Egy világhírű professzor kutatásai Romániáról

Összesen 59 Romániával foglalkozó tanulmány jelent meg 1985-2004 között a világ 202 legelismertebb gazdasági szaklapjában. Eközben 37 ezer írás az USA-t, 898 Franciaországot, 217 Kenyát kutatta. Az, hogy a nagy tudományos gazdasági folyóiratokban melyik ország milyen gyakran jelenik meg, 75%-ban az egy főre eső GDP-től függ – mondta Cristian Pop-Eleches Kolozsváron tartott előadásában. A világhírű professzor a Babeș-Bolyai Tudományegyetem által szervezett ERMAS konferencia meghívására érkezett Romániába, és vitaindító előadásában arról beszélt, érdemes-e a nemzetközi porondon országunkkal foglalkozó tanulmányok közzétételével próbálkozni.Minél gazdagabb országot kutatsz, annál valószínűbb, hogy publikálni is tudod az eredményeidet – jelentette ki a Columbia University tanára. Ennek ellenére érdemes Romániával „foglalkozni”, ugyanis egyedi múltja és jelene van, kutatása versenyelőnyt jelenthet – tette hozzá. A romániai tematikájú tanulmányok ellen szól viszont, hogy az ország túl gazdag ahhoz, hogy a feltörekvő gazdaságokra kalibrált módszerek optimálisak legyenek a vizsgálatára, túl szegény viszont ahhoz, hogy a nyugati gazdaságokhoz hasonló módon lehessen elemezni. Pop-Eleches elmondta, amiatt, hogy a Románia vizsgálatából származó eredmények nehezen általánosíthatóak, és a rendszerváltás előtti adatok sokszor megbízhatatlanok, nehéz támogatást szerezni az országot érintő kutatásokra.

A kutatóknak azt javasolja, próbáljanak olyan témákat választani, amelyek jelenleg vita tárgyát képezik a szakterületükön belül, valamint figyeljenek oda, hogy melyek Románia fontos szakpolitikai kérdései. Példákat is említett. Azt mondta, szerinte jelenleg a romák helyzetének és integrációjának a kutatása „kifizetődő” lehet, de érdemes lenne megvizsgálni, hogy a külföldön dolgozó egyik-másik szülő távolléte milyen hatással van az itthon maradó gyerekekre. Románia Ceaușescu korszakbeli ipari fejlődése mindmáig felfedezetlen terület, gazdasági szempontból nagyon kedvező és hihetetlenül előnytelen földrajzi elhelyezkedésű településekre egyaránt építettek gyárakat, a legtöbbjüket a költségcsökkentés vezérelte piacgazdaság tönkre is tette. 1945 előtt Romániában alig voltak városok, a iparosítás alatt épült a legtöbb, a rendszerváltás után viszont közel egymillióan költöztek vissza falvakra – ezeknek az elemzése is sikeres tanulmány lehetne Pop-Eleches szerint.

Az abortusztörvény hatása

A Columbia University oktatója egyébként sokat foglalkozott a rendszerváltás előtti Romániával. Egyik leghíresebb tanulmányá ban azt vizsgálta meg, hogyan hatott az 1967-es abortusztörvény a bevezetése után született gyerekekre. 1957-1966 között Romániában szabad volt az abortusz, 1965-ben 1,2 millió terhesség-megszakítást hajtottak végre, öt jutott minden élőszülésre. Az 1967-ben bevezetett abortusztilalom után viszont duplájára nőtt a születések aránya. Pop-Eleches kutatásának első eredménye az volt, hogy a törvény bevezetése után született gyerekek több évet töltöttek iskolában és sikeresebbek voltak a munkaerő-piacon. Ezt a kutató azzal magyarázta, hogy a terhesség-megszakítás 1967 előtt többek között magas költségei miatt főleg a városi környezetben élő, tanult nők „fogamzásgátlási” módszere volt, a törvény bevezetése után így több gyerek született az előnyösebb anyagi helyzetben levő családoknál. Amikor a kutató háttérváltozók segítségével figyelembe vette a mintája ezen szerkezeti tulajdonságát, kiderült, hogy az abortusz betiltása után született gyerekek valójában gyengébb munkaerő-piaci és oktatási eredményeket értek el felnőttként, és az életük későbbi szakaszában nagyobb arányban tanúsítottak bűnözői magatartást. Ez Eleches szerint a „nemkívánatossági effektus” negatív hatását bizonyította, és azt, hogy az iskolák zsúfolása rontott az iskolai eredményeken.

Kevesebbet keresnek-e a szakiskolát végzettek?

A kutató egy másik, Ofer Malud dal közös tanulmány ában az 1973-as oktatási reformot vizsgálta. A törvény a diákok egy jelentős részét a szakiskolák helyett az általános iskolákba „terelte”. A kutatás eredménye az, hogy a törvényi változás miatt általános tanulmányokat elsajátító férfiak kisebb arányban végeznek kétkezi munkát vagy űznek mesterségeket, viszont a munkaerő-piaci részvételük és az átlagbérük semmivel sem magasabb, mint a szakiskolát végzőké. Az eredmények persze nem általános érvényűek, a kutatók az 1959 körül születettek helyzetét vizsgálták.

Nem mindig jó erősebb iskolába íratni a gyereket?

Pop-Eleches nem csak a rendszerváltás előtti Románia oktatási kérdéseit vizsgálja, egy tavaly megjelent tanulmányában Miguel Urquiolá val közösen arra voltak kíváncsiak, milyen hatással van a tanulókra egy „jobb” iskola. Az oktatási minisztérium adatbázisát használva olyan diákok érettségi teljesítményét hasonlították össze, akik a kilencedik osztályba történő jelentkezéskor utolsóként még bejutottak egy „jobb” osztályba, és azokét, akik éppen csak, de lecsúsztak erről, és egy „gyengébb” osztályba kerültek. A „jobb” és „gyengébb” iskolákat, osztályokat az utolsó bejutási átlagok alapján választották szét. A kutatás eredménye, hogy azok a diákok, akik jobb iskolába kerülnek, magasabb átlagot érnek el az érettségin. Egy közel 13 ezer válaszadó segítségével készült felmérésből viszont az is kiderült, hogy egy „jobb osztályban” a gyengébben teljesítő diákok gyakorta a perifériára szorulnak, gyengébb eredményeket érnek el, mint a hasonló bejutási átlaggal rendelkező, de csak „gyengébb” osztályba bejutó diákok. A tanárok előszeretettel kedveznek a legjobbaknak a „jó osztályokban”, a szülők pedig kevesebb erőfeszítést szentelnek a gyereknek, ha az jobb iskolába jut be.