Túl kicsi lenne a romániai garantált alapjövedelem

Ismét az alapjövedelemről szóló elképzelések foglalkoztatják a nyilvánosságot, miután Magyarországon a szociológusok, közgazdászok és pénzügyi szakemberek alkotta LÉT elnevezésű munkacsoport azt javasolta, hogy minden állampolgárnak járjon feltétel nélkül havi 50 ezer forintos alapjövedelem, az MSZP pedig üdvözölte is az ötletet.A munkavégzéstől függetlenül, alanyi jogon járó alapjövedelem (minimáljövedelem, unconditional basic income) ötlete nem új, és már kísérleteztek is a bevezetésével. Az elv egyszerű: az állam által behajtott adókat nem egy alacsony hatékonyságú, nehezen átlátható, sok esetben méltánytalan társadalombiztosítási rendszer működtetésére fordítják, hanem egy szerény, de minimális szükségletekre elegendő jövedelem formájában szétosztják az állampolgárok között. A szociális ellátórendszer ezzel megszűnik: minden szolgáltatásért fizetni kell, mindenkinek – írtuk még tavaly novemberben. Az elmélet hívei szerint a minimáljövedelemből éppen csak a legszükségesebbekre futja, a társadalom nagy többsége így továbbra is törekedni fog arra, hogy dolgozzon.A LÉT javaslata szerint az alapjövedelem minden magyarországi lakosnak járna, a felnőttek 50 ezer forintot (750 lej) kapnának havonta, a gyermekek 25 ezer forintot, a várandós anyák 75 ezret. Az Index arra hívja fel a figyelmet, hogy az alapjövedelem nem egyszerűen a mostani bérhez adódna hozzá, bevezetésével párhuzamosan ugyanis a fizetések is csökkennének, de összességében még így is mindenki jól járna: a cégek és a munkavállalók is. Az alapjövedelem kiosztásához szükséges költségvetési források előteremtése miatt azonban nem lenne több segély, közmunka, nem fizetnének családi pótlékot, családi adókedvezményt, gyest, anyasági támogatást, gyermekvédelmi támogatást, álláskeresési járadékot, közgyógyellátást.Romániában egyelőre nem készült átfogó kutatás arra vonatkozóan, hogy kivitelezhető lenne-e egy ilyen rendszer. A 2014-es költségvetés szerint a társadalombiztosítási kiadások (munkanélküliségi segély, gyerekpénz, nyugdíjak, családi pótlékok) valamivel több, mint 47,2 milliárd lejre rúgnak idén. Ez durván 19 millió lakosra szétosztva körülbelül havi 210 lejes alapjövedelmet jelenthetne Romániában, de egyben azt is, hogy nem lennének ennél sem kisebb, sem nagyobb nyugdíjak, az egészségügyi ellátás pedig részben fizetős lenne (a költségvetés még külön 3,9 milliárd lejt fordít egészségügyre). Az összeg feltornázható azáltal, hogy kisebb bürokráciára, kevesebb hivatalnokra lenne szükség, ha nem kellene nyilvántartani a nyugdíjakat, segélyeket, de a havi minimáljövedelem becslésünk szerint így sem haladná meg a 300-400 lejt. Ez persze nem elég a létfenntartásra, így a rendszer csakis költségvetési többletforrások beszerzése esetén működhetne.Egy létfenntartáshoz elegendő alapjövedelem bevezetése miatt persze nem tudni, hányan hagynák ott munkahelyüket (ami, mivel már nem fizetnének adót a bérük után, csökkentené a minden állampolgár között szétosztható összeget). A kérdések száma tehát majdnem végtelen: a minimáljövedelem romániai közegre történő alkalmazhatóságának vizsgálata külön kutatás tárgyát kellene képezze.