A világ legjobb egyetemein tanulhatsz ingyen, otthonról

Pennsylvania Állami Egyetem vagy inkább Colorado? Princeton, Stanford vagy a Yale? Nem csak amerikai, de ma már a világ legjobb brit, német, orosz, lengyel, spanyol, svájci egyetemein is tanulhatunk, legtöbbször ingyen és persze online. A mozgalom neve MOOC (Massive Open Online Courses), vagyis ingyenes és nyílt online kurzusok videók, olvasnivalók és házi feladatok formájában.A távoktatás igazi forradalmának számít ez, és bár nálunk még kevesen ismerik, valójában nem is egy új vívmány. Az első próbálkozás 1994-re tehető, amikor James J. O'Donnell a Pennsylvania Egyetemen az interneten keresztül tartott egy szemináriumot, amibe aztán 500-an kapcsolódtak be a világ minden tájáról. 2003-ban a Hello China 4 millió kínainak oktatott üzleti tudományokat rádión, interneten és mobiltelefonon keresztül. A MOOC kifejezést 2008-ban a Manitoba Egyetem képzésére használták először, a Connectivism and Connective Knowledge című kurzust már 2500-an követték online. Amerikában 2010-ben már 6,1 millió egyetemista vett fel legalább egy online végezhető tárgyat, és kezdtek megjelenni a kifejezetten az internetes kurzusokra összpontosító egyetemek, mint a University of Phoenix is. 2011 őszén a Stanford egyik professzora, Sebastian Thrun a mesterséges intelligenciáról szóló óráját hirdette meg úgy, hogy az az interneten bárki által követhető legyen. Az egyetemen 200 diák követte az órát, az interneten 160 ezer.Európában 2012-ben jelentek meg az első kezdeményezések, februárban volt Nokia alkalmazottak indították el Finnországból az Eliademy.com nevű oldalt, majd később a brit nyílt kurzusokat tömörítő Futurelearn is elrajtolt.

Hogyan vehető fel egy kurzus?

Először is választani kell egy MOOC oldalt, bár ezt sem muszáj, a mooc-list.com összesíti őket. Ezután tudományterületre, országra, egyetemekre lebontva is lehet böngészni a tantárgyak között, vagy ha tudjuk, hogy konkrétan mire vágyunk, egyszerűen rá lehet keresni. A legnépszerűbb szolgáltató oldalak a Coursera , az Instreamia , az Edx , a Canvas network , a FutureLearn , az OpenLearning , a World Mentoring Academy , a Saylor.org , a Udemy , a Lynda , az iTunes U és a Udacity . A kurzusok közt böngészve láthatjuk, hogy melyik óra mikor indul, vagy esetleg vissza lehet-e nézni a videókat, ha már lezárult. Azt is meg lehet nézni, hogy hetente átlagosan mennyi időt vesz el egy tantárgy. Részletesen le van írva, hogy miről szól a tantárgy, milyen felkészültséget, előzetes képzettséget igényel, sőt, hetekre lebontva a tananyagot is megtekinthetjük, rövid videókban pedig bemutatkoznak az előadásokat tartó tanárok. A kurzusok döntő többsége angolul van, román és magyar nyelvű tantárgyakat nem találtunk, és romániai vagy magyarországi egyetemet sem. Az angol nyelvű előadásokhoz a feliratozás is bekapcsolható, bár a tanárok általában szépen, artikuláltan, érhetően beszélnek.

Milyen tantárgyak vannak?

A legtöbb tantárgy a bölcsésztudomány, gazdasági és üzleti tudományok, társadalomtudomány, pedagógia, oktatás és meglepően az egészségügy területéről vehető fel, de szinte minden tudomány kedvelője találhat magának egy-két tantárgyat.Pár órás böngészés után arra jutottunk, hogy rendkívül magas a Big Data és az adatfeldolgozás, valamint a fenntartható fejlődés kapcsán meghirdetett tantárgyak száma. A Northwestern University Understanding Media by Understanding Google, a Koppenhágai Egyetem The New Nordic Diet, vagy a Michigan Egyetem Programming for Everybody című kurzusai például nagyon izgalmasnak hangzanak, de persze ez attól is függ, ki milyen tudományterületen érdekelt.

Diploma?

Már a kurzusok keresgélésekor érdemes arra is figyelni, hogy lehet-e a kurzus elvégzése után ingyenes diplomát szerezni. Ehhez általában a teszteket 70-80%-ban kell teljesíteni. A „puskázás” persze nem szűrhető ki, ezért ezen diplomák gyakorlati jelentősége alacsony. Vannak viszont olyan egyetemek, ahol egy vizsgadíjért cserében (például 50 dollár) felügyelet mellett is kitölthető a feladatlap, és akkor már komolyabb bizonylatot is kapunk arról, hogy átmentünk az adott tantárgyból.A MOOC végzettségekkel persze egyelőre még nem helyettesíthető egy egyetemi diploma, de jól jelzi ezek növekvő népszerűségét, hogy a LinkedIn pár hónapja külön szekciót nyitott a felhasználói profiloldalakon ezeknek. A Time körkérdést intézett a Fortune 500 lista (a legnagyobb bevételű amerikai cégek) HR-osztályaihoz, aki elmondták: egy harvardos diploma helyett senki nem fogad el egy pár MOOC-papírt, de egy meglevő diploma mellett ezek tökéletesen jelzik, hogy az illető szereti tovább képezni magát, ezt viszont imádják a humán erőforrásnál dolgozók – írja az Index.

Sok a diák, de kevesen fejezik be

Általában az akár százezer körüli jelentkező legfeljebb tíz százaléka ér el a kurzus végére, a Coursera adatai szerint csak 7-8%. Ez nem feltétlenül baj, sőt: a hagyományos felsőoktatási rendszerhez képest sokkal könnyebben abbahagyható egy tantárgy, ha nem azt adja, amit vártunk tőle.A nagyszámú jelentkező miatt a tanárral való interakció lehetősége viszonylag alacsony, emiatt a kérdéseket általában a tantárgy kapcsán létrehozott fórumon egymás között beszélhetik meg a diákok, és csak ha nagyon nem jutnak dűlőre, akkor érkezik az oktatói válasz.