Versenyképes bérekkel lasszóznák haza az informatikusokat

Az informatikában földrajzi korlátok nem léteznek, Csíkszeredából is lehet nemzetközi cégeknek dolgozni, akárcsak Kolozsvárról vagy Bukarestből – vallják az IT Plus klaszter tagjai. A tömörülés 2013 áprilisában alakult meg hivatalosan, azonban a megalapozó lépések már 2012 őszén elkezdődtek. A Csíki Vállalkozók Egyesülete kezdeményezése nyomán meghívták egy beszélgetésre az addig egymásról alig tudó, de egy városban működő fontosabb informatikai cégeket, így tudatosult, hogy a legtöbb probléma, amivel ezek a vállalkozók szembesülnek, közös.

„A színvonalas felsőoktatás hiánya, szakemberhiány a munkaerőpiacon, beszűkült üzleti lehetőségek a helyi piacon, kis cégekként esélytelen pályázás a régióban zajló nagyobb informatikai beruházásokat célzó közbeszerzéseken” – sorolja a közös kihívásokat Kozma István , az IT PLUS klaszter elnöke. Vele beszélgettünk.

Mi az IT PLUS klaszter küldetése?

– Ha a céljainkat egy mondatban kellene megfogalmazni, akkor tömören így hangzana: erőforrásainkat és képességeinket összeadva növeljük üzleti lehetőségeinket és eredményeinket. Ennek persze több összetevője van, és számos tényezőre bontható: a tagok versenyképességének növelése, egy közös kompetenciacsomag hangsúlyosabb promoválása a belföldi és nemzetközi piacokon, egységes marketing és eladási tevékenység, közös innovációs projektek indítása, a minőségi informatikai felsőoktatás támogatása a régióban, a régió általános gazdasági fejlődése azáltal, hogy a helyi vállalkozások hatékonyabbá válnak különböző informatikai fejlesztések/beruházások által.

Hol tart jelenleg a klaszter? Mik az eddigi eredmények?

– Jelenleg a klaszternek 17 informatikai vállalkozás a tagja, ezek 2013. évi összforgalma körülbelül 5,3 millió euró volt, és összesen közel 150 alkalmazottat foglalkoztatnak. A legfontosabb eddigi eredményünk egy 200 ezer euró értékű pályázat megnyerése, amely másfél évig biztosítani fogja egy háromszemélyes irodai apparátus fenntartását. Ennek a csapatnak a feladata a klaszter fejlesztési stratégiájának a kidolgozása, az összetett marketing tevékenység, a belföldi és nemzetközi kiállításokon való részvétel megszervezése, technikai és vezetői képzések tartása, a klaszter kibővítése szélesebb régióban.

Nagyon fontos ugyanis kihangsúlyozni, hogy ez nem csak egy csíkszeredai érdekeltségű tömörülés, hanem a környező megyékből bárki csatlakozhat, aki hisz a közösségi együttműködésben. A klaszter bővítésével még aktívan nem foglalkoztunk, ezért nem növekedett eddig számban látványosan a tagok száma, de az elkövetkező néhány hónapban ez lesz az egyik prioritásunk.

Ki finanszírozza a pályázatot?

– A pályázatot az EU-s Gazdasági Versenyképesség Növelése Operatív Program (POS CCE) 1.3.3-as intézkedés keretében nyerte el a Csíki Vállalkozók Egyesülete az egyesületen belül működő IT PLUS klaszter fejlesztésére.

Sokan azt gondolják, hogy ezek cégek versenytársak. Miért éri meg nekik egy klaszterbe tömörülni?

– Elsősorban azért tud érdekes lenni egy cég számára az IT PLUS klaszterbe való belépés, mert egy állandó marketing és eladási tevékenység által, amelyet a klaszter ügyviteli csapata végez, az illető cég szolgáltatásai és termékei egy sokkal szélesebb potenciális ügyfélkörnek lesznek eljuttatva, amelyhez egyedül valószínűleg nem lenne hozzáférése, és mindez úgy, hogy nem kerül neki külön energiába vagy költségbe.Ezentúl meg további olyan költségmentes előnyökhöz juthat, mint például a bel- és külföldi kiállításokon való részvétel, tréningek, amelyekkel fejlesztheti a kompetenciáit, konzorciumokban való tömörülés nagyobb informatikai közbeszerzések megpályázásánál, erős partnerségek kialakítása a többi taggal, know-how és erőforrásmegosztás a klaszteren belül.

Mi a csíkszeredai informatikai cégek szakterülete?

– A klaszterben résztvevő cégek profilja elég változatos, mind a szoftverfejlesztés, mind a hardware és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások teljes skáláját le tudjuk közösen fedni. Kiemelnék azért néhány fontosabb területet amelyek az „erősségeinket” képezik: ügyviteli szoftverek (ERP, CRM, könyvelés, raktárkezelés) implementálása, webalapú egyedi fejlesztések, hálózatbiztonság és monitorizálás.

Milyenek az esélyei egy csíkszeredai klaszternek a Kolozsvár vagy Bukarest keltette „zajban”?

– Az ágazat specifikuma, hogy aránylag kis befektetéssel lehet beindítani vállalkozásokat és munkahelyeket teremteni, a földrajzi korlátok többé-kevésbé nem léteznek, ugyanis szoftverfejlesztést lehet végezni Csíkszeredából egy bukaresti, kolozsvári, de akár egy amerikai cég számára is, és mindezt nagyon is versenyképes árakon, más, az illető nagyobb városokban tevékenykedő cégekkel szemben. Az outsourcing jelentős hányadát teszi ki a romániai IT cégek tevékenységének, Románia még mindig vonzó ilyen szempontból a nyugati nagyvállalatok szempontjából. Viszont ahhoz, hogy nagyobb volumenű outsourcing munkákat lehessen leszerződni, elsősorban nagyobb kapacitásokra van szükség, amelyet külön-külön egyik helyi cég sem tud felmutatni, viszont ha közösen össze tudunk rakni egy 100-200 fős erőforrásbázist, az már vonzó tud lenni egy nagyobb külföldi cég számára. Hosszútávon meg nem csak outsourcingban gondolkodunk, az abban rejlő hosszú távú lehetőségek korlátozottak – egyre drágább a munkaerő Romániában is –, hanem innovációban is, helyben maradó hozzáadott értékben és szellemi tulajdonban. Komoly európai finanszírozási lehetőségek érhetőek már el erre a célra.

A helyi vállalkozások kiszolgálása mennyire prioritás?

– Természetesen nem csak az országos és nemzetközi lehetőségekre fokuszálunk, hanem a helyi piacra is. Tudatosítanunk kell, hogy itt helyben széleskörű kompetenciákkal és tapasztalattal rendelkező szolgáltatók vannak, és nem kell mondjuk egy ERP implementációjához kizárólag bukaresti vagy kolozsvári cégekben gondolkodni. Az is előnyt tud jelenteni, hogy ha egy cégnek több területen van igénye informatikai szolgáltatásokra, akkor nem kell külön cégekkel szerződjön, hanem egy kapcsolati entitással, vagyis a klaszterrel tárgyalhat és megkaphatja a legmegfelelőbb szolgáltatót mindenik területen. A technológiákban rejlő lehetőségekről is informálunk kell a helyi cégeket, elmagyarázni, hogyan tehetik hatékonyabbá vállalkozásukat, és hogy megértsék: az informatika nem költség, hanem befektetés.Az itt vagy más városokban tanuló diákokban tudatosítanunk kell, hogy az itteni munkaerőpiac igenis létezik, és nagy kereslet van jó szakemberekre. A hazatérés és az itthoni karrierépítés legyen reális opció számukra, mert sajnos jelenleg nem az, és ez főleg az információ hiány miatt!

Igen, folyamatosan hallani, hogy Székelyföld is meg tudja fizetni a programozókat. Ez számokban mit jelent? Mekkora az átlagbér a klaszteren belül?

– A székelyföldi programozói fizetéseket a helyi viszonyok határozzák meg, akárcsak mondjuk a kolozsvári fizetéseket. Emiatt az itteni átlagbérek legtöbbször alacsonyabbak, mint a hasonló nagyvárosi bérek. Itt a kereslet is kisebb, a nagy multik sincsenek egyelőre jelen. Két dolgot azonban majdnem biztosan állíthatunk. Az itteni relatív alacsonyabb munkabér reálértéken, azaz vásárlóerő-paritáson lehet hasonló vagy megközelítő, mint a kolozsvári vagy más nagyvárosi, itt ugyanis a megélhetési költségek is jóval alacsonyabbak.

Másrészt Csíkszereda, de más városok is a térségben, egyre jobb kulturális intézményekkel, eseményekkel és egyre változatosabb szabadidős infrastruktúrával, programokkal sokkal emberibb környezetet kínálnak egy pályakezdő fiatalnak, mint egy bukaresti vagy más nagyvárosi környezet. A másik szempont, hogy a székelyföldi régióban talán az egyik legmagasabb bérstruktúrával az IT szektor rendelkezik más ágazatokhoz képest.

A felsőoktatás minőségére folyamatosan panaszkodnak az IT-cégek. Nem lehet, hogy egyszerűen mára már annyira specifikus az elvégzendő feladat, hogy azt egy 3-4 éves képzés után egyetlen egyetem végzettje sem tudja továbbképzés, elmélyülés nélkül elvégezni?

– Annyira gyorsan fejlődnek a technológiák, hogy az egyetemi tananyagok nehezen tudják tartani a lépést, de az egyetemi képzés fő szerepe az alapok elsajátításában van: objektum-orientált programozás, adatbázis elmélet, webes technológiák alapjai. Ha ezekben a végzős diák szolid alapokkal rendelkezik, akkor egy rövidebb, néhány hónapos betanítással már produktívvá válhat. Az csak a diák előnyére válik, ha az egyetemi tananyag mellett, fakultatív módon még szert tesz néhány specifikus készségre, nagyban segítheti majd az elhelyezkedést.Sajnos itt a régióban a felsőoktatás palettája nem elég széles, de ennek erősítésében nekünk is lehet szerepünk. Bizakodóak vagyunk a csíkszeredai Sapientiát illetően a tavaly beindult gazdasági informatika szakkal kapcsolatban.

Az IT PLUS Klaszter tagjai – ha nincsenek megelégedve az oktatás minőségével – szerveznek-e saját továbbképzéseket, illetve átképzéseket? Képeznek-e át például munkát keresőket szoftverfejlesztési feladat elvégzésére? Van olyan szintű munkaerőhiány, hogy mondjuk, közgazdászokból varázsoljanak programozókat?

– Igen. Jelen pályázatban is komoly hangsúly van fektetve mind az alkalmazottak, mind a vezetők részére nyújtott képzésekre. Az oktatási gondokat eddig mindenki egyénileg próbálta megoldani, azonban a szakmai tömörülés ilyen téren is előremozdulást fog hozni, hiszen közösen gondolkodva és tervezve előnyösebb feltételek mellett tudunk fejlődni.A jellemző inkább az, hogy kezdőkkel tartanak tréningeket, hogy elsajátítsák az alapokat annyira, hogy be tudjanak kapcsolódni a cég projektjeibe. Az „átprofilálódás” egy kicsit nehezebb dolog, 35 év fölött már kisebb a hajlandóság.

Ahogy már említette, egyre égetőbb probléma, hogy a növekvő bérköltség miatt Románia veszít vonzóerejéből, mint IT outsourcing központ. Meddig tartható ez a státus, és mi lesz utána?

– Valóban a nagy romániai IT központok veszítenek a vonzerejükből a megnövekedett bérszintek miatt, viszont ezzel szemben Székelyföld még vonzó tud lenni, az alacsonyabb költségszintek folytán. Persze itt is fennáll ugyanaz a veszély, ha erősödik a piac és a cégek túlnyomórészt exportra kezdenek dolgozni. Arra kell figyelni, hogy ne csak erőforrás kiszervezésben, hanem hozzáadott értekben is gondolkodjunk, olyasmit fejlesszünk, amit máshol nem tudnak könnyen kivitelezni, főleg olcsóbban. Olyan saját termékeket kellene kitalálni, amelyek globális szinten érdekesek lehetnek és – nem utolsó sorban – meg is kell tartani ezek intellektuális tulajdonát.