a javítására, jobb oktatási intézmény – reálszféra közötti együttműködésre, vagy az életen át tartó tanulásra, továbbképzésekre, átképzésekre?

– Az augusztus 6-án benyújtott Humán Tőke OP keretén belül három nagy komponenst, célkitűzést különíthetünk el. Pénzügyi allokáció szempontjából a programon belül a legfontosabb a fiatalok és a munkanélküliek foglalkoztatottságának növelése. Ez a célkitűzés az első három prioritási tengelyt fedi, javasolt allokációja pedig a program forrásainak 38,7%-a, mely képzési, átképzési, tanácsadási tevékenységekre, valamint munkáltatók támogatására, a munkaerő mobilitása és a vállalkozói kedv ösztönzésére használható fel. Ezt követi az oktatási komponens, mely magába foglalja a korai iskolaelhagyás elleni küzdelmet, az oktatáshoz való egyenlő hozzáférés biztosítását, de az oktatás színvonalának és hatékonyságának növelését is, beleértve az oktatás munkaerő-piaci igényekhez való illeszkedését. Nem utolsó sorban említeném a harmadik komponenst, mely a javasolt allokáció 26,20%-ával tervezi finanszírozni a szociális kirekesztettség és szegénység elleni küzdelmet, főként az oktatásra, valamint szociális és egészségügyi szolgáltatások nyújtására vonatkozóan. A célkitűzés keretén belül az egyik prioritási tengely integrált megközelítéseket támogat majd, pontosabban a közösségi szinten irányított helyi fejlesztések úgynevezett „szoft” komponenseit, melyek vidéken a Vidékfejlesztési Programból és városi környezetben a Regionális Fejlesztési OP-ból finanszírozott infrastrukturális fejlesztésekkel egészülnek majd ki.

Melyek azok a gazdasági ágazatok, amelyek kiemelt támogatást fognak kapni az EU-s alapokból?

– A Strukturális Alapokból főként azok a gazdasági szektorok kapnak majd támogatást, melyek a különböző stratégiák – Versenyképességi Stratégia, Kutatás, Fejlesztés és Innovációs Stratégia, KKV Stratégia – alapján versenyképesek, fontos gazdasági és munkaerő-piaci hatással bírnak, vagy hozzáadott értéket tudnak generálni, elsősorban innovációs és technológiai fejlesztések által. Az első kategóriába tartozik például az autó- és autóalkatrész ipar, az ITC, valamint az élelmiszeripar. A másodikba a textil- és bőr-, illetve a fa- és bútoripar, valamint a kulturális-kreatív iparág és a turizmus kerültek. A harmadik kategóriába az egészség- és gyógyszeripar, energia és környezetvédelem, valamint a biogazdaság, bio-gyógyszerészet és bio-tehnológia kerültek.

Mikortól lesznek kész a pályázati felhívások, mikortól indulhat be a pályáztatási folyamat?

– Az Uniós Alapok Minisztériuma, az általa kezelt programok esetében, azt tervezi, hogy még az idén meghirdeti az első pályázati felhívásokat. A jelenleg tervezett időpont 2014 októbere. Ennek érdekében a programozási munkával párhuzamosan elkezdődött a munka a pályázati dokumentációkon és az eljárásrendeken.

Az uniós alapok lehívási mechanizmusa korántsem nevezhető sikersztorinak Romániában. Mitől fog jobban működni a pályáztatás a 2014-2020-as időszakban?

– A célkitűzés az, hogy egy egyszerűbb, átláthatóbb és rugalmasabb rendszer kerüljön bevezetésre, mind a pályázókat és kedvezményezetteket érintő folyamatokban, mind az intézményrendszer által alkalmazott eljárásrendekben.