Az adócsalók elleni csodafegyvernek szánja őket a pénzügyminisztérium. Megnéztük, mennyibe kerül egy eszköz, hogyan működik majd a rendszer, és mit szólnák a vállalkozók a szűkös bevezetési határidőhöz.
Meglepte a Pénzcsinálók által megkeresett vállalkozókat, hogy sietős ütemben, év közben elektronikus pénztárgépeket akar bevezetni a pénzügyminisztérium. A kormányzati tervről Daniel Chițoiu pénzügyminiszter beszélt az adócsalás ellen folytatott küzdelemről szóló, az Agerpres hírügynökségnek adott interjúban. Azt mondta, kötelezni fogják az összes romániai céget, hogy elektronikus naplóval rendelkező pénztárgépeket használjanak, ezeket a regisztereket pedig összekötik a pénzügyminisztérium szerverével.A papírtekercsek formájában, korlátozott ideig tárolt számlákon szereplő összegeket szinte sosem ellenőrzik a pénzügyőrök: ez túl időigényes lenne. Így a cégek még akkor is könnyen kijátszhatják a rendszert, ha minden ügyfélnek, vásárlónak számlát adnak: egyszerűen kevesebb bevételt könyvelnek el, mint amennyi a kasszajegyeken szerepel. Az elektronikusan tárolt adatok által viszont fény derülne a vállalkozók tényleges forgalmára, vagyis az intézkedés fehérítené a gazdaságot, és javítaná a tisztességesen adózó vállalkozások versenyhelyzetét.A tárcavezető az interjúban szűkös határidőkről beszélt: márciusig tennék kötelezővé az elektronikus regiszterrel rendelkező pénztárgépek bevezetését a nagyvállalatoknál, például hipermarketeknél, míg a kis- és közepes vállalkozások számára az év közepétől válna kötelezővé a pénzügyminisztérium felügyelőrendszeréhez való csatlakozás. Chiţoiu azt mondta: pár hipermarket már rendelkezik az intézkedés életbe léptetéséhez szükséges technikai feltételekkel, csak szoftverfrissítésre lesz szüksége, a többség viszont új eszközök vásárlására fog kényszerülni. A miniszter szerint ez pénztárgépenként csupán 40-60 eurós költséget jelent, amihez állami támogatást is kapnának a cégek, a nyereségadóból írhatnák le a kiadást. Lázár Anna könyvelő, a PanAudit cég vezetője szerint az intézkedés életbe ültetése nem lesz annyira nehézkes, mint amilyennek elsőre tűnik. Szerinte a pénzügyminiszter akkor, amikor 40-60 eurós költséget említett, nem feltétlenül új pénztárgépek áráról, hanem az elektronikus bejegyzési naplóról beszélt. Ezek a gépek tárolnák és közvetítenék a pénztárgépek adatait, és ehhez nem tudna hozzáférni a cég, csak a pénzügyőr. A Pénzcsinálók által megkeresett, pénztárgépeket forgalmazó cég szerint a legolcsóbb, elektronikus naplóval rendelkező pénztárgép ára jelenleg 100 euró körül mozog, de a meglevő gépek egy részéhez is lehet elektronikus nyilvántartást generáló eszközt vásárolni.
Magyarországon is éppen egy hasonló lépés életbe ültetése folyik, online rendszeren keresztül kötik össze a pénzügyminisztériummal a pénztárgépeket. Most 100 ezer forint + áfába (1500 lej + áfa) kerül a legolcsóbb elektronikus kassza, még úgy is, hogy a gépek ára az ezek kötelezővé tételéről szóló kormányzati bejelentés óta közel 70%-kal csökkent. Az eszközök megvásárlásához Magyarországon 50 ezer forintos állami támogatás igényelhető. Ezt az 500 millió forint éves árbevétel alatti vállalkozások vehetik igénybe, ők legfeljebb öt pénztárgép után gépenként 50 ezer forinttal kevesebbet fizetnek a forgalmazónak. Az elektronikus pénztárgépek bevezetése ugyanakkor nem egyszeri kiadás: az online adatkapcsolatra képes kasszák üzemeltetése havi adatkommunikációs költséget is terhel a cégekre.
Hogyan működik majd az ellenőrzés Magyarországon?
A magyarországi ellenőrző rendszer akár 300 ezer kasszát is tud kezelni egyszerre, és egy időben 30 ezer gépről kérhet adatokat. A rendszer már most mintegy másfélmillió naplófájlt kapott. Ennyi adat az elmúlt 15 évben keletkezett összesen a kasszák vizsgálata során.A szabályzók felkészültek arra az esetre is, hogy egy kereskedő beköttet egy online gépet, és az üzletben elhelyez több olyat, ami hagyományos, csak megtévesztésül szolgál. A helyszíni ellenőrzés ezt a csalási módot is leleplezi, hiszen az ellenőr a nála lévő táblagépen követni tudja, hogy megjelenik-e minden vásárlás a pénzügy rendszerében.
Kisebb apparátus kellene?
„Az EU-ban már bevett szokás, hogy a pénztárgépeket összekötik a pénzügyőrség rendszerével. Ez ellen igazából kár is tiltakozni, ez egy uniós norma. Ez arra jó, hogy gyakorlatilag bármilyen mozgást automatikusan lát a pénzügy, egyszerűbb a lekövetés. Ha ez azzal fog járni, hogy nagyban fogja csökkenteni a pénzügynél dolgozók számát, akkor azt mondom, hogy ez egy pozitív hatás” – véli Kelemen Dénes , az Udvarhelyszéki Kis- és Közepes Vállalkozások Szövetségének elnöke. Lázár Anna viszont nem hiszi, hogy a rendszer bevezetése a minisztériumnál az alkalmazottak számának csökkenését vonná maga után. „Egyszerűen nagyobb és komolyabb kontrollt jelent” – mondta.
Felemás fogadtatás
A lépés nem rossz, csak teljes komolysággal kellene csinálni – kommentálta a kormány tervét Bagoly Miklós Levente , a Kovászna Megyei Kis- és Közepes Vállalkozások Szövetség ének (ASIMCOV) elnöke. „Meg kell nézni, hogy ezeknek a költségeit ki viseli. Ha valakinek van egy kis, egyszemélyes butikja, akkor az elektronikus pénztárgép költségei megterhelőek lehetnek” – emelte ki.A kisebb vállalkozókat nemcsak ő félti az intézkedés miatt. „A legtöbb vállalkozásnak teljes új informatikai rendszer bevezetését jelentheti ez az intézkedés. Egy kisebb vállalkozást ez eléggé negatívan fog érinteni a magas költség miatt” – nyilatkozta Kelemen Dénes is.„Azt látom, hogy folyamatosan arról szól a kormány tevékenysége, hogy milyen, az üzleti szférát terhelő intézkedést vezessen be, hogy minél több bőrt húzzon le a cégekről. Rengeteg az ellenőrzés, valóságos hadjáratot indítottak most a cégek ellen” – fakadt ki Lázár Anna, aki azt látja, hogy egyre szigorúbbak az eljárások, a kormány tisztségviselői nem azon gondolkodnak, hogy gazdaságélénkítő lépéseket hozzanak meg, hanem hogy minél több járulékot tudjanak beszedni.Mi lesz azokkal a vállalkozásokkal, amelyek nem termelnek profitot? – teszik fel a kérdést a Kovászna Megyei Kis és Közepes Vállalkozások Szövetségé nek (ASIMCOV) tagjai. Ezek a cégek nem fogják tudni a profitadóból levonni az új eszközök árát, viszont számukra is kötelező lesz az elektronikus naplóval ellátott pénztárgépek bevezetése. A szövetség álláspontja szerint baj, hogy a kormány mindenkit az „adócsaló kategóriába sorol”.
Szabó Károly , a Csíki Vállalkozók Szövetségé nek ügyvezető igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a Chiţoiu által az interjúban mondottak még nem jelentik azt, hogy meg is valósul a terv. Az intézkedést kapcsolatba hozta azzal a tavalyi intézkedéssel, miszerint a 100 euró alatti kasszajegyek elszámolhatóak költségként akkor, ha szerepel rajtuk az adószám. A jelenlegi pénztárgépek többsége ezt nem tudja – mondta Szabó, így a két intézkedést összeköthetik.
A horvátoknak bejött a pénztárgépek bekötése
Horvátországban 2013. elején vezették be több lépcsőben az internetes kasszák használatát készpénzfizetéskor. Azóta az adóhatósági statisztika hónapról hónapra egyre magasabb készpénzfizetési forgalmat mutat, ami alátámasztja a pénzügyminisztérium korábbi becslését, amely szerint Horvátországban sokan eltitkolták valós forgalmukat, és ezáltal kevesebb adót fizettek be az államkasszába. Tavaly már a 2012-ben bejelentett forgalom többszörösét regisztrálta az adóhatóság egyes vendéglátóhelyek esetében. A rekorderek közül például egy zágrábi vendéglátóhely 2012-ben 5455 kuna forgalmat jelentett be havi átlagban, míg a rendszer bevezetése után már ennek több mint nyolcszorosát.
Tarhathatatlan határidő
„Az biztos, hogy az adóbevétel valamilyen szinten megnőne. Főleg a feketekereskedelem csökkenne a kisvállalkozásoknál. Arra viszont, hogy a magyarországi rendszerhez hasonló elektronikus, a pénzügyminisztériummal kapcsolatban levő pénztárgépeket bevezessék, azt hiszem, a jövő év elejéig várni kell. Nagyon sok változás történt ebben az évben, mindenfajta más téren is. Szerintem a szabályozás kapcsán lesznek ellenzéki megmozdulások is. Biztos, hogy már csak a költségek miatt is halasztódni fog ebben az évben” – nyilatkozta megkeresésünkre Bába György , a Székelyföldi Vállalkozók Szövetségé nek elnöke. „Kizártnak tartom, hogy három hónap alatt ezt a lépést be tudja vezetni a kormány. Amúgy is, először le kellene zárni a pénzügyi évet, és csak utána, fokozatosan, lépésről lépesre kellene haladni a kivitelezéssel” – véli Kelemen Dénes is. Lázár is azt mondta, nem hiszi, hogy ebben az évben sikerül az intézkedés bevezetése. „A nagyobb cégeknél talán, de minden, amit elindítanak, az meggondolatlan, nehézkes. Csoda kell történjen a pénzügyminisztériumnál, hogy valamit rendesen végigcsináljanak, esetleg két év alatt vezethető be az elektronikus naplóval rendelkező pénztárgépek kötelezővé tétele” – jelentette ki. A Chiţoiu által közölt határidő a magyarországi példát ismerve is tarthatatlannak tűnik. Ott eredetileg tavaly áprilisig kellett volna beszerezzék a pénztárgépeket a cégek, de a határidő hónapról hónapra tolódott. Jelenleg csak azt ellenőrzik, hogy a kereskedőknek megvan-e a gépek megrendeléséről szóló bizonylatuk. Az országban működő közel 250 ezer pénztárgépből még csak 22 ezret kötöttek be az adóhatósághoz.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!