Minél több embernek kell megadni a tanulási lehetőséget, mert sosem tudni, honnan érkeznek az „unortodox ötletek” – mondta a London School of Economics tanára egy kolozsvári kerekasztalon.
Nem elitoktatásra van szükség, hanem az oktatás kiszélesítésére, ugyanis csak egy nagyobb tömegből tudnak kiemelkedni a kiválók – így lehet összefoglalni annak a kerekasztal-beszélgetésnek a következtetéseit, amelyet a kolozsvári GTK – Business Consulting Club és a budapesti Mathias Corvinus Collegium szervezett csütörtökön Kolozsváron. „Az elmúlt évtizedekben a legfontosabb találmányok nem azoktól származtak, akik elitoktatásban részesültek” – mondta Konrad F. Kaschek , a Bosch Automotive Electronics kolozsvári telepmenedzsere, aki szerint nem elitképzésre, hanem elit értékekre van szükség, az egyetemek azt kellene megtanítsák, hogyan boldoguljanak a diákjaik, hogyan fejlesszék magukat a tanulmányaik elvégzése után.
Rodney Baker , a London School of Economics professzora kijelentette, az oktatásnak a lehető legnyitottabbnak kell lennie, semmiképp sem „sterilnek”. Minél több embernek kell megadni a tanulási lehetőséget, mert sosem tudni, honnan érkeznek az „unortodox, innovatív ötletek” – fejtette ki, hozzátéve: „hogyha kiválóságot akarsz, felejtsd el az elit kifejezést”. Tombor András , a budapesti Mathias Corvinus Collegium kurátora, alapítója elmondta: ők is a lehető legszélesebb skálából, érdem alapján igyekeznek kiválasztani a diákjaikat, akiket nem arra tanítanak meg, hogy miként „csináljanak pénzt”, hanem arra, hogy milyen módon működjenek együtt másokkal, mert ez a siker kulcsa. Rodney Baker kifejtette, tart az „elit klubok” kialakulásától, nem jó, ha valakik azt hiszik, mindenhez értenek. A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy az elitnek nyitottnak kell lennie. Rodney azt mondta, „a vezetés arról szól, hogy megérted, hogy egy kicsivel jobb vagy a többieknél, de nem sokkal jobb”.
Veszélyes, ha növekszik a távolság az elit és a társadalom többi része között, ügyelni kell arra, hogy a vezetők ne veszítsék el a valóságérzetüket – emlékeztetett Helen Roberts , a University College London tanára, aki szerint minél fennebb kerül valaki a ranglistán, annál inkább arról szól a munkája, hogy miként kezelje az embereket. „Itt a nők előnyben vannak, könnyebben ráéreznek az emberi kapcsolatra. Biztos vagyok benne, hogy ha több nő lett volna a válság idején a bankok vezetőségi tanácsában, kevesebb csőd történt volna” – vélekedett. Roberts a tömegoktatás kapcsán azt mondta: az internet széleskörű elterjedésével ma már lassan mindenki hozzáfér az információkhoz, az online képzések pedig nagy lehetőségeket rejtenek magukban. Kádár Magor , a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Karának egyetemi adjunktusa moderátori szerepben arra a jelenségre hívta fel a résztvevők figyelmét, hogy mindenki elégedetlen a felsőoktatás gyakorlati oldalával: a hallgatók és a munkaadók is úgy érzik, nem elég gyakorlatias a kapott tudás, de a romániai kis- és közepes vállalkozások nem hajlandóak gyakornokokat fogadni, hogy javuljon ez a helyzet.
Răzvan Mustaţă , a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának dékánhelyettese azt mondta, ők készülnek jövőre egy „dupla diplomás mesteri programmal”, vagyis egy olyan képzéssel, amit egy céggel közösen szerveznek meg, és kötelező gyakorlati részt is fog tartalmazni.
4 éves lett a Transtelex!
Négy éve dolgozunk azon, hogy amit a hatalom elhallgatna, mi megírjuk. Nem azt, amit ki lehet tenni a kirakatba, hanem azt, amit el akarnak takarni. Ez a vállalásunk az első pillanattól, ehhez tartjuk magunkat. Maradj velünk, támogass minket!
Támogatás