Megtörhetik Románia növekedési lendületét az Oroszország elleni szankciók

Az Európai Bizottság kiszámolta, súlyossági fok szerint hogyan érintik Románia gazdasági növekedését az Oroszország elleni lépések. Mugur Isărescu is beszélt a kockázatokról egy konferencián.

Akár 0,6 százalékponttal is csökkenthetik Románia gazdasági növekedését az Oroszország elleni EU-s szankciók – ezt állapítja meg az Európai Bizottság (EB) jelentése, amelyet a Hotnews ismertetett. Az EB múlt héten minden uniós ország kapcsán megvizsgálta az Oroszország elleni szankciók hatásait, a tanulmányokat pedig elküldték az államok kormányainak. A dokumentum romániai elsődleges adatokkal dolgozik, és három szcenáriót vázol.Az első lehetőségváltozat szerint, ha az EU csak gyenge szankciókkal bünteti az orosz gazdaságot, Románia gazdasági növekedése idén 0,1 százalékponttal, 2015-ben pedig egyáltalán nem szenvedi meg az intézkedéseket. Amennyiben közepes mértékű szankciókat foganatosítanak az EU-s országok, Románia gazdasági növekedése 0,3 százalékponttal lesz alacsonyabb a vártnál még idén, jövőre pedig 0,1 százalékponttal. Ebben az esetben az idén 2%-os, jövőre 2,4%-os GDP-bővülés lenne – becsüli az EB.Amennyiben az EU a lehető legkeményebb szankciókat vezeti be Oroszországgal szemben, a román gazdaság idén 0,6 százalékpontot veszít növekedési üteméből, jövőre 0,3 százalékponttal fogja vissza bővülést a lépés. Az Európai Bizottság következtetése az, hogy Románia kitettsége korlátolt az Oroszország elleni szankciók kapcsán. Románia Oroszország és Ukrajna felé irányuló exportja mindössze az ország összes kivitelének a 4,7%-át teszi ki, egy 10%-os csökkenés 0,16 százalékpontot venne el az idei gazdasági növekedésből – jelentette ki a jegybank kormányzója, Mugur Isărescu egy szerdai konferencián. Előadásában azt mondta, Románia azon három ország közé tartozik, amelyek a legkevésbé függnek az orosz energiaimporttól, ezek csak a hazai fogyasztás 15%-át teszik ki. „Ha el is zárnák a gázcsapokat, november-decemberig biztonságban lennénk” – tette hozzá. Az orosz tőke ugyanakkor közvetlenül és közvetetetten is jelen van Romániában – ismerte el a BNR elnöke, aki a vas- és acélgyártást (TMK), a kohászatot (ALRO Slatina) vagy a kőolajfinomítást (Lukoil) említette, mint érintett üzletágakat. Egyik cég sem jelent ugyanakkor rendszerszintű kockázatot – mondta.A bankszektorban közvetlenül nincs jelen orosz vagy ukrán tőke, így a hitelezésre csak gyenge hatása lehet az orosz-ukrán konfliktusnak az osztrák vagy francia bankok kitettségének köszönhetően.

Rád is szükségünk van!

A Transtelex minden nap hiteles, ellenőrzött erdélyi történeteket hoz — sokszor több munkával, több kérdéssel és több utánajárással, mint mások. Ha fontos neked, hogy legyen független forrás, ahol a kényelmetlen kérdéseket is felteszik, kérjük, támogasd a munkánkat!

Támogatás
Kövess minket Facebookon is!