Úgy látják, részben a lej magas vásárlóerejével magyarázható, hogy Európában elmaradt az idénre várt román bevándorláshullám. Csak hat világváros olcsóbb a román fővárosnál. Hol a legdrágább élni?
Bukarest a világ hetedik legolcsóbb városa, legalábbis azon 131 világváros közül, amely bekerült az Economist Intelligence Unit megélhetési költségeket vizsgáló felmérésébe. A Worlwide Cost of Living kutatást 30 éve, évente kétszer készítik el, és a New York-i árakhoz hasonlítják a világ más városainak árait. Az idei eredmények szerint Bukarestben majdnem kétszer olcsóbb a megélhetés, mint az amerikai nagyvárosban.
A felmérésbe bekerült városok közül a román fővárosnál csak indiai, pakisztáni, nepáli, szíriai, algériai városok olcsóbbak, de a jelentés szerint ezek „jelentős közbiztonsági problémákkal is küzdenek”. Bukarest rangsorbeli helyezésére éppen ezért külön kitérnek az elemzés készítői, és a pénz relatív magas értékével magyarázzák azt. „Az EU-s korlátozások 2014. januári megszűnése után is részben emiatt maradt el a várt munkásmigráció. A román gazdaság javul, és bár a bérek a nyugat-európai standardokhoz képest alacsonyak, az árak is azok, ami miatt nehéz elhagyni (az országot – a szerk.).”
A kutatás szerint egy kilogramm kenyér Bukarestben 2 dollár, míg Párizsban átlagosan 8,5 dollárba, a venezuelai Caracasban 11 dollárba kerül. Egy üveg átlagos minőségű bort a román fővárosban 4,12 dollárért lehet megvásárolni, ezért Szingapúrban 25 dollárt, Sydneyben 23 dollárt kérnek. Egy csomag cigaretta 4,16 dollár, míg Melbourneben, Sydneyben és Oslóban is 15-16 dollárba kerül 20 szál elszívása. Az üzemanyag literje eközben 1,75 dollár átlagosan, ami megegyezik a szingapúri árakkal, és csak kevéssel haladja meg az oslói, párizsi, zürichi tarifákat. A carcasihoz jobb nem is hasonlítani, ott literenként 0,02 dollárért lehet tankolni, de még jó pár olyan világvárost találni, ahol az autózás sokkal kevesebbe kerül, mint Romániában. Az Economist felmérésében idén Szingapúr végzett az élen. A jelentésben az áll, egyes kiadási tételek rendkívül drágák más városokhoz képest, ezért került összességében az első helyre. A gépkocsik beíratása egy vagyonba kerül, a közlekedési költségek pedig átlagosan háromszor nagyobbak, mint New Yorkban. A városállamnak kevés természeti erőforrása van, a víztől az energiáig mindent importál, ezért a rezsiköltségek is itt a harmadik legmagasabbak a világon. A divatláncok drága európai ruhaneműket árusítanak, amivel az Orchard Roadot a világ legdrágább bevásárló-utcájává teszik.
A második legdrágább város a világon Párizs, de a rangsorban a harmadik és negyedik helyen is európai városokat találunk, Oslót és Zürichet. Ázsiával ellentétben azonban az európai nagyvárosokban nem egyes termékek nagyon drágák, hanem egyszerűen minden drága – állapítja meg az Economist Intelligence Unit. Párizs például a tíz kiadási kategória egyikében sem bizonyul a legdrágábbnak, összesítésben mégis majdnem minden „versenytársát” lekörözi. A kutatásból az is kiderül, hogy míg Ázsiában az élelmiszerek, a közértekben kapható termékek tornásszák fel a fogyasztói kosár árát, addig Európában inkább a szabadidős, szórakozási kiadásoknál kell mélyen a zsebbe nyúlni. Az Economist indexe alapján az előző évhez képest a legtöbb nagyvárosban csökkentek a megélhetési költségek, de ez főleg az erősebb dollárnak, és a viszonyítási alapul szolgáló New York árainak az emelkedésének köszönhető. 94 városban csökkentek a megélheti költségek, és azoknak, amelyekben nőttek, több mint a fele európai.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!