Pályázatok, banki hitel, befektetők, saját tőke – a kkv-k finanszírozási lehetőségeiről volt szó az RMÜE konferencián: pénz jó projektekre van, de továbbra sincs kolbászból a kerítés.
„Jó projektekre mindig van pénz, de most még inkább. Az elmúlt húsz évben most van a legtöbb pénz a piacon, és most is a legolcsóbb a pénz” – jelentette ki Demeter Attila , az OTP Bank Románia munkatársa a kis- és közepes vállalkozások finanszírozási lehetőségei kapcsán, a Romániai Magyar Üzleti Egyesület (RMÜE) és a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) által szervezett bukaresti beszélgetésen.
Demeter azt mondta, az elkövetkező időszakban a bankok főleg mezőgazdasági, élelmiszeripari cégeket, exportra dolgozó, vagy gyorsan pörgő termékeket gyártó vállalkozásokat, energiahatékonysági projekteket finanszíroznának a legszívesebben, de egyetlen típusú cég sem kizárt, hogy hitelhez jut, ha a tőkeigénye egy megfelelő üzleti terven alapul.
A szakember arról is beszélt, hogy az idei évre a lejben történő hitelezés háttérbe szorítja az euró alapú kölcsönöket, ugyanis a kamatok már együtt mozognak, sőt, egyes esetekben már jobban megéri a hazai valuta alapú hitel.
Ilyés Szabolcs befektetési és pályázati tanácsadóként arról beszélt, hogy a banki hitelek mellett a pályázatok jelenthetnek finanszírozási opciót a vállalkozások számára. Felhívta a figyelmet rá, hogy annak, aki 2015-2016-ban akar valamilyen projektet megvalósítani a cégén belül, már most készülnie kell a pályázatával, a tapasztalatok szerint ugyanis 2-3 év egy beruházás megvalósítási ideje. „2014-2020 között közel 40 milliárd euró áll rendelkezésünkre az EU hétéves költségvetési keretéből. Ha ezt csak közlekedési infrastruktúrára költenénk, 8 ezer kilométer autópályát lehetne építeni” – példálózott. Ilyés elmondta, Románia márciusban kötheti meg a következő években elérhető támogatások struktúrájáról szóló partnerségi szerződést az Európai Bizottság gal, miután előzőleg két vázlatot is visszadobott az uniós hatóság.
A 2007-2013 közötti időszakról azt mondta, Románia csak idén válhat haszonélvezővé nettó befizetőből, miután 30% fölé kúszik a lehívási arány. A legoptimistább számítások szerint, amikor minden kifizetés megtörténik sem lesz magasabb a lehívási ráta 60-70%-nál – tette hozzá, és kijelentette, a pénzek elpazarlása a kormány hibája, amely képtelen volt lemenedzselni a pályázati folyamatot.
„A startup cégek esetén a bankok nem értették, hogy miért kellene finanszírozniuk az önrészt, a kormány pedig nem értette, hogy a bankok miért nem finanszírozzák ezeket az induló cégeket” – mondta Ilyés. Erre Demeter azt mondta, nem ezzel volt a baj, a bankok nyitottak voltak a finanszírozásra, csak nem minden projektet tudtak elbírálni pozitívan. Abban egyetértettek az előadók, hogy
a startupok kevésbé vonzóak a bankoknak,
nehéz megítélni, siker lesz-e egy üzleti terv, „miből lesz a törlesztés” és gyakran nehéz kellő garanciákat is szerezni a tulajdonosoktól. „A kezdő vállalkozásoknak a kezdőtőke miatt nehéz pályázni, a közepes- és nagyvállalkozásoknak pedig egyszerűen nehéz EU-s alapokat lehívni” – vonta le a következtetés Ilyés.Meglátása szerint az innovációra, a hatékonyságot növelő rendszerekre lehet majd könnyebben forráshoz jutni vállalatként, de az integrált projektek (pl. farm létrehozása a területtől a marketingig), a mezőgazdaság és a humán erőforrás fejlesztésére irányuló programok is finanszírozást tudnak szerezni a hamarosan kezdődő új EU-s pályázati ciklusban. Azt tanácsolta a nagyvállalatoknak, hogy egyesületekbe tömörülve pályázzanak, így esélyük van nekik is forrásokhoz jutni. Lendvai-Lintner Béla , az ARX Equity Partners egyik tulajdonosa a vállalatok harmadik finanszírozási lehetőségéről, a befektetési alapokról beszélt. Ebben az esetben az alap bevásárol egy működő vállalkozásba, segít azt felfejleszteni, majd eladja a tulajdonrészét. Lendvai azt mondta, ezekben az esetekben egy befektetés 5-15 millió euró, és csak nagyobb, legalább 10 millió eurós forgalommal rendelkező vállalatokba „tesznek pénzt”. Így fejlődik például a Regina Maria vagy a Medlife magánkórház is. A beszélgetés végén az egyik résztvevő azt kérdezte a szakemberektől, hogy egy 300 ezer eurós beruházást igénylő vállalkozás elindításához hogyan juthat tőkéhez. Az előadók megállapították: a befektetési alapok szóba sem jöhetnek, a bankok minimum 30%-os önrészt és fedezetet igényelnek, így maradnak a pályázati források, az ehhez szükséges önrészt pedig nincs mese, valószínűleg a családi kasszából vagy a barátoktól kell előteremteni.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!