A környező megyék „nyúlják le” a beruházásokat, a régi nagy gyárakból hipermarket vagy ócskavas lett – írja a ZF.
Az 550 ezer lakosú, 5300 eurós, vagyis az országos átlagnál 21%-kal kisebb egy főre jutó GDP-vel rendelkező Maros megyét az elmúlt években háttérbe szorította Kolozs, Szeben és Brassó megye, amelyek sokkal jobban tudtak fejlődni a külföldi befektetőknek köszönhetően – írja a Ziarul Financiar a romániai megyék gazdasági helyzetét elemző sorozata legújabb részében.A gazdasági lap Maros megye kapcsán kiemeli: a rendszerváltás után „vitatható” privatizációk történtek, Marosvásárhely sok gépgyártással, elektrotechnikával és fogyasztási cikkek előállításával foglalkozó nagyvállalatot veszített el. „Az Electromureş, Prodcomplex, Metalotehnica, Imatex gyáraiban vagy a cukorgyárban ezrek dolgoztak, de ezeket bezárták, csökkentették a tevékenységüket, vagy ingatlanbiznisszé alakultak. A cukorgyárat darabonként lopták el és ócskavasként adták el. Mára a területet gyomok nőtték be, az ingatlan-spekulánsok a magas területárakra várnak. Az Imatex helyén hipermarket nyílt, a Prodcomplex helyén raktárak, egy magánkórház és pár kisebb cég működik” – nyilatkozta a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal sajtóirodájának a képviselője a ZF-nek. Jelenleg Maros megye legnagyobb cége az üzleti forgalom alapján az E.ON Energie, míg a legtöbb alkalmazottja a megyei sürgősségi kórháznak van. Hogy juthatott idáig a megye – teszi fel a kérdést a lap.Húsz éven keresztül „ipartalanították” a várost, a gyárak új tulajdonosai nem tudták, mint kezdjenek a vállalatokkal. A helyi hatóságokat nem támogatták, hogy megőrizzék az örökségüket, elpazarolták a vagyonukat és terjeszkedési-fejlesztési terület nélkül maradtak – olvasható a cikkben. Az elmúlt években Maros megyében csak a meglevő cégek terjeszkedtek, ők viszont további befektetéseket akarnak kivitelezni. Az Azomureş műtrágyagyártó például évi 200 millió eurós befektetést előirányzó tervvel rendelkezik – írta a Maros Megyei Tanács a megye második legnagyobb vállalatával példálózva.
A Hirschmann autóalkatrészt-gyártó is terjeszkedik, 4-5 millió eurós beruházással újabb 400 munkahelyet teremtenek, de a Santon autóalkatrész-gyártó cég és a Kestamoni fafeldolgozó is nagyobb befektetésre készül. Nagy István , a Maros Megyei Ipari Park vezetője elmondta, az elmúlt években nem tudtak új befektetőket vonzani, mivel az infrastruktúra sokat „nyom a latba” a beruházók szemében, akik inkább Kolozs, Szeben vagy Brassó megyét választották. Nőnének a megye esélyei, ha autópályák kötnék össze a fontosabb városokkal – ismeri el a ZF, majd említést tesz a Marosvásárhely-Iași és a Marosvásárhely-Kolozsvár autópályákról szóló ígéretekről, közölve: bár évek óta szó van róla, a hatóságok még csak most írják ki a közbeszerzési eljárásokat ezekre a szakaszokra. Maros megyében 125 ezer alkalmazott van, vagyis a stabil lakosság 22,6%-a rendelkezik alkalmazotti munkaviszonnyal, ami magasabb a 21,7%-os országos átlagnál, de enyhe csökkenést jelent az előző év hasonló időszakához képest. A nettó átlagbér 1380 lej, ami 15%-kal múlja alul az országos átlagfizetést. A regisztrált munkanélküliek aránya 5,27%-os, ami magasabb az országos 4,91%-os rátánál.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!