Itt az új mumus, a defláció

Megszoktuk már, hogy évek, sőt évtizedek óta a magas infláció ellen küzdünk. Mire végre megtanultuk, hogy is kell, és sikerült elfogadható szintre szorítani a fogyasztói árak növekedését, újabb, közgazdászok szerint még az inflációnál is károsabb veszély fenyegeti szomszédjainkat: az infláció ellentéte, a defláció. De miért baj az, ha csökkenni kezdenek az árak, és elérheti-e Romániát is a deflációs ár?

Ezért rettegünk tőle

A deflációs veszélyre már év elején felhívta a figyelmet Christine Lagarde , az IMF vezetője, aki a világgazdaságot fenyegető Ogreként írja le a jelenséget . Hónapról hónapra egyre lassabban emelkednek az árak a világ vezető gazdaságaiban, főleg az Egyesült Államokban és az eurózónában, ez pedig tönkreteheti a válságból történő végleges kilábalást. A defláció nem vicc, a modern idők legalább két gazdasági visszaesése/stagnálása hozható összefüggésbe vele: az 1930-amerikai gazdasági válság és Japán ennél frissebb, és kevésbé súlyos esete, amely két évtizede küzd a problémával és az azzal járó nulla közeli gazdasági növekedéssel. A defláció azt jelenti, hogy esni kezd az általános árszínvonal, ami elsőre jó hírnek tűnik, de nagyon hamar kialakulhat egy spirál: az olcsóbb termékekkel a cégek nyeresége is csökken, a kieső árbevételt elbocsátásokkal kell ellensúlyozniuk, a munkanélküliek pedig nem költekeznek, az egész gazdaság növekedése megállhat, az árak pedig tovább eshetnek. Defláció esetén a pénz értéke úgy növekedik, hogy közben semmit sem kell csinálni, lehet a párna alatt is tartani. Ez persze nem ösztönzi a fogyasztást: mindenki kivár, ha az árak úgyis csökkennek. Ez az adósokra és a beruházásokra is negatív hatást gyakorol. Ha csökkennek az árak, akkor a hitelek valódi költsége (a reálkamat, az infláció fölötti kamat), a lassuló pénzromlás miatt emelkedik. Ezért nem érdemes új beruházást kezdeni: a forrást az előző áron fizetjük meg, a terméket viszont csak olcsóbban adhatjuk el. Azoknak, akiknek adóssága van, a defláció igazi katasztrófa, mivel a hitelek összegét számszerűen rögzítik, és egyre többet érő pénzből kell azokat visszafizetni, miközben amit a hitelekből vettek, az jó eséllyel egyre kevesebbet ér. Ez fokozatosan egyre lehetetlenebb helyzet elé állítja az adóst, akár kormányról, akár vállalatról, akár egyszerű fogyasztóról van szó – foglalja össze az Index .

Mitől alakulhat ki a defláció?

Rengeteg tényező együttes hatása befolyásolja az infláció szintjét, így a defláció kialakulását is. Az élelmiszer, az energia és a nyersanyagok ára egyértelműen fontos tényező, de nagy hatással vannak a mutató alakulására a devizaárfolyamok (importtermékek árán keresztül), a bérszintek (gyors bérnövekedés, magasabb infláció), a munkanélküliség (ha nagy, akkor a cégek kevésbé kényszerülnek béremelésre a munkaerő megtartása érdekében), hogy mit várnak a gazdaság szereplői (gyakran önbeteljesítő jóslatok), milyen monetáris politikát folytatnak a jegybankok (a kamatemelés fékezi az inflációt, a kamatcsökkentés gerjeszti). Most úgy tűnik, egyszerűen az a helyzet állt elő, hogy nem tudnak miből többet költeni az európai és az amerikai vásárlók, ezért az árak is alacsonyan ragadtak. A defláció kezelése ugyanakkor nehézkes: míg az inflációt kamatemeléssel lehet orvosolni, addig a deflációt kamatcsökkentéssel, de világszerte már nagyon alacsonyak, nulla közeliek a kamatok, alig van tér a további csökkentésre.

Régiónkat is fenyegeti ez a furcsa kór?

Magyarországon a héten jelentették be, hogy áprilisban -0,1 százalékos volt az egy évre visszatekintő drágulás, erre 1968 óta nem volt példa. A statisztikai hivatal ugyanakkor hangsúlyozta: ez egyelőre nem nevezhető deflációnak, mivel ez az első hónap, amikor csökkennek az árak, ráadásul csekély mértékben. Bulgáriában hónapok óta csökkennek a fogyasztói árak. Romániában egyelőre még egyetlen hónapban sem volt éves szinten alacsonyabb az infláció 1%-nál.

Romániában a defláció kialakulásának az esélye igen csekély, hiszen vannak államilag ellenőrzött árak, amelyek által nagyon gyorsan lehet inflációs hatásokat gerjeszteni. Az energia és a közmű területén is vannak még kontrollált árak, amelyek segítségével ez ellen lehet harcolni – mondta el a Pénzcsinálók kérdésére Juhász Jácint gazdasági elemző.

„Azt látjuk, hogy Európában a deflációs veszély csak a stabil, nyugati országokban alakul ki. Ha Németországban 0 körüli infláció van, Romániában akkor is lesz 1-2 százalékos infláció. Ilyen szempontból alacsony annak az esélye, hogy Romániában is felüsse a fejét a defláció” – nyilatkozta.Úgy gondolják, hogy a 2-3 százalék körüli infláció úgymond egészségesnek tekinthető. Jelen pillanatban mi ebbe a csatornába készülünk bekerülni. Azt kell látni, hogy a nyugati országok ebben az 1-3 százalékos inflációs sávban több mint egy évtizedet eltöltöttek. Tehát ilyen szempontból mi egy jó pozícióban vagyunk – tette hozzá a BBTE tanára.„Az alacsony inflációt régóta vártuk már. Úgy gondolom, nem kell veszélyesnek tartani, hogy ezen a szinten van. Mikor Romániában kétszámjegyű infláció volt, akkor éreztük, hogy milyen nehézségeket tud hozni a gazdasági életbe. Ez a szint viselhető, mondhatjuk azt, hogy pozitív hatásokkal bíró infláció. A mi áraink nagymértékben kötve vannak az európai egységes árakhoz. Ha Romániában magasabb az infláció szintje, mint mondjuk Németország vagy Franciaország esetében, akkor amennyiben ott egy deflációs veszély kezd el kialakulni, akkor ezek az országok olyan intézkedéseket hoznak, amivel ezt a hatást meggátolják. A nyugati országok és az Európai Központi Bank politikája minket egyértelműen védeni fog, hogy deflációs hatások nálunk ne alakuljanak ki. Nem hiszem, hogy a román kormánynak vagy a központi banknak valamit tennie kellene” – véli az elemző.