Csak a technológiai cunami elején tartunk

"2008-ban hatalmas ügyletet szerettünk volna zárni. Ott ültem egy amerikai nagyvállalat regionális vezetőjével szemben, akit Lance-nek hívtak. Addigra a Lehmann Brothers bedőlt, én pedig aggodalmamnak adtam hangot azzal kapcsolatban, hogy az amerikai partner nemrég még 1000 dollárt érő részvényei akkorra 100 dollárra csökkentek. Lance azt mondta, semmi gond nincs, épp a reggel vásárolt be saját vállalata részvényeiből. Eközben bejött a kollegája, valamit a fülébe súgott. Lance akkor kapta a hírt, hogy a vállalat részvényei reggel óta 100-ról 30 dollárra estek” – mesélte Bognár Botond , a XIII. alkalommal megszervezett EFIKOT Digitália. Technológia és Innováció szekció előadója.Bognár, aki akkor még ingatlanfejlesztéssel, beruházáselőkészítéssel foglalkozott, elismerte, hogy az eseményekre számíthatott volna, hiszen voltak előzetes jelek. “A cunami előtt visszahúzódik a víz, majd azt követően semmi nem marad olyan, mint régen volt. Rá kellett jönnöm, hogy egy ipari forradalom méretű változás elején vagyunk. Arra a konklúzióra jutottam, hogy a technológia, az összekötöttség és digitalizálódás mozgatják a dolgokat, illetve azok a szektorok, amelyek már átmentek ezen a változáson.”

“Ma már minden olyan hatékony, olyan mélységesen összefügg, hogyha a rendszerben van egy mérgezett elem, akkor az milliszekundumok alatt tud végigszaladni az egészen” – világított rá Bognár, aki a technológiai változást felismerve beiratkozott a Szilícium-völgyben található Singularity University képzésére. Elmondása szerint ezzel karakteres változás állt be az életében. “Ebben a képzésben bepillantást nyerhettem a robotika, a meseterséges intelligencia, a nanotechnológia és a szintetikus biológia világába.”Bognár a Google által kifejlesztett robotautó példájával magyarázta, hogy mit jelenthet a technológiai fejlődés a jövőbeni társadalom számára. “Ezt az autót nem kell vezetni, ezért nem lesz több baleset. Ha végiggondoljuk, akkor csak a Google autója miatt a jövőben kevesebb orvosra, ápolóra, tűzoltóra és alkatrészgyártóra lesz szükség. És itt elérkeztünk egy olyan iparághoz, az autógyártáshoz, amelyben a nagy verseny miatt nagyon sok üzleti modell arra épít, hogy az alkatrészgyártásból próbálja fenntartani magát” – fejtette ki Bognár, majd hozzátette, hogy már létezik olyan cég is, amely interneten végez az autón különböző munkálatokat.Bognár elmondta, ma már beindult az autógyártók közötti verseny, aminek eredményeképp a technológia egyre elérhetőbb és olcsóbb lesz. “A Tesla bejelentette, hogy a robotautója 2016-ra működik, a Volvoé 2018-ban rendelhető lesz, míg a BMW 2020-at mondott.”Az előadó felhívta a figyelmet, hogy minden elkezdett digitalizálódni. “A posta digitalizálódott, lett e-mail. A zenekiadók öt perc alatt tűntek el. Ma már nincs szükség fotósra. Egy orvos tanul nyolc évet, de már piacon van az a 90 dolláros iPhone eszköz, amely tud EKG-t készíteni. Tolmácsokra sem lesz szükség pár év múlva, a Google Translate először vicces volt, most már elég jó, pár év múlva jobb lesz, mint az ember.”

“A technológia kezdi lehagyni az embert.

Az utóbbi 20 évben nagyobb technológiai fejlődés volt, mint az elmúlt 150 ezer évben összesen” – jelentette ki Szabó Csaba , aki ugyancsak részt vett a Singularity Egyetem képzésén. “Mindennek csökkent az ára, a kommunikációé például már nulla, az internet is valószínűleg ingyenes lesz, és meg merem kockáztatni, hogy 50 év múlva már az energiáért sem kell fizetni.”Szabó kifejtette, hogy egy lineárisan gondolkodó világban arra kell rájönni, hogy a technológiai fejlődés exponenciálisan történik. “Ma még egy számítógép nem éri el az ember agyi kapacitását, de ez várhatóan 2018-ra megfordul. 2045-re pedig egyetlen számítógép gyorsabb lesz, mint az összes ember együttvéve.”

“Ma már a telefonjaink okosabbak, mint az a számítógép, amely az első embert küldte a Holdra. Óránként 48 órányi anyagot töltünk fel YouTube-ra. 2020-ra újabb 3 milliárd ember jön az internetre, és körülbelül 50 milliárd új eszköz fog csatlakozni a világhálóhoz, beleértve a székeket és az asztalokat is” – világított rá Szabó.Az előadó kijelentette, hogy ma már minden digitalizálódik, dematerializálódik. Ez azzal az eredménnyel jár, hogy a világ egyre inkább kinyílik. “Ma már egy kenyai maszáj harcos sokkal több információval van ellátva, mint Bill Clinton volt hivatalba lépésének elején.”

Szabó azt tanácsolta a vállalkozóknak, hogy “találjanak valami igazán nagy problémát, aminek a megoldása milliárdok életén változtathat.”

“Egy vállalat nem tudja meghaladni a vezetőjét,

ezért nagyon fontos, hogy a menedzsment jól átlássa az adott vállalatnál lezajló folyamatokat. Amíg egy projekt áttekinthető és jól menedzselhető, addig a vezető nem ütközhet semmilyen problémába, lehet, nincs is szükség projektmenedzsment-rendszer bevezetésére. Viszont mi van akkor, ha mondjuk ötezer párhuzamosan futó projektet szeretnénk topmenedzselni? Ilyenkor szükség van egy döntéstámogató rendszerre” – mondta Bihari Béla , a gnome Design tulajdonosa, aki a multiprojekt menedzsment rendszerek tervezési kihívásairól tartott előadást.

Bihari elmondta: projetkmenedzsment rendszert mindenki használ, akár egy egyszerű Excel táblázat is annak tekinthető. “Mindenki menedzseli magát, még ha néha alacsonyabb szinten is. Kizárt, hogy valaki ne találkozott volna projektmenedzsment rendszerrel.” A szakember szerint egy ilyen rendszernek attól függően, hogy milyen vállalatnál kerül alkalmazásra, olyan funkciókat kell ellátnia, mint az adattárolás, dokumentumok kezelése, erőforrások leosztása, ütemterv készítése, ugyanakkor fontos a pénzügyi feladatoknál való alkalmazhatóság is.A gnome Design tulajdonosa kiemelte, nagyon fontos, hogy a szoftver kellemes legyen. “El kell kerülni a túlterhelést. Minél egyszerűbb táblákat kell megjeleníteni, erős szűrési lehetőségekkel.” Bihari hozzátette, az is fontos, hogy a szoftver tanuljon: ha a felhasználó mindig ugyanazt csinálja, ahhoz a rendszer tudjon alkalmazkodni.

Hulladékból energia

A jövő nálunk már elkezdődőtt, legalábbis Románia az Európai Unióban az előkelő harmadik helyet foglalja el azon listán, ahol a tagállamokat az energiafüggetlenség alapján rangsorolják – kezdte előadását Antal Lóránt aNewLife Energyegyik tulajdonosa. “Az ország földgáz és villamos energia kapacitásai is nagyok. Románia földgázszükségletei több, mint 70 százalékát saját maga tudja előállítani – mutatott rá Antal, aki a megújuló energia termelését szabályozó törvényekre is kitért.“Nem mondható el, hogy törvénykezés szempontjából kiszámíthatóság van, ez az esetleges beruházásokra is negatív hatással lehet” – mondta a képviselőjelölt.

Antal előadásának második részében bemutatta saját zöldenergia vállalkozását is. “Amivel mi foglalkozunk, az egy nagyon egyszerű technológián alapszik. A kommunális szeméttelepeken végbemenő biológiai reakció folytán depóniagáz keletkezik, amelyet gázkutak segítségével nyerünk ki, és kompresszorállomás segítségével juttatunk majd el a végfelhasználóhoz. A végtermék villamos áram és hőenergia” – magyarázta Antal, majd kifejtette, hogy ezen beruházások hamar megtérülhetnek a befektetők számára.