Miért nem kellett Svájcnak a világ legmagasabb minimálbére?

Visszautasították a világ legmagasabb országos minimálbérét a svájciak. A javaslat szerint 22 svájci frankban, azaz 80 lejnek megfelelő összegben állapították volna meg a legkisebb órabér értékét. A berni kormány közölte: a közvélemény-kutatók várakozásainak megfelelően a népszavazáson résztvevők 76,3%-a nemmel szavazott az országos minimálbér bevezetésére. A részvételi arány az előző referendumokhoz viszonyítva magas volt, 55,5%-os.

Az állásukat féltették

„Ez egy erős jel arra vonatkozóan, hogy Svájc a foglalkoztatást helyezi a középpontba” – mondta Johann Schneider-Amann gazdasági miniszter, aki szerint a kezdeményezés elfogadása elbocsátásokhoz vezetett volna a gyengébb gazdasági helyzetben levő vidéki területen. Az emberek azt üzenik, nem akarják, hogy az állam beavatkozzon – véli Hans-Ulrich Bigler , egy svájci kereskedelmi szövetség elnöke, aki szerint a népszavazás végeredménye a lakosság gazdaságba vetett bizalmát tükrözi. „Svájc német nyelvű területein, főleg a vidéken erősen elterjedt az a nézet, hogy az államnak nem kellene beavatkoznia a gazdaság működésébe” – mondta aBloombergnek Laurent Bernhard , a Berni Egyetem kutatója.

Tízből kilenc svájci munkavállaló már most is többet keres, mint a népszavazáson felkínált minimálbér. A szabályozott legkisebb fizetése bevetése a kormány és a vállalati szektor szerint is ártott volna a gazdaságnak a munkanélküliség megugrása és az átlagbér további emelkedése miatt.A GDP 20%-át kitevő feldolgozóipart érintette volna a leginkább negatívan az intézkedés – vélték a szocialisták és a zöld párt által kezdeményezett lépés ellenzői, a kisebb cégek pedig egyszerűen csődbe mentek volna. „Természetesen csalódottak vagyunk” – nyilatkozta Giorgio Tuti , a szállítási ágazatban dolgozók érdekvédelmi egyesületének elnöke. „330 ezren annyit keresnek, amiből egyszerűen nem tudnak megélni. A probléma így marad” – mondta. A legtöbb gyengén fizetett munkás a szolgáltató szektorban, hotelekben és vendéglőkben dolgozik, nagy részük pedig nő.

Svájcban hagyományosan kollektív munkaszerződések szabályozzák a fizetéseket, erről a szakszervezetek képviselői tárgyalnak. A magánszektorban tavaly 6118 frank (22 200 lej) volt a havi átlagbér. Az összes cég kétharmadát kitevő kis- ás közepes vállalkozások nem tudtak többet fizetni alkalmazottaiknak – véli a kormányzat. Az országban a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet szerint csupán 4,1% volt a munkanélküliségi ráta. Az eurózónában ezzel szemben 11,8%.

Tényleg olyan sokat visznek haza?

Lejben nagyon magasnak tűnnek a svájci bérek. Bár a munkaórák száma nem azonos, mégis inkább vásárlóerővel kiigazítva érdemes összehasonlítani a béreket. Így az átlagos svájci havibér már „csak” 4438 amerikai dollár az OECD 2012-es adatai szerint. Ausztriában 3720 dollárnak, Franciaországban 3300 dollárnak, Magyarországon 1694 dollárnak felel meg az átlag havibér vásárlóerő-paritáson számolva (Romániáról nincsenek vásárlóerő paritáson számolt adatok, a minimálbér nominális értéke bruttó 850 lej, azaz 242 dollár). Genfben és Zürichben nagyon magasak a megélhetési költségek – ezért akartak egységes országos minimálbért a szakszervezetek, amelyek állítják: nem lehet kihozni egy hónapot 4 ezer svájci frank alatt a nagyvárosokban. A BBC szerint egy egyszobás lakás havi bérleti díja 1800 frank, a rezsire havi 100-200 frank megy el, az egészségügyi biztosítás 300-400 frankba, a közösségi közlekedés 50-70 frankba kerül havonta, egy kétszemélyes ebéd 100-150 frankba kerül.

Mit mondanak a kutatók?

Arról, hogy a minimálbér előnyős vagy hátrányos egy gazdaságnak, megoszlanak a vélemények a szakirodalomban. 1980-ig az OECD tanulmányai arra a következtetésre jutottak, hogy a minimálbér összességében negatív hatást gyakorol a gazdaságra. Később amerikai kutatók bebizonyították, hogy a szabályozásnak lehetnek pozitív hozadékai is, sőt, munkahelyteremtő hatása van.Ma a téma kutatói úgy látják , országonként változó a minimálbér gazdaságra gyakorolt hatása. Az OECD elismeri, hogy a minimálbér egy előnyős alternatíva lehet a szociális és munkanélküliségi segélyekkel szemben, és ösztönözheti a munkába állást, visszaállást.

Mindenhol téma a minimálbér

Egyre több tanulmány mondja ki ugyanakkor, hogy a jövedelmi egyenlőtlenségek egyre csak nőnek a fejlett országokban. Így a minimálbér kérdése is egyre többükben asztalra kerül. David Cameron brit miniszterelnök nemrég 6,5 fontra (35 lej) emelte az óránkénti minimálbért, Barack Obama a 7,25 dolláros (23,3 lej) szövetségi legkisebb órabért emelné 10,1 dollárra (32,5 lej). Németországban az Angela Merkel kancellár által vezetett kabinet egy 8,5 eurós (37,6 lej) óránkénti minimálbér mögé áll be, amit várhatóan jövőtől vezetnek be.

Minimálbérek 2014-ben (havi, euróban) | Create Infographics

Romániában a tervek szerint idén júliustól nő havi 900 lejre (óránként 5,3 lej) a minimálbér, Rovana Plumb munkaügyi miniszter pedig a hétvégén azt mondta, jövőtől félévenként már nem 50 lejjel, hanem 75 lejjel tervezik növelni a legkisebb fizetés összegét. Az EU 28 tagországa közül 20 államban van hivatalos minimálbér, a romániainál csak Bulgáriában alacsonyabb az összeg.