Aki nincs jelen Bukarestben, országosan nem is létezik

Romániai magyar vállalkozók nemcsak Erdélyben, Partiumban vannak – győződtünk meg róla az RMÜE legutóbbi, bukaresti konferenciáján, ahol a közelmúltban látogatott, hasonló típusú rendezvényekhez képest mintha több résztvevőt „számláltunk” volna. Az előadásoknak helyet adó Balassi Bukaresti Magyar Intézet igazgatójával, Kósa András László val beszélgettünk, aki meggyőzött arról, hogy létezik bukaresti magyar üzleti élet.

Sokak számára Erdéllyel és Partiummal véget ér a romániai magyar vállalkozói közeg. Mit tudhatunk a bukaresti magyar vállalkozásokról? Vannak egyáltalán?

– Minden országban kifejezetten erős a főváros gazdasági potenciálja. Egy olyan központosított állam esetén, mint Románia, ez hatványozottabban is jelen van. Ez tulajdonképpen azt is jelenti, hogy aki nincs jelen Bukarestben, az országos értelemben nem is létezik. Persze ez túlzás, hiszen egy ekkora országban egyértelmű, hogy vannak még gazdasági pólusok, amely regionális jelenlétet biztosítanak. Tudunk jó néhány olyan jelentős – akár magyar érdekeltségű – céget is említeni, amely Brassóban, Kolozsváron vagy éppen Temesváron székel. Különböző magyar vállalkozói csoportokról lehet beszélni, akik jelen vannak Bukarestben. Egyrészt vannak azok a „magyar multik”, amelyeknek a bukaresti jelenléte egyértelmű, illetve méretükből következik, hogy a fővárosban kell legyen a székhelyük. Vannak azok a cégek, amelyek székhelye ugyan nem Bukarest, de jelentős gazdasági tevékenységet folytatnak a román fővárosban, vagyis a „beutazó vállalkozók”. Ismerünk olyat, aki szinte naponta, de heti rendszerességgel mindenképpen megfordul Bukarestben, anélkül, hogy ott fenntartana bármilyen irodát. Vannak még azok a vállalkozások, amelyek munkapontot tartanak fenn a fővárosban, és többnyire hétfőtől-péntekig itt is tartózkodnak. Őket talán ingázóként lehetne definiálni.Ami pedig a gazdasági szektorokon belüli megoszlást illeti, a már említett „magyar multik”: OTP, MOL, Combridge (Magyar Telekom) mellett leginkább kereskedő-, illetve tanácsadó cégek vannak jelen. Egy részük éppen ezen multikhoz kapcsolódó kiegészítő tevékenységet folytatnak, de természetesen vannak ezektől függetlenül működő cégek is. Ha lehet ilyet mondani, akkor a kulturális-vállalkozók is jelen vannak, gondoljunk akár a gasztronómia területére, akár kulturális rendezvényszervezőkre, vagy éppen a média területén tevékenykedőkre.

Tartják egymással a kapcsolatot a bukaresti magyar vállalkozók? Székelyföldön gyakran egy városban élő cégvezetők sem ismerik egymást.

– Egy ilyen környezetben valamivel erősebb a szolidaritás, vagy ha úgy tetszik, az egymásrautaltság a magyar közösség tagjai között, és ennek megfelelően a magyar vállalkozók, a gazdasági szférában dolgozók is gyakrabban érintkeznek. Ehhez jelentősen hozzájárult az elmúlt időszakban megalakult RMKT bukaresti szervezete is, melynek létrejöttében a Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Intézet is kivette részét, és azóta is helyet ad rendszeres találkozásaiknak.

Természetesen egyrészről nem könnyű a vállalkozóknak találkozni, hiszen Bukarest a magyar vállalkozók számára nem az otthont jelenti, sokkal gyakoribb az utazó vállalkozó. Az állandó „úton lét” ezt bizonyos szinten akadályozza. Ugyanakkor éppen ebből adódóan, talán erősebben jelenik meg annak igénye, hogy a munkanap végén mégiscsak találkozni kellene ismerősökkel, megbeszélni a tapasztalatokat, tanácsot kérni, kapcsolatot építeni a „magunk fajtákkal”.

Milyen szakmai, szabadidős, vagy kulturális programokon szoktak találkozni a bukaresti magyar vállalkozók?

– Az RMKT bukaresti szervezete rendszeresen találkozik a Balassi Intézetben, ezen találkozások minden alkalommal egy-egy szakmai beszélgetés köré szerveződnek. De elmondható az is, hogy ezek a szereplők találkozni szoktak gyakran pusztán egy-egy beszélgetés kapcsán is, ők maguk is igénylik ezt, illetve mi is igyekszünk lehetőséget biztosítani számukra, ha úgy tetszik generálóként is részt veszünk ezen találkozások szervezésében. Az RMÜE éves konferenciája kapcsán a nagykövet nyújtotta fogadás ezt a célt is szolgálja, illetve idén első alkalommal a Magyar Intézet adott otthont a konferenciának, többen vendégszobáinkban laktak.Természetesen az intézet rendezvényein is gyakran megfordulnak a magyar vállalkozók, gazdasági szférában dolgozók. Mint, ahogy az is természetes, hogy a főváros nyújtotta kulturális sokszínűség is lehetővé teszi olyan eseményeken való részvételt, amire vidéken ritkábban, vagy egyáltalán nincs lehetőség. S ezekre a koncertekre, sporteseményekre gyakran közösségben mennek el a magyar vállalkozók.

Mennyire mozognak otthonosan az erdélyi, partiumi vállalkozók, üzletemberek a bukaresti üzleti közegben? Igényelnek segítséget az eligazodásban? Mennyire fontos a romániai magyar üzletembereknek a bukaresti kapcsolat, jelenlét?

– Akik jelen vannak a bukaresti gazdasági életben, ők kifejezetten otthonosan mozognak, „idegenségük”, kisebbségi létük itt pluszként is jelenhet meg, ugyanis ebből adódóan motiváltabbak is, tudják, hogy több energiát kell ráfordítaniuk, ami azonban meg is térül. Természetesen az egymással való kommunikáció lehetővé teszi az „eligazodást” is, ugyanakkor talán ezen a téren még van előrelépési lehetőség, hiszen még szorosabbá lehetne fűzni a kapcsolatokat. Mi mindenképpen olyan nyitott intézményként szeretnénk működni, amely a magyar kultúra románok felé történő közvetítése mellett ezekre a részletekre is odafigyel, és biztosítja az eligazodást igénylőknek az információt, infrastruktúrát.