Kérdezz-felelek az év legnagyobbnak ígérkező bizniszéről

Mi az a részvény, és miért kellene vásárolnom?

A részvény a részvénytársaságok alapításakor, vagy alaptőkéjük felemelésekor kibocsátott értékpapír, amely a vállalat tőkéjének meghatározott – a névértékének megfelelő – hányadát testesíti meg. Vagyis egy kis rész a cégből. Részvényeket természetesen haszonszerzés céljából vásárolnak az emberek: bíznak abban, hogy a vállalat nyereséges lesz, a nyereséget (vagy egy részét) pedig kiosztja osztalékban. Vannak vállalatok, amelyek nem osztanak részvényeket, ilyenkor a részvény „nyeresége” a vételi és eladási árfolyama közti különbségből származhat.

Nem kockázatos részvényeket vásárolni?

De. A részvény nem kötvény és nem is banki betét: nincs garancia arra, hogy növelni fogja értékét. Lehet, hogy egy év múlva kétszer többet ér, mint ma, de az is lehet, hogy elveszíti értéke jelentős részét.

Akkor miért vásárol valaki részvényeket?

Mert a kiszámítható, de alacsony kamathoz képest magasabb hozamot akar elérni megtakarításaira.

Ki árul most részvényeket?

Természetesen milliónyi vállalat, de mi most csak egy igazi nagyvállalat, a Románia déli és dél-keleti részét, valamint egész Erdélyt lefedő állami áramszolgáltató, az Electrica részvénykibocsátásával foglalkozunk.

Ki szabadul meg ezektől a részvényektől?

Valójában senki. Az Electrica egyetlen tulajdonosa jelenleg a román állam. A részvénykibocsátás révén az állam lemond többségi tulajdonáról, amit 105%-os tőkeemeléssel oldanak meg. Ez azt jelenti, hogy új részvényeket adnak ki, ezekből viszont nem vásárol az állam. Az intézményi és egyéni befektetőktől szerzett tőke a vállalatnál marad, fejlesztésre fogják használni.

Jó-jó, de hogy versenyezzek a nagyokkal?

Az állam garantálja, hogy az az első 10 ezer kisbefektető, aki legtöbb 1000 részvényre iratkozik fel, garantáltan hozzájut a részvényekhez. Ez azért fontos, mert a Romgaz tőzsdére lépésekor a kisbefektetők nem élveztek semmilyen előnyt és végül 17-szer kevesebb részvényt kaptak, mint amennyire igényt tartottak. Az 51%-os részvénycsomag 85%-át intézményi befektetők vásárolhatják meg, a többi 15%-ot egyéni befektetők. Utóbbiak részesedése legtöbb 22%-ra nőhet, ha lesz megfelelő érdeklődés részükről az Electrica részvényei iránt.

Ugyanannyiért vehetek részvényt, mint a nagyok?

Változó. A kisbefektetők a Romgaz esetén 5%-os árkedvezményt kaptak az első héten, most viszont, hogy az állam garantálja az első 1000 részvény beszerzésének lehetőségét, kevesebb a kedvezmény: az első ezerre egyáltalán nincs diszkont. 1001-20 000 részvény vásárlása esetén lesz 5%-os árkedvezmény, de csak akkor, ha a kereslet nem haladja meg a kínálatot. Ha meghaladja, nem lesz kedvezmény senkinek, vagy 5%-nál kisebb lesz a diszkont.

Mennyibe kerül egy részvény?

Egy részvény kikiáltási ára minimum 11 lej, maximum 13,5 lej.

Miért nem lehet tudni, hogy pontosan mennyit fogok fizetni érte?

A végső, egyensúlyi árat a kereslet-kínálat, valamint az intézményi befektetők árajánlatai befolyásolják.

Hol lehet vásárolni?

A részvénykibocsátásért a Citigroup, BRD Société Générale, Raiffeisen Bank, és Swiss Capital által alkotott brókercsoport felel. Helyi brókereknél, de a BRD és Raiffeisen bankfiókjaiban is lehet jelentkezni.

Vehetek egyetlen részvényt is?

Nem, legalább 250 részvényre kell jelentkezni, ami 2750-3375 lejbe kerülhet.

Meddig kell döntenem?

Június 25-ig lehet jelentkezni az értékpapírokért naponta 9-17 óra között, kivételt az utolsó, június 25-i nap jelent, akkor csak 13 óráig fogadják az ajánlatokat.

Melyik tőzsdére kerülnek a részvények?

A részvények nagy részét a bukaresti értéktőzsdén bocsátják ki. Ezzel a lépéssel a kormány támogatni akarja a meglehetősen alulfejlett hazai tőkepiacot. Ez lesz a Bukaresti Értéktőzsde történetének legnagyobb kibocsátása, nagyobb mint tavaly ősszel a Romgaz tőzsdére lépése volt.

Az Eletricának nem csak tartozik mindenki?

Az áramszolgáltató tekintélyes kintlevőségeinek nagy részét behajtották, hogy a vállalatot vonzóvá tegyék a befektetők számára.

De nyereséges ez a cég?

Igen. A 3,5 millió ügyféllel rendelkező áramszolgáltatónak tavaly 243,4 millió lej (55 millió euró) nyeresége volt, ez viszont mintegy egyharmaddal volt kevesebb a 2012-ben jegyzett profithoz képest.

Mekkora lesz a hozam?

Nem valószínű, hogy van bárki is a földön, aki ezt pontosan megtudná jósolni. Elemzői vélemények persze keringenek a várható hozamról. Mihai Alexa , a Broker Cluj portfóliómenedzsere szerint, ha a hasonló, gazdasági válság utáni romániai részvénykibocsátásokra (Transelectrica, Transgaz, Nuclearelectrica és Romgaz) hagyatkozunk, az első napokban, hetekben akár 3-15%-os nyereséget is el lehet érni, de 12,5-13 lejnél nem lesz magasabb az ár. A Ziarul Financiar statisztikái szerint ezután az első három hónapban egy enyhe áresés várható, majd a tőzsdei index általános alakulását fogják követni a részvényárak.

De akkor megéri befektetni?

Pénzügyi elemzők szerint igen, mert a vállalat nyeresége államilag szabályozott árbevételből származik, kiszámítható. Az Electrica osztalékot ad és a Petrommal vagy a Romgazzal ellentétben nem jelent nyomást a tevékenységére a természeti erőforrások szűkössége. „Húsz év múlva is létezni fognak az elosztó hálózatok a megfelelő karbantartási és korszerűsítési munkálatok elvégzése mellett” – véli Mihai Căruntu , a BCR elemzője, aki nem látványosan kiugró, hanem stabil nyereséget vár a vállalattól az elkövetkező években, aminek köszönhetően évi 5-7% körül alakulhat a részvények hozama. Ez magasabb, mint a banki betétek által jelenleg kínált kamatok.

Biztos, hogy a tőzsdén lesz az Electrica?

Az állam csak akkor hagyja jóvá a többségi részvénycsomag eladását, ha sikerül legkevesebb 435 millió euróért értékesíteni a csomagot. Hétfőtől lehet „bejelentkezni” a részvényekért, viszont az első három napon már hétezer kisbefektető nyújtotta be igénylését (a kisbefektetőknek szánt tulajdonrész 31%-ára már „megvan a vevő”), a nagybefektetők pedig már 19,1 millió részvényre tettek le ajánlatot 58 millió euró értékben.