Mennyibe fog fájni a készpénztilalom?

Már jövő héten jóváhagyja a kormány a magánszemélyek és jogi személyek készpénzkifizetéseit korlátozó törvénytervezetet – erről Victor Ponta miniszterelnök beszélt. A közvitára bocsátott javaslat arról szól, hogy a magánszemélyeknek is tilos lesz tízezer lejnél nagyobb összeget készpénzben kifizetni. Jelenleg csak a jogi személyek számára létezik a korlátozás, esetükben viszont szigorodik a szabály: az összeghatár a cégeknél napi tízről ötezer lejre csökken, és egyetlen ügyfélnek sem fizethetnek kétezer lejnél nagyobb összeget készpénzben.A kormány a bankkártya-használat és más elektronikus fizetési módozatok népszerűsítésével indokolja a lépést, és az adócsalás visszaszorítását reméli tőle. Gépkocsi- vagy lakásvásárlás esetén is gyakori, hogy a felek csak a tranzakció értékének egy részét tüntetik fel az adás-vételi szerződésben, és így csak kisebb összeg után adóznak.Ponta felhívta rá a figyelmet, hogy az intézkedést az interchange díj felső határának a rögzítésével együtt foganatosítják. Ezt a bankközi jutalékot a bankkártyák használata után a cégeknek számítják fel a pénzintézetek. A betéti kártyás vásárlásnál legfeljebb 0,2 százalékra, a hitelkártyásnál pedig legfeljebb 0,3 százalékra korlátoznák az interchange díjat. A kormányfő úgy véli, mivel együtt alkalmazzák a két lépést, „az emberek semmit sem veszítenek, és a bankok sem növelik tovább a nyereségüket”.

Tart-e már itt a hazai pénzügyi kultúra?

Arról kevés adat van, hogy jelenleg a hazai lakosság hány százalékának van bankszámlája, de vélhetően sokak számára nehézkes lesz az új törvény betartása. Az Európai Bizottság egy tavaly májusban közölt tanulmánya szerint az EU-ban Bulgáriában és Romániában élnek a legtöbben folyószámla nélkül, országunkban a 15 évnél idősebbek 55%-a nem rendelkezik semmilyen folyószámlával.A központi bank adataiból az derül ki, hogy 2013. szeptemberében összesen 14 millió bankkártya volt forgalomban, ebből valamivel több mint 11 millió darab volt aktív használatban. Ez persze nem jelenti azt, hogy minden második romániai lakosnak van bankkártyája, hiszen egyeseknek több is van, és ide számolják a céges bankkártyákat is.

Arról nincsenek adatok, hogy a Románia közel felét kitevő vidéki lakosság hány százalékának van bankszámlája, de abból, hogy a bankhálózat meglehetősen alulfejlett a falvakban, arra lehet következtetni, hogy keveseknek.

Mennyibe fog ez kerülni?

Victor Ponta miniszterelnök arról beszél, hogy az interchange díj csökkentése miatt a lakosság nem fogja megérezni a pénztárcáján a 10 ezer lej fölötti összegekre vonatkozó készpénztilalmat. Az interchange díj viszont csak kártyás fizetések esetén érvényes, a magánszemélyek pedig természetesen nem rendelkeznek POS terminálokkal. Így esetükben csak banki átutalással, vagy ha ezt az adott bank engedélyezi, a másik fél számlájára történő közvetlen készpénzletétellel tartható be a törvény. A Pénzcsinálók az erdélyi olvasók számára fontosabb bankok, a BCR, BRD, Transilvania Bank, Raiffeisen, CEC Bank, OTP Bank illetékeit hasonlította össze az alábbi táblázatokban. A költségek összegfüggők, és eléggé eltérnek a különböző kereskedelmi bankok esetén. Általában többe kerül, ha egy másik bank egyik ügyfelének a számlájára utalunk. 50 ezer lej alatti összegnél 2 lejtől 10 lejig terjed a tranzakciós díj, míg e fölött 4-35 lejből lehet megúszni az utalást.

A költségeket nagyban csökkenti, ha a tranzakciót nem a banki ügyintézőnél, hanem a számítógép előtt ülve, Internet Banking szolgáltatást igénybe véve végzi valaki. Ilyen esetben, ha saját bankunknál van számlája a másik félnek, akár ingyen is megúszhatjuk a tranzakciót, de a legdrágább bank is 7,5 lejt számol fel. Bankközi online tranzakció esetén 2-16 lejbe kerülhet egy pénzutalás.

A kereskedelmi bankokban azonban nem csak az utalás, hanem a fogadás is pénzbe kerül. Az alábbi táblázatból kiderül, hogy bár van olyan bank, amely egyáltalán nem számol fel díjat, és olyan is, amelyik csak a más bankból érkező pénzek után kér illetéket, de akár 16 lejbe is kerülhet egy nagyobb összeg fogadása.

A Pénzcsinálók számításai szerint tehát egy 50 ezer lej fölötti, bankközi utalás, mindkét fél költségeit számolva, akár 50 lejbe is kerülhet magánszemélyek esetén. Ugyanakkor a bankszámlával rendelkezők alacsony arányára való tekintettel érdemes költségként kezelni a sok romániai számára most kötelezővé váló számlanyitást is. Bár ez a legtöbb helyen ingyenes, a számlafenntartás szinte minden kereskedelmi bankban 2-5 lej közötti összegbe kerül havonta.

A kártyás fizetés legalább olcsóbb lesz?

A bankkártyás fizetés esetén a kártyatulajdonosok eddig sem fizettek illetéket, pontosan ugyanannyit vontak le a számlájukról, amennyibe a vásárlásuk került. Az interchange díjat a kereskedők, szolgáltatók fizették a bankoknak, bár természetesen ennek költségét eredetileg is beépíthették a megvásárolt termékek árába.Az interchange díj 0,2-0,3%-ra történő csökkenése komoly megtakarítást jelenthet ugyanakkor a cégeknek. AzEconomica.netarról ír, hogy a BCR eddig 2,5%-os illetéket számított fel a bankkártyás fizetések esetén, a BRD 1,8-3%-osat. Internetes fizetések esetén még drágább, akár 4-4,5% is volt az illeték. Az, hogy a jogszabály akár tízszeres csökkentést is előír, jó hír a cégeknek, bár elképzelhető, hogy a pénzintézetek másképp hajtják be majd a kieső összeget. Egy POS terminál bérlése 25-50 lejbe kerül, ennek árát pedig megváltozathatják a bankok, vagy akár egyéb számlailletékek növelése révén is kompenzálhatják az interchange díjak csökkenését.