Ha van egy szabad szombatunk, elmegyünk betonozni

„Amikor el akarunk valamit adni, vagy informálni akarunk, vagy érdekessé próbálunk tenni valamit, bevonva a hallgatóságot is, akkor sokszor a történetalkotáshoz, azaz a sztorikhoz nyúlnak azok, akik egy kampányt szerveznek” – mondta Seer László , az immár ötödik alkalommal megszervezett Marketing Nyílt Napok első előadója. Seer hozzátette, hogy a sztorizás sokkal érdekesebb, könnyebben megjegyezhető tud lenni, mint esetleg a moráletikai elvek felsorolása. Szerinte, ahhoz, hogy a sztori elérje célját, megfelelő karakterekkel, cselekménnyel, kontextussal és az első hármat keretek közé fogó mondanivalóval kell rendelkezzen.

A CSR – Marketing in social Style témát körüljáró rendezvényt Seer a

Mosoly, könnycsepp, katarzis: a sztori szerepe a célcsoportunk bevonásában

című workshoppal kezdte. Az előadó elmondta, a CSR igazából egy „közterület”, ahol nagyon sok tudományág kompetens. Ezzel indokolta workshopjának témaválasztását is, amely jellemző a reklámszakmára, a marketingkommunikációra és a kommunikációra is.

Kádár Magorkommunikációs szakember, tréner, a BBTE Közkapcsolatok és Reklám intézetének oktatója saját tapasztalatait osztotta meg a résztvevőkkel a

Nekem is kell olyan céeres

! CSR szok

ások

Erdélyben és Romániában

című előadásában. Kádár felhívta a figyelmet arra, hogy Erdélyben egész más kommunikációs szokások vannak, mint Romániában. Az előadó elmondta, hogy Romániában 2004 óta kezdtek a vállalatok igazán CSR tevékenységgel foglalkozni, de az első években nehezen lehetett olyan cégeket találni, amelyek összehangoltan, tudatosan teljesítették a tevékenység kritériumait. „A kétezres évek végére már elmondhatjuk, hogy sok cég volt, amely CSR stratégiával rendelkezett, látta ennek a tevékenységnek a hasznát és mérni is tudta azt” – mondta Kádár.Az előadó elmondta, több oka is van annak, hogy egy vállalat miért kezd Romániában CSR-el foglalkozni. A CSR romániai megjelenését „azoknak a multinacionális cégeknek köszönhetjük, amelyek bejöttek az országba, és hozták magukkal ezt a csomagot, tapasztalatokkal rendelkeztek a területről. A tevékenység benne volt a marketing-stratégiában és kizárólag arra használták, hogy az eladásaikat növeljék, ami a CSR etikájának abszolút ellentmond” – mondta Kádár.

A másik fontos ok, amiért egy vállalat CSR tevékenységet kezd végezni, hogy más cégek pozitív példáját látva létrejön egy olyan kép, amit az adott vállalat vezetői tulajdonképpen megkívánnak és cégen belül is implementálni szeretnének. „Egyes vállalatoknál vannak olyan tevékenységek, amelyek léteznek már cégen belül, van mondjuk egy rendszeresített támogatás, de vannakolyan vállalatok is, amelyeknek hatalmas támogatási palettájuk van, sok helyen jelen vannak, sok pénzt visznek be eredményesen, de nem számolnak be a tevékenységükről” – mondta Kádár.

Az előadó elmondta, a CSR tevékenység azért fontos a vállalatok számára, mert a reputáció növelése által a vásárlókat és az ügyfeleket pozitívan befolyásolhatja a cég jó híre. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy az értékes munkaérő általában olyan vállalatoknál kíván dolgozni, amely gondoskodik az alkalmazottakról, hiszen a CSR erről is szól. Kádárszerint az utóbbi időben egyre inkább jellemzővé vált az is, hogy egyes befektetői döntések meghozatalakor a befektetők figyelembe veszik az adott vállalat társadalmi szerepvállalását.

Az esemény második napja Tania Ruc ăreanu( Europe CSR Leader, Genpact ) előadásával kezdődött, amely a

CSR vs. Social Marketing

címet kapta. Rucăreanu elmondta, hogy azok a vállalatok tudnak leginkább kitűnni, amelyek bevonják a saját alkalmazottaikat, valamint a közösséget valamilyen önkéntes munka elvégzésébe.

Az előadó szerint a társadalmi marketing a CSR-ből fejlődött ki, válaszul az olyan megkérdőjelezhető marketing tevékenységekre, amelyek káros hatással vannak a társadalomra, a túlzott fogyasztás és a gyors környezeti változások növelése által. „A társadalmi marketing célja, hogy valamilyen rossz szokást megváltoztasson, például felhívja a figyelmet az egészséges étkezésre” – mondta Rucăreanu.Rucăreanu hozzátette, hogy egy vállalat CSR akciója pozitív fogyasztói attitűdöt eredményezhet, ami hosszú távon a cég és annak termékeinek javára válik, de nagyon fontos felismerni, hogy a vállalat CSR programja a megfelelő fogyasztói szegmensre gyakoroljon hatást.

Rucăreanu tapasztalata szerint nagyon bonyolult meghatározni a különbséget aszerint, hogy mely országokban, milyen CSR tevékenység javasolt. Például míg Romániában inkább az oktatási programok sikeresek, addig Magyarországon az állatok védelmére vonatkozó programok működnek, hiszen a magyar lakosság is magas összeget hajlandó elkölteni a saját házi kedvenceire. Az előadó érdekes példaként hozta fel Hollandiát, ahol elmondása szerint szinte minden problémára létezik már valamilyen program, amely rendszerint jól is működik. Így ott már nagyon nehezen lehet találni olyan tevékenységet, amelyre valóban igény is mutatkozik.

CSR? Az mi? (és mi nem az?)

címmel tartott előadást Felméri Erzsébet , a MOL Romániai CSR és SM koordinátora. Az előadás elméleti bevezetőjében Felméri kiemelte, hogy amikor egyes vállalatok társadalmi felelősségvállalásáról beszélünk, akkor nagyon fontos megismerni a felső vezetés gondolkodását is az adott témáról, hiszen általában a vállalat CSR tevékenysége megmutatja a vezetők hozzáállását bizonyos kérdésekhez.

Felméri elmondta, hogy egy adott vállalat CSR tevékenysége csak akkor fenntartható, ha a gazdaságra, a környezetre és a társadalomra is megfelelő hatással van. Ha a fenntarthatóság alappillérei közül valamelyik hiányzik, akkor a tevékenység hiteltelenné válik – fejtette ki.Kiemelte még, hogy Romániában a MOL és a Polgár-Társ Alapítvány között működik a leghosszabb ideje tartó vállalati szféra és civil szféra közötti együttműködés. Az előadó kitért a vállalati önkéntesség kérdésére is. Elmondta, hogy a MOL Romániánál az elmúlt évben 122 alkalmazott 1080 munkaórát töltött önkéntes munkával.

„A tevékenységeinkről sajtótájékoztatókon – amelyekre rendszerint a vezérigazgató is eljön, rangot adva az eseménynek –, illetve sajtóközlemények formájában, plakátokon vagy a vállalat saját magazinjában számolunk be a közösségi oldalak mellett” – mondta Felméri.

A rendezvény utolsó előadója, Kardos Kinga, az evoline (hamarosan accenture) PR asszisztense , aki előadásának a

Lehet a CSR a belső marketing része?

címet adta. Kardos elmondta, hogy a vállalatok CSR tevékenysége leginkább az Y (1980 után születettek) generációra hat, „sokan szeretnénk jót tenni, de sokszor az infrastruktúra hiányzik hozzá, viszont egy cég ezt biztosíthatja az alkalmazottak számára”

„Ha az alkalmazottak és a vállalat közötti belső marketing hídja meg van támasztva egy CSR tevékenységgel, az növeli az alkalmazottak elköteleződését, jobban megismerhetik egymást, hatékonyabban tudnak együtt dolgozni” – mondta Kardos.

A rendezvény meglepetésvendége az evoline egyik alkalmazottja, Csomortáni Hunor volt, aki arra a kérdésre válaszolva, hogy miért vesz részt a vállalat CSR tevékenységében elmondta, hogy „azért, mert jó érzés. A vállalat kiválasztja a megfelelő programot, és ha van egy szabad szombatunk, akkor elmegyünk mondjuk betonozni. Más szituációkban ismered meg az embereket. A team buildingekben van egy kevés erőltetettség, de az ilyen tevékenységeknél nincs. Egy idő után családiassá válik az emberek közti kapcsolat” – mondta Csomortáni.