Minél több embernek kell megadni a tanulási lehetőséget, mert sosem tudni, honnan érkeznek az „unortodox ötletek” – mondta a London School of Economics tanára egy kolozsvári kerekasztalon.
Nem elitoktatásra van szükség, hanem az oktatás kiszélesítésére, ugyanis csak egy nagyobb tömegből tudnak kiemelkedni a kiválók – így lehet összefoglalni annak a kerekasztal-beszélgetésnek a következtetéseit, amelyet a kolozsvári GTK – Business Consulting Club és a budapesti Mathias Corvinus Collegium szervezett csütörtökön Kolozsváron. „Az elmúlt évtizedekben a legfontosabb találmányok nem azoktól származtak, akik elitoktatásban részesültek” – mondta Konrad F. Kaschek , a Bosch Automotive Electronics kolozsvári telepmenedzsere, aki szerint nem elitképzésre, hanem elit értékekre van szükség, az egyetemek azt kellene megtanítsák, hogyan boldoguljanak a diákjaik, hogyan fejlesszék magukat a tanulmányaik elvégzése után.
Rodney Baker , a London School of Economics professzora kijelentette, az oktatásnak a lehető legnyitottabbnak kell lennie, semmiképp sem „sterilnek”. Minél több embernek kell megadni a tanulási lehetőséget, mert sosem tudni, honnan érkeznek az „unortodox, innovatív ötletek” – fejtette ki, hozzátéve: „hogyha kiválóságot akarsz, felejtsd el az elit kifejezést”. Tombor András , a budapesti Mathias Corvinus Collegium kurátora, alapítója elmondta: ők is a lehető legszélesebb skálából, érdem alapján igyekeznek kiválasztani a diákjaikat, akiket nem arra tanítanak meg, hogy miként „csináljanak pénzt”, hanem arra, hogy milyen módon működjenek együtt másokkal, mert ez a siker kulcsa. Rodney Baker kifejtette, tart az „elit klubok” kialakulásától, nem jó, ha valakik azt hiszik, mindenhez értenek. A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy az elitnek nyitottnak kell lennie. Rodney azt mondta, „a vezetés arról szól, hogy megérted, hogy egy kicsivel jobb vagy a többieknél, de nem sokkal jobb”.
Veszélyes, ha növekszik a távolság az elit és a társadalom többi része között, ügyelni kell arra, hogy a vezetők ne veszítsék el a valóságérzetüket – emlékeztetett Helen Roberts , a University College London tanára, aki szerint minél fennebb kerül valaki a ranglistán, annál inkább arról szól a munkája, hogy miként kezelje az embereket. „Itt a nők előnyben vannak, könnyebben ráéreznek az emberi kapcsolatra. Biztos vagyok benne, hogy ha több nő lett volna a válság idején a bankok vezetőségi tanácsában, kevesebb csőd történt volna” – vélekedett. Roberts a tömegoktatás kapcsán azt mondta: az internet széleskörű elterjedésével ma már lassan mindenki hozzáfér az információkhoz, az online képzések pedig nagy lehetőségeket rejtenek magukban. Kádár Magor , a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Karának egyetemi adjunktusa moderátori szerepben arra a jelenségre hívta fel a résztvevők figyelmét, hogy mindenki elégedetlen a felsőoktatás gyakorlati oldalával: a hallgatók és a munkaadók is úgy érzik, nem elég gyakorlatias a kapott tudás, de a romániai kis- és közepes vállalkozások nem hajlandóak gyakornokokat fogadni, hogy javuljon ez a helyzet.
Răzvan Mustaţă , a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának dékánhelyettese azt mondta, ők készülnek jövőre egy „dupla diplomás mesteri programmal”, vagyis egy olyan képzéssel, amit egy céggel közösen szerveznek meg, és kötelező gyakorlati részt is fog tartalmazni.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!