„Az arculatokkal eléggé hadilábon áll Kovászna megye”

„A legtöbb jó projektet a szükseg szüli, így született meg a CsomóPont ötlete is. Megnéztük, hogy miből van hiány, milyen problémákkal találkozunk a piacon, hogyan tudnánk segíteni. Az alapkoncepciónk a helyi termelők segítésére alapszik. Arculatot, csomagolást szerettünk volna tervezni a helyi termelőknek, összefogni őket, hiszen közösen nagyobb célt tudnánk szolgálni. Innen jött később a turisztikai fejlesztéssel, tábor- és workshopszervezéssel kapcsolatos ötlet” – mondták kezdeményezésükről a Pénzcsinálóknak a CsomóPont Egyesület alapító tagjai.A CsomóPont egy háromszéki fiatalok által létrehozott egyesület

,

amelynek célja egy olyan rést betölteni a helyi piacon, ami szerintük az olcsó és rossz minőségű termékek miatt jött létre a termelői-fogyasztói világban.Az alapítótagok: Erőss Sándor (formatervező, belsőépítész, a KreaKids stúdió elnöke), Kovács Apor (formatervező, tervezőgrafikus), Kovács Hunor László (építész, tervezőgrafikus), Gál Zoltán (építész, a B.I.A. Gál Zoltán épitésziroda vezetője), Máthé Zoltán (fotográfus, a Visit Háromszék alapítótagja) és Hodor Levente (vállalkozás építő, a Visit Háromszék alapítótagja).

Elmondásuk szerint a csapat kialakításában fontos szempont volt, hogy azt fiatal, energikus és sokszínű tagok alkossák. „Ezért vannak építészek, formatervezők, grafikusok, fotósok és vállalkozók is a csapatban, mert így minden elképzelést mi tudunk elkészíteni, ellenkező esetben túl költséges lenne” – magyarázták.

„A multinacionális cégek megjelenésével a megyében a helyi kistermelők háttérbe szorultak.

A fennmaradt céhek, mesteremberek nem tudnak megmaradni, a termékeiket sem képesek értékesíteni. Ennek egyik fő oka az információhiány: számos jó szakember, kistermelő van a megyében, de az itt élő embereknek nincs egy olyan közös felület, ahol kapcsolatot tudnának teremteni, rá tudnának keresni a fellelhető szolgáltatósokra és termékekre. Előfordul, hogy nem is tudnak a szomszéd faluban élő jó kőművesről, vagy épp arról, hogy ott készítik a legfinomabb sajtot. Célunk a kisebb termelők, szakemberek termékeinek vagy szolgáltatásainak kívánatosabbá és versenyképessé való tétele” – mondták a csapat tagjai.

Fontos egy adatbázis létrehozása,hiszen nagyon nehéz eljutni a különleges, tradicionális termékekhez. „Az adatbázis építése közben mi is találkozunk olyan termékekkel, amelyek számunkra is meglepőek, nem is tudtunk róla, hogy egyáltalán létezik hasonló a térségünkben.” A tervezett adatbázis egy weboldal keretén belül működne, a CsomóPont jellegzetes grafikai stílusán keresztül. „Az adatbázis kiépítését illetően elég jól haladunk, rengeteg helyi termelővel vettük már fel a kapcsolatot, cseréltünk elérhetőséget. Most várjuk a rövid leírásokat, amelyeket lassan, egyenként dolgozunk fel. Remélhetőleg az elkövetkező hónapokban sikerül elindítanunk az online felületet.” A projekt megálmodói hisznek abban, hogy akár a megye gazdaságára is pozitív hatást gyakorolhatnak a kezdeményezés által. „Tudatosítani szeretnénk az emberekben, ha helyitől vásárolnak, akkor a pénz is helyben marad”.Az arculatokkal sajnos eléggé hadilábon áll egész Kovászna megye

– mondják. „Itt főleg az üzletekre gondolunk, de nem csak. Gyakran igénytelen, túlszínezett reklámtáblákkal, meg borzasztó arculatokkal találkozunk.” Szerintük ezek elrontják egy város összképét, hangulatát. Egységessé, de ugyanakkor egyedivé is tennék az arculatokat. „Mivel az ötletünk a hagyományokra épül, úgy gondoltuk, a vizuális megjelenítésnek is azt kell tükröznie, amit képviselünk. Egy egyszerű, letisztult, lenyegretörő grafikai megoldást használunk, ahol elkerüljük a fölösleges diszítőelemeket. Ezért is választottuk a fekete-fehér színt, mert úgy gondoljuk, hogy Székelyföld annyira színes formavilágában, kultúrájában, építészetében és tájaiban, hogy már az ad egy színt az egész arculatnak.”

A mai világban a csomagolásnak is legalább olyan nívósnak kell lennie, mint a terméknek, amelyet képvisel,

ezért a csapat felvállalta, hogy csomagolást, arculatot terveznek, valamint brandingelik a helyiek termékeit, akik így versenybe szállhatnak akár a nagyobb cégekkel is.„A helyi termelők feltérképezése mellett van egy vidékfejlesztési projektünk, ahol egy tábor keretén belül építészekkel, designerekkel dokumentálunk egy települést. A cél, hogy építsünk egy landmarkot, vagy egy olyan szerkezetet, amivel segítünk valamilyen formában például egy falut” – osztották meg terveiket. A tábor utolsó napjára helyi termelőket hívnának, koncertek segítségével népszerűsítenék őket, valamint a táborban született anyagokat. „Itt mutatnánk be a 71 településnek készített arculati csomagokat, amelyek településre szabott képeslapokat és plakátokat tartalmaznak.”

A CsomóPont Egyesület első nagyobb rendezvénye, és egyben bemutatkozó kampánya egy fesztivál lesz.

Ennek célja a turisztikai fejlődés elősegítése, valamint a fiatalság kreativitásának kiaknázása. Minden Kovászna megyei településnek lehetősége nyílik majd arra, hogy pályázzon a szervezet által kiírt CsomóPont főtelepülés címre. „A fesztivál keretén belül összehoznánk a turistákat, a szakembereket, a helyi kisebb termelőket és a fiatalokat” – vázolták fel.„A fesztivál keretén belül 7 napos tábort tervezünk az építészet és design szakterületein jártas fiatalságnak, ahol az első nap a feltérképeznénk a települést, kielemeznénk és dokukmentálnánk a gyenge és erős pontokat.” A tábor hátralévő részében a kreatív csapatok ötletekkel kell előálljanak, hogy milyen módon lehetne segíteni a falu lakóin, turizmusán úgy, hogy mindenki számára vonzó alkotás szülessen. „A tábor koncepciojának alapja a hagyományokra épül, régen a szomszédok, szomszédos települesek lakói közösen hoztak létre házakat, templomokat, falvakat, de sajnos ez a mai világban egyre inkább eltűnik.”

„Minden évben új falvak fejlesztésén szeretnénk dolgozni, ezzel kialakítva egy folyamatot.”

A tábor utolsó napja koncertekkel vegződne, ahol a CsomóPont által fekarolt kisebb vállalkozók, helyi termelők bemutatnák a termékeiket, így népszerűsíthetik is azokat. „Remélhetőleg így találkoznak szakemberek, termelők és turisták egyaránt. Ezen a napon avatnánk fel az epítészek által megálmodott és kivitelezett installációt, ami elképzelésünk szerint a település turisztikai látványossága lenne.”Mind a 71 település egy, az egyesület által tervezett arculati csomagot kap, ami egy képeslapot és plakátokat tartalmaz. „Felavatunk egy hatalmas landmarkot is, ami a kis képeslapok alapján lesz kivitelezve, remélhetőleg ez is egy turisztikai látványossága lesz a kiválasztott településnek.” Az utolsó lépés a CsomóPont weboldalán egy pont keletkezése, ami jelöli a település CsomóPont kinevezését, valamint az installáció helyszínét. Remélhetőleg pár éven belül sok kis pont jelenik meg a CsomóPont weblapon – mondják. „A településeket fejlesztő alkotótáborba az egyetemistákat, szakembereket részben mi választjuk ki, részben portfólió alapján jelentkezhetnek, ezzel emelnénk a rendezvény színvonalát.” A táborban összesen 20-25 szakembert és diákot várnak az első évben. A helyszínek még nyitottak, a csapat pár falu jelentkezéséről tud beszámolni, de várják további falvak érdeklődését a tábor első helyszínét illetően.

A csapat működő, külföldi példákból inspirálódik. Ilyen a Víztorony projekt is.

„Láttunk példákat, hogy egy víztornyot átépítenek lakóházzá, vagy kilátótoronnyá, ezért úgy gondoltuk, hogy ez Kézdivásárhelyen is működhet.” A projekttervezet célja, hogy Kézdivásárhely ipari jellegű víztornyát integrált fejlesztési projekt keretében európai színvonalú turisztikai látványossággá formálja, ezáltal beépítse a város turisztikai vérkeringésébe, valamint a térkörnyezetében élő lakosság és a városba látogató vendégek számára vonzó, korszerű, új közösségi funkciókat megjelenítő európai jellegű településrészt hozzon létre.

„Kézdivásrhelynek nincs egy olyan jelképe, amit az átutazó forgalom is megtekinthet. Így akadtunk rá a víztornyokra, amelyek lefestésével turistákat vonzhatnánk be a város központjába” – jelentették ki.