Gyakornokok, vállalkozók is kaphatnak Erasmus ösztöndíjat

Folytatódik jövőre a 26 éve működő Erasmus program, amely a világ népszerűbb csereprogramjává nőtte ki magát. Évente mintegy 230 ezren tanulnak más európai országokban a program nyújtotta támogatás segítségével, a csere időszaka 1 hónaptól egészen egy tanulmányi évig terjedhet. Az EU 2014-2020-as költségvetési ciklusában Erasmus + néven fut majd a projekt, ami már jelzi, hogy a felsőoktatásban tanulók egyik egyetemről a másikra "vándorlásán" túl egyéb, a gyakorlatszerzést még ennél is jobban szolgáló programok nagyobb szerepet kapnak. Részben ez az EU válasza a fiatalok egyre hatalmasabb mértéket öltő munkanélküliségi mutatóira.

A 2014-2020-as időszakban 14,7 milliárd eurót szán az EU az Erasmus programra, ami 40%-kal nagyobb összeg, mint a 2007-2013 közötti keret. Jövőre 1,8 milliárd eurót kapnak az országok, az ANPCDEFP közösségi oktatási programokért felelős romániai ügynökség szerint ebből jövőre 5-6 ezer ösztöndíjat tudnak odaítélni a hazai pályázóknak, de 2020-ra a résztevők száma 50%-kal fog emelkedni. A romániai kiutazó diákok számára a legkisebb havi ösztöndíj 400, a legmagasabb 500 eurós lehet.

Az Erasmus tanulmányi ösztöndíjas programjait sokan ismerik: a diák saját egyetemén pályázhatja meg az intézménnyel partnerséget kialakító egyetemekre szóló helyeket. A szelekció abból áll, hogy interjún veszt részt, motivációs levelet ír, de a jegyek átlaga is számít. Ha saját egyeteme neki ítéli a helyet, miután ezt a befogadó intézménnyel is közölték, kap egy meghívólevelet, mindkét intézménnyel egyeztet a felvehető kurzusokról, a megpályázott időszakra kiutazik, majd miután hazatér, jegyeit elismeri az egyetem az adott félév(ek)re.A legtöbbek számára ennél az egyetemi csereprogramnál azonban meg is áll az Eramus program. Pedig – amire jövőtől nagyobb hangsúlyt fektetnek, és valószínűleg nagyobb keretösszeget is szánnak – a projekt keretében szakmai gyakorlatra is pályázhatnak az egyetemisták, és a kezdő vállalkozók számára is vannak lehetőségek. Ezeket mutatjuk be most.

Erasmus szakmai gyakorlat

Más európai országban levő cégeknél, alapítványoknál, szervezeteknél töltheti le szakmai gyakorlatát az az egyetemista, aki elnyeri az Erasmus Placement ösztöndíjat.Egy diák általában a küldő intézmény (Románia esetében főleg egyetemek) által felkínált szervezetek közül választ egyet. De ha ezek nem tetszenek, akkor kereshet magának is egy befogadót. Azoknak a hallgatóknak, akik biztosítani tudják maguk számára a fogadóintézményt, lehetőségük van az általuk szerzett hellyel együtt pályázni. A saját fogadóhely birtokában ők már csak a támogatást igénylik.

Az ösztöndíj itt is csupán hozzájárulás, és nem teljes fedezet a külföldi szakmai gyakorlat költségeihez. Értéke a kint töltött hónapok alapján kerül kiszámításra, és átalánydíj formájában kerül kifizetésre. Az ösztöndíj összegének megállapítása a küldő intézmény feladata. Ezen felül a fogadóintézmény is adhat plusz anyagi támogatást a gyakornoknak, de ha ez egy bizonyos mértéket meghaladna, számítani kell rá, hogy a gyakornok legfeljebb önfinanszírozói státuszban utazhat ki, Erasmus támogatás nélkül.

Az Eramus Placement programra azok is pályázhatnak, akik már elnyertek egy Erasmus tanulmányi célú ösztöndíjat. Sőt, amit végképp kevesen tudnak, akár egy tanéven belül is meg lehet pályázni egy tanulmányi és egy szakmai gyakorlati ösztöndíjat. A szakmai gyakorlat x. év június 1. és x+1. év szeptember 30. között valósulhat meg, de a fogadóintézménytől függ, hogy mikor lehet kezdeni – fogalmazza meg a Tempus Közalapítvány, amely a program magyarországi lebonyolításáért felel. A szabályok persze nálunk is hasonlóak, azokat az Európai Bizottság állapította meg egységesen, minden tagországra vonatkozóan.

Az Erasmus gyakornoki programjában kolozsvári hallgatók is vettek már részt – tudtuk meg a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozatának kommunikációért felelős munkatársától, Makkai Júlia Anná tól, aki elmondta, hogy a reál-, de a civil szférában is gyakorlatoztak már az egyetemisták.

Az általa rendelkezésünkre bocsátott kimutatás szerint az elmúlt években folyamatosan nőtt a szakmai gyakorlatot más országokban Erasmus ösztöndíjjal elvégzők száma. A 2008-2009-es tanévben még csak 25-en éltek ezzel a lehetőséggel, a 2010-2011-esben már 77-en.

Ez persze az Erasmus hallgatói csereprogram kedvezményezettjeihez képest még mindig csekély szám: a 2010-2011-es tanévben 294, a legutóbbi, 2012-2013-asban pedig már 320 ösztöndíjat biztosítottak a külföldön tanuló cserediákoknak.

Pedig a gyakornoki program rendkívül hasznos – meséli a Pénzcsinálók nak Oláh Gellért , aki a BBTE Történelem szakáról pályázott, és nyert el ösztöndíjat. A Magyar Külügyi Intézetnél dolgozott három hónapon át, a helyet az egyetem külkapcsolatokért felelős irodájában pályázta meg. "Egy kutatási témával lehetett jelentkezni, az enyém a visegrádi országokkal volt kapcsolatos. Minden gyakornok kapott egy vezetőt, aki végig segítette a gyakorlat során a kutatásában. Emellett a standard Erasmus ösztöndíjat is megkaptam a gyakornoki időszakra" – számol be a részletekről.

Gellért azt mondja, nagyon hasznos projekt az Erasmus Placement, mert kevés lehetőségük van az egyetemistáknak arra, hogy tapasztalatot szerezzenek. A szakmai gyakorlat álláskereséskor jól mutat az önéletrajzban, de kapcsolatépítésre, tágabb lehetőségek megnyitására is kiváló" – fejtette ki.

Erasmus – fiatal vállalkozóknak

Az Erasmus – fiatal vállalkozóknak határokon átnyúló csereprogram 2008 óta működik. A kezdő vállalkozóknak ad lehetőséget arra, hogy tapasztalt, a programban részt vevő országokban kisvállalkozást működtető vállalkozóktól tanulhassanak. A tapasztalatcsere a vállalkozónál való tartózkodás során valósul meg, amelynek segítségével az új vállalkozó szert tesz a cég működtetéséhez szükséges képességekre. A fogadó előnyre tesz szert azáltal, hogy vállalkozása új látószögbe helyeződik, és lehetősége van a külföldi partnerekkel való együttműködésre, illetve az új piacok megismerésére.

"A fiatalság itt nem korhoz van kötve. Olyan cége kell legyen a pályázónak, ami legtöbb három éve működik. A pályázat egyik feltétele, hogy el kell készíteni egy üzleti tervet, elve, hogy a legfontosabb a tapasztalatszerzés, ezt pedig személyesen lehet csak kivitelezni, közvetlenül részt véve egy cég munkájában" – mondta el megkeresésünkre Winkler Gyula EP-képviselő.

A tartózkodást részben az Európai Unió finanszírozza. A befogadó cég kapja a pénzügyi támogatást, mértéke országonként változik, 500-1000 euró között mozog. Ez a költség a gyakornok szállás- és utazási költségeit fedezi – tette hozzá Winkler.

"Az Európai Bizottság működtet egy portált, amelyen keresztül be lehet jelentkezni a programba, emellett a helyi kapcsolattartó pontok is fontos szerepet töltenek be " – tájékoztatott a politikus. Ezen szervezeteket az Európai Bizottság jelöli ki. Útmutatást nyújtanak a csere során: segítenek a jelentkezésben, a megfelelő vállalkozással való sikeres együttműködés kialakításában, valamint választ adnak minden kérdésre. Romániában a fővárosi partnereken kívül Kolozsváron a Phoenix Intézet , Brassóban a Transilvania Egyetem tölt be ilyen szerepet.

"Azt gondolom, hogy egy megfelelő képesítéssel, de kevés tapasztalattal rendelkező erdélyi fiatalnak fantasztikus lehetőség ez a program arra, hogy hat hónap után hazatérve ne kényszervállalkozó legyen, hanem egy tapasztalattal rendelkező, a lehetőségeket kihasználó egyén" – zárta Winkler.

Eddig mintegy 2600 európai fiatal vett részt ebben a programban, és volt olyan év, amikor romániai vállalkozó nyerte el a leginnovatívabb üzleti terv díját a program keretén belül.