Szávics Petra: jobb tervezés és átláthatóság kell az uniós pénzeknél

Mi lesz a feladatköre államtitkárként?

– Még nem tudom pontosan, hogy miért leszek felelős. A rám háruló feladatokat kinevezésemet követően a tárca vezetője delegálja.A minisztérium a Strukturális és Kohéziós Alapokból finanszírozott, 2007-2013-as időszakra vonatkozó Operatív Programok koordinációs feladatait látja el, illetve három program esetében irányító hatósági funkcióval bír. Továbbá felel a 2014-2020-as időszakra való felkészüléssel, az úgynevezett programozási dokumentumok – Partnerségi Megállapodás és Operatív Programok – elkészítéséért, ebben a munkában további szaktárcák is részt vesznek. Nem utolsó sorban más, vissza nem térítendő támogatások, mint például a Norvég Alap vagy az Európai Gazdasági Térség (EGT) Finanszírozási Mechanizmus esetében nemzeti kapcsolati pont, esetenként programmegvalósító feladatokat lát el. Tehát ezek közül kerülnek ki majd jövendő feladataim.

Miket tekint a következő időszak legfontosabb feladatainak?

– A következő időszak legfontosabb feladatai érintik mind a 2014-2020-as időszakra való felkészülést, mind a jelenleg még futó programok megvalósításának minél hatékonyabb befejezését. Az első tekintetében nemsokára hivatalosan is benyújtásra kerül a Bizottsághoz a Partnerségi Megállapodás, majd az ennek benyújtását követő három hónapon belül be kell nyújtani az Operatív Programokat is. Fontos lesz az, hogy a bizottsági észrevételek alapján gyorsan és megfelelően módosuljanak ezek a dokumentumok, és mielőbb elfogadásra kerüljenek. Ezzel párhuzamosan már el lehet kezdeni az eljárásrendek, pályázati és projektmegvalósítási dokumentációk előkészítését. Nem utolsó sorban biztosítani kell az úgynevezett ex-ante feltételként megszabott szakági dokumentumok, stratégiák, jogszabályok véglegesítését. Az előző időszakhoz kapcsolódó, 2015-ben záródó programok esetében tovább kell gyorsítani a szerződéskötési, monitoring és ellenőrzési, valamint kifizetési folyamatokat, ahhoz, hogy az adott helyzetben növelni lehessen még az abszorbciós rátát. Általában ugyanez érvényes a Norvég és EGT Finanszírozási Mechanizmusokra is, melyek keretében általában 2016 áprilisáig kell zárni a projektek megvalósítását.

Mivel foglalkozott eddig? Hogyan tudja szakmai tapasztalatát kamatoztatni majd?

– Lassan tíz éve uniós és egyéb vissza nem térítendő forrásokkal foglalkozom, beleértve a pályázást és projektmegvalósítást, de a programmegvalósítást vagy program-előkészítést is. A pályázatok előkészítésével és megvalósításával kapcsolatos feladatokba mind tanácsadóként, mind pályázó szervezet alkalmazottjaként is betekintést nyerhettem. Szintén tanácsadóként, külsősként, részt vettem különböző programok megvalósításával kapcsolatos részfeladatokban, mint például pályázatok értékelésében. A Magyar-Román Határmenti Együttműködési Program 2007-2013 Közös Szakmai Titkárságának vezetőjeként feleltem a program elindításáért, a megvalósítás koordinációjáért, beleértve az eljárásrendek, pályázati és projektmegvalósítási dokumentációk elkészítését is. Mindezen dokumentumokba a két ország jogszabályait, különböző eljárásrendjeit kellett egységesíteni. Majdnem két éve az Észak-Nyugati Regionális Fejlesztési Ügynökségnél a 2014-2020-as programozási időszak előkészítésével foglalkozom, beleértve a Regionális Fejlesztési Terv elkészítését, az új programozási időszakkal kapcsolatos információnyújtást, különböző országos munkacsoportokban kifejtett munkát. Külső szakértőként pedig mindezidáig vezettem egy 2014-2020-as program ex-ante, azaz előzetes értékelésébe és stratégiai környezeti vizsgálatába bevont külső szakértői csapatot. Végül, de nem utolsó sorban említeném, hogy társkoordinátora voltam az EU Duna Régió Stratégiája 5. prioritási tengelyének. A makroregionális stratégia céljai, célkitűzései hangsúlyosan megjelennek a 2014-2020-as időszak programozási dokumentumaiban.Úgy gondolom, hogy minden eddigi tapasztalatom kamatoztatni tudom majd leendő munkám során, főként, mert előző munkahelyeimen több szemszögből sikerült rálátást és konkrét tapasztalatot, ismereteket gyűjtenem a projekt- és programciklus menedzsmentre vonatkozóan, illetve, mert ezt a tudást és tapasztalatot nem csak a romániai, hanem az ettől nagyban eltérő, és sokkal gördülékenyebben működő magyarországi rendszerben is szereztem.

Ismert, hogy az európai alapok lehívása tekintetében enyhén szólva is alulteljesít Románia. Milyen tervei, ötletei vannak arra vonatkozóan, hogy a 2014-2020-as keretösszegeket hatékonyabban lehessen majd lehívni?

– A programok megvalósítása akkor lehet sikeres, ha a projektek kedvezményezettei könnyen, egy átlátható rendszerben tudják megvalósítani projektjeiket és elérni a projektcélokat, indikátorokat. A projektek sikerességétől függ a programok sikeressége és az azok pénzügyi megvalósításától az abszorbció. Tehát elsősorban a pályázati rendszerek és a projektek lebonyolítási eljárásrendjének az egyszerűsítése a fontos, a projektek megvalósítását akadályozó tényezők elhárítása, beleértve az átfutási időket, a jogszabályi környezetet, a felmerülő likviditási problémákat.Ugyanennyire fontos a programok megvalósításában résztvevő intézmények eljárásrendjeinek és magának az intézményi struktúrának az egyszerűsítése is. Azt hiszem, hogy számos tanulságot vonhatunk le a lassan záródó 2007-2013 időszakban finanszírozott programok megvalósításából, és fontos, hogy ezek a tapasztalatok beépüljenek az új eljárásrendekbe. Hogy csak néhány ilyen példát említsek, el kell kerülni az olyan eseteket, amikor ugyanabból az uniós alapból finanszírozott két Operatív Program megvalósításra vonatkozó rendelkezései különböznek az ÁFA költségek jogosultságát illetően, vagy azt, hogy a hiányos eljárásrendek miatt két pályázó ugyanarra a tisztázó kérdésre eltérő válaszokat kap a Közreműködő Szervezetektől, vagy azt, hogy egy pályázati felhívást, vagy egy megvalósításra vonatkozó eljárásrendet számos hibajegyzék követ. Az egyszerűsítés, átláthatóbbá tétel mellett jobban kellene tervezni a programok pénzügyi megvalósítását is, azaz minél nagyobb összegeket kell kiírni és lekötni már a programozási időszak elején, hogy a visszalépő pályázók, a bebukó projektek miatt fel nem használt összegek még időben lekötésre és elköltésre kerülhessenek. Nem utolsó sorban mind a pályázók, mind a megvalósításban résztvevő intézmények maximális odafigyelése szükséges ahhoz, hogy ne kerüljön sor annyi szabálytalansági eljárásra és korrekcióra, mint az előző időszakban.