Chikán: hiba szembeállítani a multikat a KKV szektorral

„Nem szabad szembeállítani a multinacionális cégeket a kis- és közepes vállalatokkal. A gazdaságpolitikusok ezt a hibát gyakran elkövetik. Pártprogramot lehet arra építeni, hogy sokkal inkább a KKV-k támogatására van szükség, mint a multinacionális vállalatok beengedésére. Ez azonban ostobaság, hiszen teljesen világos kellene legyen, hogy ez a két struktúra komoly szinten egymásra van utalva” – mondta Chikán Attila , a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója A multinacionális vállalatok hatása a versenyképességre címmel megtartott előadásában.A Mikó Imre Jog- és Közgazdaságtudományi Szakkollégium által immár hetedik alkalommal megszervezett Szakmai Napokon Chikán közölte: „a multinacionális vállalatok megjelenése alapvetően változtatta meg a gazdaságszerkezetet, valamint a versenyviszonyokat. Ezekre a vállalatokra alig lehet általánosságokat mondani, ugyanis ágazatonként nagyon eltérő a konkrét hatásuk.” Magyarország volt gazdasági minisztere (1998-1999 között, az I. Orbán kormány idején töltötte be a tisztséget) szerint ezért, ha egy politikus kiáll és multikat emleget, akkor nagyjából egy üres halmazról beszél. „Például az energetikai vállalatok másképp viselkednek, más hatással vannak a gazdaságra, mint egy másik iparág multinacionális vállalatai.”

Chikán szerint a multinacionális vállalatok ellen vívott szabadságharc nem túl kifizetődő.

„A közép-kelet európai országokban a termelési értékhez való hozzájárulásban a külföldi többségi tulajdonú vállalatok részesedése jelentős. Magyarországon és Szlovákiában például ez a szám közel azonos, mintegy 57 százalékot tesz ki.” Az előadó kifejtette, hogy a termelési értékekhez való hozzájárulás magas arányának ellenére ezek a vállalatok foglalkoztatásban sokkal alacsonyabb részesedést vesznek ki, viszont a termelékenységük jóval magasabb. „Kevesebb alkalmazottal magasabb színvonalú működésre képesek. Magyarországon az átlagos magyar vállalat termelékenysége csupán 44 százaléka egy átlagos külföldiének. Romániában ez a szám kicsit magasabb, eléri az 54 százalékot. Látni kell azt, hogy azokban az országokban, amelyek mintaként szerepelnek előttünk, Finnország, Ausztria, de akár Észtország is, ez az arány 70 százalék fölött van” – magyarázta Chikán.

Azon kell gondolkodni, hogyan lehet ezt a termelékenységi küszöböt átlépni,

valamint növelni a hozzáadott értéket a gazdaságon belül. „Az OECD statisztikái szerint egy átlagos magyar termelékenysége feleannyi, mint egy átlagos európaié. Ez felzárkózás szempontjából rendkívül negatív, hiszen nap mint nap feleannyit hozunk létre, mint amennyit a fejlett országokban élők” – tette hozzá.Chikán szerint nem azzal van a probléma, hogy egy átlagos magyar rosszabbul teljesítene. „Rengeteg felesleges és rossz minőségű munkát végzünk. Nagyon sok olyan védőelem van beépítve, ami az egymás közti bizalmatlanság eredménye. Mindenki bizalmatlan, az állam a vállalatok iránt, a vállalatok egymás iránt. Ez nagyon sok pénzbe, fölösleges ráfordításba kerül” – magyarázta.

A multik pozitívan és negatívan is befolyásolhatják egy ország versenyképességét.

„A multinacionális vállalatok új és igényesebb munkaerőtípusokat keresnek. Ez ugyanakkor a foglalkoztatásra negatívan hathat, hiszen a nagyobb elvárások által az alacsonyabb képzettségű munkaerő iránti kereslet lényegesen esik” – mondta a professzor, aki a technológiai hatásokra is kitért. „Ezek a vállalatok technológiát hoznak be, ami széles körben el is terjed. A behozott technológia természetesen növekedési tényezőt jelent, valamint mintaként szolgál a belföldi vállalatoknak.”Az előadó kiemelte, hogy azok a magyar menedzserek, akik multinacionális vállalatoktól mentek át belföldi vállalatba dolgozni vagy saját céget alapítottak, jelentős befolyással voltak arra, hogy a menedzsment színvonala növekedett.Chikán elmondta: a multinacionális vállalatok érkezésével a piaci szereplők száma nőtt, az innováció erősödött, hiszen ezek a vállalatok olyan kutatási és fejlesztési eredményeket tudtak magukkal hozni, amelyekre a továbbiakban lehet építeni. Ugyanakkor a nagyobb piaci koncentráció eredményeképp kiszorítottak hazai vállalatokat, így a munkahelyek megszűnése is egy belátható következménynek számít.A professzor felhívta a figyelmet, hogy sok olyan ország van, köztük Magyarország és Románia is, ahol a versenyképesség csökkenése annak ellenére valósult meg, hogy a multinacionális vállalatok általi tőkeinjekció viszonylag jelentősnek volt mondható. „Eléggé világos az, ha ezek a vállalatok nem jöttek volna, akkor a helyzet még súlyosabb lenne.”