Nyerhet-e valaha Magyarország vagy Románia Eurovíziót?

Alaposan megvizsgálta az Euróvíziós Dalfesztivál elmúlt évekbeli eredményeit két kutató, Dr. Gianluca Baio (UCL Statistical Science) és Dr. Marta Blangiardo ( Imperial College London ). Arra jutottak, hogy bár valószínűleg nem a zenei tehetség az egyetlen szempont, amivel szavazatokat lehet szerezni, de nincsenek áttörhetetlen gátak, azaz gyakorlatilag bármely ország esélyes a végső győzelemre.Az Euróvíziós Dalfesztiválra a résztvevő országok beneveznek egy zeneszámot, amit élő adásban előadnak, majd szavaznak a többi résztvevő által benevezett számokra, hogy megtalálják a verseny legnépszerűbb dalát. A műsor alatt, miután minden dalt elénekeltek, az országok leadják szavazataikat a többi ország előadásaira: a saját dalra nem lehet szavazni. A pontszámokat minden esetben fele-fele arányban egy szakmai zsűri és a tévénézők szavazatai alapján osztják ki az országok. Az elmúlt években azonban elterjedt az a vélekedés, hogy a szavazási szokásokra a nyilvánvaló elfogultság és a diszkrimináció a jellemző. Emlékezetes Sir Terry Woga lépése, aki 1980-tól egészen 2008-ig közvetítette az Eurovíziót a BBC-nek, de hat évvel ezelőtt, amikor a britek az utolsó helyen végeztek, kilépett , mert szerinte a szavazási rendszer diszkriminálta országát. Több kutató is vizsgálta már az Euróvíziót az előítéletek és a politikai befolyás kontextusában. Clerides és Stengos 2006-ban ökonometriai modellt állított fel, Fenn és társai csoportokra bontották az országokat, Spierdijk és Vellekoop többszintű (multilevel) modellt alkalmazott a kulturális, földrajzi, nyelvi előítéletek meghatározására. Az általános következtetés az volt, hogy léteznek társadalmi és földrajzi tényezők, amelyek befolyásolják a szavazások végkimenetelét, politikai faktorok létezését viszont nem tudták bizonyítani. Most Baio és Blangiardo arra vállalkozott, hogy számszerűsítse a favoritizmust az egyes országok között az úgynevezett Bayesian hierarchikus keretrendszer segítségével. 1998-2013 közötti adatokkal dolgoztak. Arra jutottak, hogy bár a szavazási szokások léteznek, negatív előítéletekről nincs szó, csak kultúrán, földrajzi elhelyezkedésen és migráción alapuló pozitív lojalitásról. Ezek jelentősége viszont relatív alacsony.A Journal of Applied Statistics szaklapban megjelent cikk ben a kutatók megállapítják: Törökországot általában „felpontozzák” Németországból, ami a magas arányban jelenlevő németországi török kisebbségnek köszönhető. Megállapítják még, hogy Görögországot szisztematikusan favorizálja Ciprus és Albánia, az Egyesült Királyság „barátainak” pedig Írország, Málta és Olaszország számít.

Dr. Baio és Dr. Blangiardo a szavazási klasztereket is vizsgálták, hogy olyan csoportokat azonosítsanak, amelyeknek hasonlóak a szavazási szokásai. Négy nagyobb klasztert tudtak meghatározni, melyek tagjai magasabb pontokat szoktak adni egymásnak. Az egyik a volt jugoszláv országok, illetve Svájc és Ausztria alkotta csoport, a második a Közép- és Dél-Európa országait foglalja magába, a harmadik a volt szovjet blokk, az utolsó pedig az Egyesült Királyság, Írország és a skandináv országok alkotta klaszter, amely különleges, mert évente, valamilyen random vagy nem random tényező mentén két különböző csoportba bomlik. A kutatás következtetése, hogy bár a preferenciák léteznek, ezek enyhék, és nincsen drámai hatásuk a győztes előadó kilétére. A kutatók szerint szinte biztosan nem létezik „negatív előítélet”, azaz egyik országnak sincs „igazi ellensége”. Még Albánia esetén – amely évek óta népszerűtlen a versenyben – sem állapítható meg egy statisztikailag szignifikáns negatív diszkrimináció.A kutatók kijelentik: a modell a mögöttes összefüggések azonosítására alkalmas, vagyis az évről évre ismétlődő trendek azonosítását teszi lehetővé. „Az adatsorok segítségével nem tudunk bemászni az emberek fejébe, és nem tudjuk felmérni az egyéni motivációkat sem”. Baio egy interjú ban arról is beszélt, hogy politikai összefüggéseket nem azonosítottak. Egyedül arra hívják fel a figyelmet, hogy a verseny előtt a média által közvetített, a győztes személyét illető esély-latolgatások befolyásolhatják a végeredményt. „Ez alapulhat az előadás objektív kvalitásain, de azon is, hogy melyik országban van politikai szándék a jövő évi verseny megrendezésére”.