Csak tíz sebből vérzik a törlesztőrészlet-felezés

„Most sajnálom, hogy nincs egy jelzáloghitelem” – mondta az egyik ismerősöm, amikor a kormány tervéről hallott, miszerint két évig megfeleznék az átlagjövedelem alatt keresők jelzáloghiteleinek a részleteit, a futamidő meghosszabbodna, cserébe adókedvezményt kapnának az érintettek.Alaposabban elgondolkodva úgy látom, ujjongásra és irigységre sincs ok, az intézkedéssel nem, vagy alig nyernek az adósok, az államkassza fontos forrásokat veszít, egyedül a bankok nyerhetnek, na meg a kormány, népszerűséget.

1. Csak az átlagbér alatti jövedelemmel rendelkezőkre vonatkozik

A kormány tervei szerint csak az átlagbér alatti jövedelemmel rendelkezők felezhetnék meg a törlesztő-részleteiket. A decemberi nettó átlagbér az év végi bónuszoknak köszönhetően 1760 lej volt, a kormány az intézkedés kapcsán ennél alacsonyabb, 1610 lejes határról beszél. Azt azonban még nem jelentették ki egyértelműen, miként számolják ki a bérhatárt házastársak, családok esetén. Annak a jövedelme számít, akiknek a nevén van a hitel, a lakás? Mi van, ha a feleség és a férj együtt vette fel a kölcsönt? Számít, hogy a közös jövedelemből hány gyereket tartanak még el?

Az átlagbér alapú megkülönböztetés azért is aggályos, mert megyénként nagyon eltér az átlagos fizetés. Van ahol 1000-1100 lej, míg Bukarestben meghaladja a 2200 lejt. Utóbbiban vélhetően kevesen tudják majd igénybe venni a törlesztő-részlet fizetést, pedig az igen magas fővárosi ingatlanárak miatt számukra sem könnyebb a részlet összegének az előteremtése, mint egy szegényebb megyében élő, de olcsóbb lakást vásárló személynek.

2. Vagy diszkriminatív, vagy differenciáló hatású

Az átlagbérhatárral diszkriminálja a kormány azokat, akik átlagbér felett keresnek, ők nem vehetik igénybe a részletfelezést, pedig lehet, hogy drágább lakást vásároltak, és nekik is szükségük lenne rá. Vagy, nézzük másképp: a kormány azzal, hogy adókedvezményt kínál a részletfelezőknek, differenciált adórendszert vezet be: azok, akik átlag alatt keresnek, kevesebbet adóznak, de csak akkor, ha van egy jó kis jelzáloghitelük is. Ez valójában egy többkulcsos adórendszer meglehetősen perverz verziója.

3. Csak két évig érvényes

A bejelentett kormányzati intézkedés két évig lenne érvényes, ennyi ideig lehetne az eredeti törlesztő-részlet csupán felét fizetni, a részletcsökkentés ugyanakkor legtöbb 500 lejes lehetne. A különbséget persze nem fizeti ki senki az adós helyett, a futamidő hosszabbodik meg. Vagyis, akik igénybe veszik a lehetőséget, két évig havi legtöbb 500 lejjel többől gazdálkodhatnak, két évig többet költhetnek, mint eddig. De mi történik két év után? Két lehetőség van: vagy a remélt fogyasztóösztönző lépés a megtakarításokat növeli, mert a kedvezményezettek spórolni fognak a „rosszabb időkre”, vagy valóban elkezdenek költekezni, de ez, ha kell, még veszélyesebb, hiszen 24 hónap után vissza kell szokniuk a szűkebb anyagi keretre, az pedig sokkal nehezebb lehet, mint megtartani az eddig gyakorolt pénzügyi fegyelmet. Azok, akik most az intézkedésnek köszönhetően „fellélegeznek”, lehet, hogy pár év múlva az elsők között lesznek, akik már nem tudják fizetni a részletekeit.

4. Élj a mának üzenete van

Az intézkedéssel azt üzeni a kormány, hogy „élj a mának”, két évig költekezz, majd lesz valahogy, és nem azt, hogy tervezd meg jó előre a pénzügyeidet, hogy ne érjen meglepetés. Egy olyan országban, ahol a pénzügyi kultúra meglehetősen alulfejlett, egyáltalán nem egy konstruktív javaslat a részletfelezés.

5. Tüneti kezelés

Mert ugyanezt csinálja a kormány is: nem tartós megoldást kínál a jelzáloghitelesek gondjaira, hanem a szőnyeg alá sepri azt. A főleg külföldi devizában eladósodott lakosságnak válaszokat és megoldásokat kellene adni: megfelelően tájékoztatva voltak-e róla, hogy a hitelük értéke jelentősen változni fog az árfolyam-ingadozások miatt, megértették-e a bankközi kamatláb változékonysága jelentette kockázatot? Be kellene-e szállniuk a bankoknak is az árfolyam-különbözetek miatt adódó többletkiadásokba?Ha pedig az a válasz, hogy nem oké külföldi valuta alapú hitelt adni olyan személyeknek, akiknek lejben van a fizetésük, meg kell nevezni a felelősöket, akik elmulasztották a szabályozást. Ha Magyarországhoz hasonlóan nálunk is felmerül, netán bevezetésre kerül valamilyen kárpótlási módszer (deviza alapú jelzáloghitelek lejesítése, árfolyamgát stb.) olyan tabu-témának számító kérdésben is állást kellene foglalni, hogy fair-e egy ilyen lépés azokkal szemben, akik az elmúlt években az olcsó eurós, svájci frankos hitelek ellenére, pénzügyi tudatosságuk miatt mégis a drágább lejes hiteleket választottak, és azóta is magasabb részleteket fizetnek?

6. Nem a legjobb pillanat

A kormány – a pénzpiaci állapotok szempontjából – a lehető legrosszabbkor dobta be a részletfelezős ötletét. A legtöbb jelzáloghitel kamata két tényezőből áll: a bankok állandó profitmarzsából és a változó bankközi kamatlábból. Utóbbi mind az euró alapú hitelek (EURIBOR), mind a lej alapú hitelek (ROBOR) esetén történelmi minimum szinten tartózkodik. Ez egyben azt is jelenti, hogy a törlesztő-részletek kamatai (és nem részletei(!), azok valuta alapú hitelek esetén az árfolyam miatt drágulhattak) sosem voltak ilyen alacsonyak. Amint arra Diósi László is rávilágított, amennyiben a következő években felpörög a világgazdaság, a kamatok is emelkedni fognak. Vagyis a kormány várhatóan pont két olyan évben felezi meg a részleteket, amikor azok amúgy is alacsonyak lennének, cserébe a futamidő megnő, és olyan „időkben” kell még mindig fizetni a kölcsönt, amikor a kamatok jóval magasabbak lesznek, mint most.

7. Nem azokon segít, akik nagyon rászorulnak

Gyakran hallani, hogy Romániában a nemfizető hitelek aránya már 22%-os, sosem volt ilyen magas. Nos, pont ezeken az adósokon nem segít a kormány intézkedése, ugyanis azok, akiknek három hónapon túli tartozásuk van a pénzintézetek felé, nem vehetik igénybe a részletfelezést. A témában megszólalt hivatalos szervek szerint „a bankok sem akarnák újraindítani ezeknek a kölcsönöknek a törlesztését.” Valószínűleg tényleg nem: jobb egy elárverezett lakás, mint egy két évig fizető, aztán újra csődöt mondó adós. De az állami költségvetésből finanszírozott szociális (?) intézkedés nem éppen a rászorulókon kellene segítsen a „lehet, hogy majd a jövőben rászorulnak” egymilliós tábora helyett?

8. A kevés adófizető pengeti ki, a bankok pedig jól járnak

Merthogy az intézkedésnek természetesen költségvetési vonzata is van. Liviu Voinea költségvetésért felelős tárca nélküli miniszter szerint az adókiesés a GDP legfeljebb 0,1 százalékára rugó terhet jelent majd az államnak. Persze ezt nem a mostani kormánynak kell kigazdálkodnia: csak a kétéves részletfelezés után, tehát várhatóan egy következő kormányzati ciklus alatt osztanák az adókedvezményt, és amekkora miniszterforgalom Romániában van, biztosak lehetünk benne, hogy a forrás előteremtéséért nem a mostani kiötlők feje fáj majd.

Adókedvezményeket amúgy azért kínálnák, mert a futamidő-meghosszabbítás miatt nő a bankoknak visszafizetendő összeg. Álljunk csak meg: a körülbelül négymillió adófizető által összedobott állami költségvetésből fogjuk finanszírozni azt, hogy a bankok többlet kamatbevételre tegyenek szert? Úgy tűnik, igen. Ezt a kormányzati szándékot amúgy nem is titkolják, már az intézkedés bejelentésekor kijelentették, hogy az jót fog tenni a bankszektor jövedelmezőségének is.

9. Nem tartós fogyasztásösztönző

A kormány azt mondja, 4 milliárd lejjel emeli majd a fogyasztást az intézkedés. De ez csak akkor igaz, ha a részletfelezésből adódó többletforrást tényleg mind elköltik az érintett családok. Ez, ismerve az utóbbi években kialakult óvatosságot, utópiának tűnik, valójában a megtakarított összegek is duzzadni fognak. Attól pedig, hogy most mesterségesen valamennyire feltornássza a kormány a fogyasztást, hosszútávon nem sok változik, joggal hihetjük azt, hogy két év múlva ugyanilyen mértékben fog visszaesni, hacsak valamilyen gazdasági csoda következtében nem fejlődik az ország a 2008 előtti időkben megismert mértékben. Ennek viszont, valljuk be, a mostani világgazdasági környezetben eléggé alacsony a valószínűsége.

10. Választási eszköz

Nem hiába nevezte el a román sajtó „electoratának” az intézkedést. Választási év van, odaát úgy tűnik, bejött a rezsicsökkentés, nálunk miért ne működne? A részletfelezés a szintén év közepére időzített TB-járulékcsökkentéssel, a húsznál több új személyt alkalmazó cégeknek nyújtott kedvezmény, valamint a visszaforgatott nyereség adómentesítése együtt hivatott meggyőzni a választókat arról, hogy Románia jobban teljesít. Kár, hogy az a fránya költségvetési hiánycél miatt egy nagy elégedetlenséget kiváltó, és várhatóan drágulásokat is hozó literenkénti hét eurócentes üzemanyagadó elvesz a fényesen csillogó összképből.