Összefoglaltuk azokat az okokat, amelyek a tüntetéseken és a politikai válságon túlmenően az összeomlás küszöbére taszították az ukrán gazdaságot.
Európa második legnagyobb területű országa, hatalmas mezőgazdasági területek, híres kelet-ukrajnai iparvidék és rengeteg bánya. Mégis, a Szovjetunió összeomlását követően Ukrajna gazdasága nagyon nehezen állt meg a saját lábán. Az ország gazdasági kibocsátása súlyos mértékben, több mint 60 százalékkal csökkent. A kétezres évek elejétől lendületes gazdasági fejlődés vette kezdetét az országban. Ukrajna a 2008-as világgazdasági válság kitöréséig gyakran az évi 7-8 százalékot is meghaladó gazdasági növekedést produkált. Az évtized első felében a vegyipar és a kohászat világgazdasági növekedése jelentett alapot a gazdaság növekedésének, 2005-től a belső fogyasztás rendkívüli növekedése játszott nagy szerepet az ukrán fellendülésben.
A 2008-as világgazdasági válság kitörése ennek ellenére az országot rossz belső feltételek mellett érintette: hatalmas külső eladósodottság, nagy és folyamatosan növekvő külkereskedelmi mérleghiány, a lakosság eladósodottságának magas szintje és egy túlköltekező szociálpolitika.A belpolitikai körülmények gátolták az ukrán kormány hatékony válságkezelési fellépését, a 2010-es elnökválasztásokat megelőzően a politikai elit nem volt hajlandó a szükséges megszorító intézkedések bevezetésére. A kormány intézkedései középpontjában a Nemzetközi Valutaalappal kötött hitelmegállapodások álltak.
Magas kereskedelmi hiány
Ukrajna keveset tett annak érdekében, hogy a Szovjetuniótól örökölt, akkor még viszonylag modernnek mondható iparát reformálja. Az ország legnagyobb kereskedelmi partnere ma is Oroszország, ahová leginkább az acél-, a fém- és a vegyipari termékeit exportálja.
Ukrajna legnagyobb mennyiségben Oroszországból érkező földgázat importál, de jelentős mennyiségű gépet és berendezést, gabonaféléket és vegyipari termékeket fogad külföldről. Az ukrán statisztikai hivatal adatai szerint a különböző gázak az éves import értékének 27,6 százalékát teszik ki.
A földgáz árából eredő gazdasági problémák
A legnagyobb állami vállalatok rendre olyan magánbefektetők kezébe kerültek, akik szoros kapcsolatban álltak a politikai elittel, magas érdekérvényesítő képességgel rendelkeztek. Ezeknek a vállalatoknak egyre inkább kulcsfontosságú kérdéssé vált, hogy az Oroszországból importált földgáz ára alacsony szinten maradjon annak érdekében, hogy az exportált termékek mennyisége fenntartható legyen.Az ukrán kormány éves szinten hatalmas összeget költött ennek érdekében. A Ziarul Financiar szerint a nemzeti gázipari társaság ( Naftogas ) az Oroszországból importált gáz árának csupán 20 százalékát tudta az ügyfeleinek nyújtott szolgáltatásokért cserébe bevételezni, az ukrán kormány éves szinten a GDP mintegy 7,5 százalékáig terjedő összeget költött a gáz importálásával járó kötelezettségek teljesítésére. Ez Ukrajna számára hatalmas költségvetési deficitet okozott, amit a kormány rendre külső források igénybevételével finanszírozott, ami a mai súlyos pénzügyi helyzet egyik fő okává vált.
Pekka Sutela , a finn Lappeenranta Műszaki Egyetem közgazdásza az export alacsony gázárakkal való fenntartását „ukrán átoknak ” nevezte. A professzor meglátása szerint az ukrán gazdaság múlt évtizedben tanusított eredményei nagyrészt ennek voltak köszönhetőek.
Súlyos pénzügyi helyzet
Az ország pénzügyi helyzete rendkívül súlyosnak mondható. Az elemzők egyöntetű véleménye szerint egy esetleges külső finanszírozás elmaradása egyet jelentene Ukrajna csődjével. Az ügyvezető ukrán pénzügyminiszter, Jurij Kolobov hétfői bejelentése szerint az országnak 35 milliárd eurós segítségre van szüksége az elkövetkezendő két évben. Ennek érdekében Kolobov egy nagy méretű konferencia keretén belül invitálta tárgyalásra partnereit. A The Times szerint Ukrajnának 5 milliárd eurót kell előteremtenie hétvégéig. A hírt a Catherine Ashton t, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét kísérő diplomaták szivárogtatták ki, akik Kijevben tárgyaltak. A lap szerint az EU képviselői részletes listát kaptak arról, hogy milyen sürgős kiadásai vannak az ukrán költségvetésnek a hét végéig: 1,3 milliárd eurót kell kifizetni a már leszállított orosz földgázért, 870 millió eurót kell törleszteni a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) , eközben esedékes a nyugdíjak és az állami dolgozók bérének a kifizetése is.A City egyik legnagyobb pénzügyi-gazdasági elemzőháza, a Capital Economics szakelemzői szerint – feltételezve, hogy Moszkva visszavonja a kedvezményes ukrajnai földgázszállításokra tett ígéretét – az ukrán folyómérleg-hiány az idén 13-14 milliárd dollár lesz, miközben az ukrán jegybanki devizatartalék valószínűleg már most sem haladja meg a 15 milliárd dollárt; ez nem egészen kéthavi importszámla fedezete. A nemzeti fizetőeszköz, a hrivnya a hónap eleje óta 18 százalékot zuhant a dollárral szemben, és feltételezhetően teljesen leállt a külföldi tőkebeáramlás is.A Capital Economics elemzőinek számításai szerint az idén lejáró teljes ukrán devizaadósság-hányad 66 milliárd dollár, de ebből hozzávetőleg 46 milliárd dollárnyi a vállalati szektoré.
Gyenge hazai valutaNem tesz jót az ország pénzügyi helyzetének a nemzeti valuta mostani rekordalacsony szintje sem. A hrivnyát részben azok a vélemények gyengítik, hogy a kijevi kormány megcsappant devizatartalékait inkább az adósságfizetésre lesz kénytelen költeni, így a jegybank nem lesz képes beavatkozni a piaci folyamatokba az ukrán fizetőeszköz védelmének érdekében.A Goldman Sachs hét eleji becslése szerint a jegybank devizatartaléka 12-14 milliárd dollár körüli szinten lehet, azok után, hogy január végén 17,8 milliárd dollárt tett ki. A pénzügyi intézet szerint az év eleje óta az ukrán központi bank 2,8 milliárd dollárt költött a hrivnya árfolyamának erősítésére, ennek ellenére a fizetőeszköz 18 százalékos gyengülést mutatott a dollárral szemben.
A helyzet végkimenetelére több forgatókönyvet is felállítottak
Az MTI szerint az Eurasia Group nevű globális politikai-gazdasági kockázatelemző két forgatókönyvet állított fel a helyzet végkimenetelére.A kockázatelemző csoport szakértői értékelésében 40 százalékosra becsülte az ukrán államcsőddel számoló negatív forgatókönyv megvalósulásának esélyét. A negatív forgatókönyv szerint nem sikerül gyorsan kormányt alakítani, és Moszkva is „nagyon agresszív” módon lép fel, igyekezve destabilizálni az ukrajnai helyzetet. Szerintük abban az esetben is nagyon magas az ukrán államcsőd kockázata, ha Kijev hozzájut ugyan egy kisebb finanszírozáshoz az Egyesült Államoktól és az Európai Uniótól, de a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) nem kap anyagi támogatást.Az Eurasia ugyanakkor nagyobb, 60 százalékos esélyt ad az általa alapesetinek nevezett kedvező forgatókönyv megvalósulásának. Ez stabil, az összes régiót képviselő kormány megalakításával számol.A pozitív forgatókönyv alapján a nyugati kormányok valószínűleg elégséges pénzügyi segítséget adnának Kijevnek az államcsőd elkerüléséhez. Az Eurasia Group szakértői szerint ez több formát ölthet: lehetséges egy kisebb összegű kezdeti amerikai és EU-segélycsomag, amelyet készenléti hitelkeret követ az IMF részéről, vagy az IMF találhat módot rövid távú finanszírozásra addig, amíg össze nem áll egy teljes körű pénzügyi segélycsomag.
Forrás: MTI, Ziarul Financiar, The Times, BBC
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!