Megérkeztek az első marhamegrendelések Kínából

Beindulni látszik a romániai szarvasmarhaexport Kínába. A székely szarvasmarhatartók jól járnának az ügylettel, de számos problémába ütköznek. Tánczos Barna szenátort kérdeztük a marha (jó) bizniszről.

Júliusban egy különleges exportálási lehetőségről értesítették a székely szarvasmarha tenyésztőket. A Tánczos Barna szenátor által nyáron összehívott megbeszélésen pirostarka üszők Kínába való exportálásáról és annak feltételeiről értesítették a meghívottakat.Azóta már meg is érkeztek az első rendelések a székely szarvasmarhákra a kínai partnerektől. Tánczos Barna szenátor szerint a magasnak mondható igény ellenére nehézségekbe ütköznek a rendelt mennyiségű pirostarka üszők összegyűjtésében. A legnagyobb problémát a törzskönyvezés és a tejkontroll folyamatának újraindítása jelenti.

Miért pont romániai szarvasmarha?

Felvetődik a kérdés, hogy Kínának miért éppen romániai szarvasmarhára van szüksége, főleg annak tudatában, hogy a nagyhatalom csupán 3 másik partnerországból importál ilyen állatokat. Tánczos Barna szenátor a Pénzcsinálók megkeresésére elmondta, hogy Kína olyan országból szeretne szarvasmarhát importálni, ahol viszonylag alacsony a különböző járványbetegségek száma, ezért választották Romániát. Így indult lassan 3 éve az a tárgyalássorozat, amit a két ország képviseletében technikai szakemberek folytattak le. Az egyeztetések 2013-ban kerültek olyan stádiumba, hogy sikerült partneri megállapodást kötni.„Ma már létezik egy megegyezés, amit a minisztérium alárendeltségében levő állategészségügyi hatóság, valamint a kínai élelmiszer- és élőállat importot engedélyező hatóság kötött egymással. Ezt még a nyár folyamán aláírták. Ennek értelmében spermát és élőállatot lehet exportálni Romániából Kínába” – mondta Tánczos. A szenátor hozzátette, hogy az élőállat exportálásra szóló megállapodás szarvasmarhára és sertésre szól. Tehát gyakorlatilag ezzel az egyeztető folyamattal a kínai sertéspiac is megnyílt a romániai tenyésztők számára.„Az első megrendelések már meg is érkeztek a szarvasmarhákra, a sertésekre is igény mutatkozik, de továbbra is folyik az egyeztetés az országos egyesület és a kínai importtal foglalkozó partner között” – jelentette ki Tánczos.Ebben az ügyletben nagyon fontos tényező a leszállítás. A szenátor elmondása szerint a világ olyan távoli pontjára csak nagy költségek árán lehet élőállatot exportálni. A szállítás menete szerint a szarvasmarhákat a konstancai kikötőből óriáshajókon szállítanák Kínába. Egy ilyen hajóra akár 4 vagy 8 ezer állat is felfér. Az előzetes számítások alapján a szállítási díjak közel megduplázzák az állat értékét. „Kína vegyes hasznosítású szarvasmarhát Európán kívül máshonnan nem igazán tud importálni. A júliusban nálunk járt kínai delegáció határozottan a vegyes hasznosítás mellett foglalt állást” – fejtette ki a szenátor.Tánczos szerint a jövőben elképzelhető az is, hogy a hajórakományokon lesznek húsmarhák is, amelyek legfőképpen olyan farmok számára lesznek exportálva, ahol nagyon intenzíven szeretnék bevezetni ezeknek a fajtáknak a tenyésztését. „A kínai minisztériumnak ezekkel az ügyletekkel egyértelmű célja, hogy az ottani kisgazdákhoz eljuttassák ezeket a pirostarka üszőket, meghonosítsák Kínában a marhatenyésztést” – jelentette ki Tánczos. Milyen feltételeknek kell megfelelniük a tenyésztőknek?„Az igény gyakorlatilag nem egészen 1 éves üszőkre szól. Ezekért a 300-350 kg súlyú állattokért 900 és 1 000 euró közötti árat ígér a kínai partner” – mondta a politikus.Az ügylet létrejöttének feltétele az állategészségügyi kérdéskörön kívül a törzskönyvezés. A kínai partnerek csak bizonyítható eredettel rendelkező üszők importálásában érdekeltek. Az 1 éves szarvasmarháról így feltételezni lehet a tejtermeléssel kapcsolatos adatokat, illetve azt, hogy milyen hatékonysággal lehet majd tenyészteni őket.

Támogatja-e az állam a magánszemélyeket a törzskönyvezésben és a tejkontrollban?

Romániában jelen pillanatban a Brassó megyei Simental Típusú Pirostarka Tenyésztők Egyesületének van jogosultsága elvégezni az export létrejöttéhez elengedhetetlen törzskönyvezést, valamint a tejkontrollal kapcsolatos vizsgálatokat. Az állam a farmként működő gazdasági társaságok esetében a törzskönyvezéshez 100%-os, míg a tejkontroll végrehajtásához 70%-os támogatást nyújt. Tánczos Barna szenátort arról is kérdeztük, hogy van-e esély arra, hogy a jövőben ez az állam által nyújtott támogatás a magánszemélyeket is felkarolja. „Sajnos az az érzésem, hogy mi maradtunk az egyetlen harcosok a csatatéren, akik a magánszemélyek támogatását még kérjük, követeljük a minisztériumtól. Most egy romániai törvénykezési gubanc miatt a magánszemélyek kiestek ebből a támogatásból.” Az uniós rendelet szerint ugyanis csak vállalkozók kaphatnak ilyen típusú támogatást. Eddig viszont a magánszemélyt, annak ellenére, hogy piacra termelt, nem tekintették vállalkozónak, mivel ezt a kis- és közép vállalkozásoknak, valamint az engedélyezett fizikai személyeknek a vállalkozásként történő bejegyzésére vonatkozó jogszabályok kizárták. A szenátor beszélt arról az előkészítés alatt álló kormányrendeletről, amelyről még folyamatosan egyeztetnek a mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszterrel. A készülő jogszabályban a megfogalmazás lehetőséget ad a rá történő hivatkozásra olyan módon, amely lehetővé teszi a magánszemély támogatáshoz való hozzájutását. „Én úgy látom, hogy jelenleg 99%-ban biztos, hogy a magánszemélyek is megkapják majd az állam segítségét. Ezzel az egyetlen probléma, hogy lassan kifutunk a határidőből” – mondta a politikus. A támogatásért december 10-ig kellene jelentkezzenek a magánszemélyek is. A szenátor szerint szűk két hét alatt jogszabályi megoldást kell találniuk a kérdésre.Hogyan zárhatók ki a nagykereskedők ebből az ígéretes lehetőségből?Tánczos Barna reményét fejezte ki abban a tekintetben is, hogy az országos pirostarka tartók egyesülete nem fog más közvetítőkkel ebben az ügyletben együttműködni. Szerinte az a legfontosabb, hogy az egyesület által megszervezett gyűjtőközpontba érkezzenek a szarvasmarhák. Elmondása szerint ideális megoldásként egy Brassó vagy Kovászna megyei gyűjtőközpontot tudna elképzelni, ahonnan az állatokat Konstancára szállítanák tovább. Az ügyletben szolgáltatóként szerepelnének a szállítást végzők, valamint a logisztikát biztosító cégek. „Az egyesülettől egyenesen a kínai partnercégekhez kellene kerüljön a szállítmány, remélhetőleg ebben semmilyen más szereplő nem fog helyet kapni” – bizakodott a szenátor.

Hogyan viszonyulnak a tenyésztők ehhez a lehetőséghez?

Tánczos elmondása szerint jelen pillanatban a legnagyobb problémát az jelenti, hogy nehezen sikerül összegyűjteni a rendelést kielégítő állatállományt. „Az látszik, hogy a kínai partner szándéka komoly, de problémát jelent, hogy Romániában 3 évvel ezelőtt megszakadt a törzskönyvezés. Jelenleg a törzskönyvezési folyamat újraindítása nagyon nehéznek tűnik.” A szenátor hozzátette: „nem csak a kínai piac miatt kell törzskönyvezni, úgy látom, hogy bárki, aki törzskönyvezett üszőkkel rendelkezik és el szeretné adni az állatokat, nagyon jó áron tudja értékesíteni akár a romániai piacon, akár Ukrajnában, Moldovában vagy még Magyarországon is. Van kereslete a jó genetikai állománynak. ”

Rád is szükségünk van!

A Transtelex minden nap hiteles, ellenőrzött erdélyi történeteket hoz — sokszor több munkával, több kérdéssel és több utánajárással, mint mások. Ha fontos neked, hogy legyen független forrás, ahol a kényelmetlen kérdéseket is felteszik, kérjük, támogasd a munkánkat!

Támogatás
Kövess minket Facebookon is!