Elkerülik Maros megyét az új befektetők?

Az 550 ezer lakosú, 5300 eurós, vagyis az országos átlagnál 21%-kal kisebb egy főre jutó GDP-vel rendelkező Maros megyét az elmúlt években háttérbe szorította Kolozs, Szeben és Brassó megye, amelyek sokkal jobban tudtak fejlődni a külföldi befektetőknek köszönhetően – írja a Ziarul Financiar a romániai megyék gazdasági helyzetét elemző sorozata legújabb részében.A gazdasági lap Maros megye kapcsán kiemeli: a rendszerváltás után „vitatható” privatizációk történtek, Marosvásárhely sok gépgyártással, elektrotechnikával és fogyasztási cikkek előállításával foglalkozó nagyvállalatot veszített el. „Az Electromureş, Prodcomplex, Metalotehnica, Imatex gyáraiban vagy a cukorgyárban ezrek dolgoztak, de ezeket bezárták, csökkentették a tevékenységüket, vagy ingatlanbiznisszé alakultak. A cukorgyárat darabonként lopták el és ócskavasként adták el. Mára a területet gyomok nőtték be, az ingatlan-spekulánsok a magas területárakra várnak. Az Imatex helyén hipermarket nyílt, a Prodcomplex helyén raktárak, egy magánkórház és pár kisebb cég működik” – nyilatkozta a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal sajtóirodájának a képviselője a ZF-nek. Jelenleg Maros megye legnagyobb cége az üzleti forgalom alapján az E.ON Energie, míg a legtöbb alkalmazottja a megyei sürgősségi kórháznak van. Hogy juthatott idáig a megye – teszi fel a kérdést a lap.Húsz éven keresztül „ipartalanították” a várost, a gyárak új tulajdonosai nem tudták, mint kezdjenek a vállalatokkal. A helyi hatóságokat nem támogatták, hogy megőrizzék az örökségüket, elpazarolták a vagyonukat és terjeszkedési-fejlesztési terület nélkül maradtak – olvasható a cikkben. Az elmúlt években Maros megyében csak a meglevő cégek terjeszkedtek, ők viszont további befektetéseket akarnak kivitelezni. Az Azomureş műtrágyagyártó például évi 200 millió eurós befektetést előirányzó tervvel rendelkezik – írta a Maros Megyei Tanács a megye második legnagyobb vállalatával példálózva.

A Hirschmann autóalkatrészt-gyártó is terjeszkedik, 4-5 millió eurós beruházással újabb 400 munkahelyet teremtenek, de a Santon autóalkatrész-gyártó cég és a Kestamoni fafeldolgozó is nagyobb befektetésre készül. Nagy István , a Maros Megyei Ipari Park vezetője elmondta, az elmúlt években nem tudtak új befektetőket vonzani, mivel az infrastruktúra sokat „nyom a latba” a beruházók szemében, akik inkább Kolozs, Szeben vagy Brassó megyét választották. Nőnének a megye esélyei, ha autópályák kötnék össze a fontosabb városokkal – ismeri el a ZF, majd említést tesz a Marosvásárhely-Iași és a Marosvásárhely-Kolozsvár autópályákról szóló ígéretekről, közölve: bár évek óta szó van róla, a hatóságok még csak most írják ki a közbeszerzési eljárásokat ezekre a szakaszokra. Maros megyében 125 ezer alkalmazott van, vagyis a stabil lakosság 22,6%-a rendelkezik alkalmazotti munkaviszonnyal, ami magasabb a 21,7%-os országos átlagnál, de enyhe csökkenést jelent az előző év hasonló időszakához képest. A nettó átlagbér 1380 lej, ami 15%-kal múlja alul az országos átlagfizetést. A regisztrált munkanélküliek aránya 5,27%-os, ami magasabb az országos 4,91%-os rátánál.