Elmagyarázzuk, mi a különbség a játékos értéke, egy átigazolás összege, és a focista fizetése között, és megmutatjuk, melyik kategóriában ki a nyerő. Ronaldo például 131 ezer eurót keres naponta.
Gareth Bale átszerződése az angol Tottenham től a spanyol óriás Real Madrid hoz a nyár egyik legfontosabb eseménye volt a sportsajtóban. A szinte szappanoperába illő ügy végén Gareth Bale lett a futballtörténelem eddigi második legdrágább játékosa, a madridi csapat 91 millió eurót fizetett érte a londoni székhelyű Tottenhamnek. Később a walesi játékos fizetése is napvilágot látott, menedzsere szerint nettó 13 millió eurót keres évente új szerződésével.Szinte egyidőben az átigazolással a Real Madrid meghosszabbította legnagyobb sztárjának, Cristiano Ronaldo nak is a szerződését, aki immár évi nettó 17 millió eurót keres. A két játékos fizetésében nincs benne a saját menedzsmentjük által kötött reklám- vagy egyéb szerződések értéke, ami a legnagyobb futballsztárok fizetésének sok esetben a többszöröse is lehet.
De mitől ilyen értékesek ezek a játékosok? A klubok miből képesek finanszírozni a szinte felfoghatatlan béreket? A válság sem tud gátat szabni olyan átigazolásoknak, amelyek nagyon sok szakértő szerint túlzott díjak kifizetését jelentik egy focista játékjogáért? Valóban megszolgálják a modern kor zsoldosai az értük kifizetett elképesztő pénzeket, nem is beszélve a fizetésükről?
Közvetítési jogok
Ha részletesen megvizsgáljuk a tíz legnagyobb árbevétellel rendelkező klub bevételeinek összetevőit, arra a következtetésre juthatunk, hogy az nagyon sok tényezőtől függ. Feltűnő például, hogy a két spanyol óriáscsapat közvetítési jogdíjakból, amely nagyrészt a televíziós és rádiós közvetítési jogok eladását jelenti, a többieknél nagyobb összeget kap. Ez legfőképp annak tudható be, hogy a spanyol bajnokság szabályzata szerint a Primera División csapatai önmaguk adhatják el a mérkőzéseikre szóló közvetítési jogokat, ami a Real Madrid és a Barcelona számára kiemelkedően jó alkupozíciót jelent.
Más bajnokságok esetében, mint például az angol, ezeknek a jogoknak az eladását maga a ligát működtető labdarúgó szövetség végzi, ami a nagyobb klubok számára nem feltétlenül előnyös, hiszen a szövetség a pénzek leosztásánál nem veszi figyelembe azt a fontos tényezőt, hogy a televíziós társaságok leginkább a nagyobb csapatok miatt fizetnek, sőt a nézőket is ezek a mérkőzések érdeklik. Ennek ellenére a kiscsapatok is jelentősnek mondható összeget kapnak a szezon végén, a nagyok kárára.
Meccsbevételek
A csapatok meccsnapi bevételeit leginkább a jegyek és bérletek eladása adja. A klubok egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek stadionjaikra, felismerték, hogy a nézők sok esetben többet hajlandóak fizetni, ha olyan létesítményekben nézhetik meg kedvenc csapataikat, amelyek minden igényt képesek kielégíteni. A meccsnapi bevételek arányosak a stadionok befogadóképességével. Például a Real Madrid stadionja, a néhai legendás klubelnökről elnevezett Santiago Bernabeu 85 ezer férőhelye, vagy a barcelonai Nou Camp 98 ezres befogadóképessége magyarázza a bevételek nagyságát a két spanyol csapat esetében.
Az angol létesítmények is a világ élvonalába tartoznak. Fontos ugyanakkor megjegyezni azt, ami szinte csak Angliában jellemző, hogy a szurkolók nem támogatják az új stadionok építését, félnek ugyanis a régi legendás helyszínek elvesztésétől. A szurkolók tiltakozása miatt például a Chelsea kénytelen volt felhagyni új stadionjának építkezési terveivel, annak ellenére is, hogy a csapat már rég kinőtte a 41 ezer férőhelyes Stamford Bridge stadiont. A klub vezetői nagyon nehezen, de végül megfelelő helyszínt találtak a stadionépítésre, ami, úgy tűnik, megfelel a szurkolók számára is. A csapat tulajdonosa, az orosz milliárdos Roman Abramovic , megvásárolt egy régi gyárüzemet, amelyet a tervek szerint 60 ezer fő befogadására alkalmas stadionná alakítanak át.
A jegyértékesítés Németországban megy a legkönnyebben, legfőképpen amiatt, mert a Bundesliga csapatainál a jegyárak a bajnokság színvonalát figyelembe véve nagyon alacsonyak. A Bayern München a szezon előtt két hónappal eladta az összes hazai meccsre szóló bérletét, a Dortmund 2012-es utolsó fellépésére a klub hivatalos közlése szerint 360 ezer jegyigénylés érkezett a 80 ezer férőhelyes Signal Iduna Park ban tartandó összecsapásra. A német klubok, bár megtehetnék, a szurkolók irányában érzett szolidaritásból nem emelik a jegyárakat, így a meccsnapi bevételek tekintetében nem tudnak kiemelkedően magas számokat felmutatni.
A stadiumguide.com elemzése szerint, amelyet az európai stadionokban eladott jegyekről készített, Spanyolországban a jegyek 30-80 eurós, Olaszországban 18-135 eurós, Angliában 40-60 eurós, míg Németországban 20-50 eurós intervallumban mozognak az elsőosztályú mérkőzéseken. A cikkből az is kiderül, hogy az átlagbérek arányában a spanyolok költenek a legtöbbet focimérkőzésekre, őket követik az angolok, az olaszok és a németek.
Bevételek a kereskedelmi tevékenységből
A kereskedelmi bevételek tekintetében a német rekordbajnok Bayern München tudja a legjobb eredményt felmutatni. A Bayern árbevételének 55%-át adja a csapat által végzett kereskedelmi tevékenység. Ebbe beletartoznak a mezszponzori megegyezések, reklámszerződések és a merchandising.
A Barcelona és a Qatar Sports Invetsments között 2011-ben megszületett megállapodás számít a világ eddigi legmagasabb mezszponzori bevételének, ami évi 30 millió euró bevételt hoz a katalán klub konyhájára. Ez a rekord 2014-től a múlté lesz, mivel a Manchester United 357 millió fontos mezszponzori megállapodást kötött a General Motorsszal, ami 7 éven át évi 50 millió font körüli összeget hoz majd a manchesteri vörös ördögök számára.A legnagyobb klubok merchandising tevékenysége a végletekig kifejlett. A csapatok jelentős bevételeket könyvelnek el a mezek eladásából, amin akár a szurkoló vagy a kedvenc játékosa neve is szerepelhet. Ajándéktárgyak véget nem érő sora várja a szurkolói boltokba betérőket, de akinek kedve van, részt vehet akár egy stadiontúrán, vagy meglátogathatja a csapat múzeumát 20-30 euró ellenében.
A futball jól működő üzletággá nőtte ki magát. A csapatok igazi gazdasági társaságokká fejlődtek, amelyeknél a sportszakmai sikerek és a gazdasági eredmények ugyanolyan fontosakká váltak.
Hogyan árazzák be a focistát?
A játékosok értékét több tényező is befolyásolja. Nagyon fontos a focista életkora, hiszen az értékét döntően befolyásolja, hogy még hány évig képes szolgálni a játékjogát tulajdonló klubot. Egy magas szinten teljesítő 35 éves játékos értéke természetesen jóval alacsonyabb, mint egy fiatal, megannyi lehetőséget magában rejtő 20 éves focistáé. A játékos értékén nagyon sokat dobhat a reklámérték is, a nagyobb sztárokon a kollektív reklámszerződések esetében hatalmas gázsit keresnek a nagyobb klubok (pl. sportszergyártókkal készített reklámfilmek).
Mindezek ellenére mégis mindig az egyik legfontosabb tényező a pályán nyújtott teljesítmény. A mai kiegyensúlyozott bajnokságokban a klubok számára lehetetlen jó eredményt elérni, ha az átigazolási időszakban nem nyúlnak mélyen a zsebükbe. Ha nincsenek sportszakmai eredmények, a csapatoktól elfordulnak a szurkolók, ami pénzügyileg a világ legnagyobb klubjait is nagyon rosszul érintheti.
De mi a helyzet a romániai kluboknál?
A román átigazolási rekordot Vlad Chiricheș döntötte meg, aki ezen a nyáron a Steaua Bukarestből az angol bajnokság egyik jelentős erejét képviselő Tottenham Hotspur csapatába szerződött. Az ügylet létrejötte előtt a német transfermarkkt.de Chiricheș értékét 8 millió euróra becsülte. Végül a több nagycsapattal is hírbe hozott 23 éves játékost hosszúra nyúlt huzavona után 8,5 millió euróért engedte át a Tottenhamnek a Steaua tulajdonosa, a hírhedt Gheorghe Becali. A román játékos ügynöke szerint Chiricheș 5 éves szerződésével évente 1,2 millió eurót keres majd Londonban.
Chriricheș Londonba szerződésével változás állt be a legdrágább Romániában játszó játékosok rangsorában. A mérvadó transfermarkt.com szerint a Liga 1-ben futballozók közül a legértékesebbek holtversenyben a Steaua fiatalja, Alexandru Chipciu , valamint a CFR Kolozsvár kapusa, a portugál Mario Felgueiras. Mindkettejük értéke 3,5 millió euró.Romániában nagyon nehéz ugyanakkor megbecsülni egy-egy játékos keresetét. A klubok sok esetben vigyáznak arra, hogy ne kerüljenek nyilvánosságra olyan információk, amelyek esetleg megbolygathatják mindazok lelki békéjét, akik felettébb nem elégedettek kedvenc hazai játékosuk teljesítményével. Becslések szerint a legmagasabb fizetést a Sporting Vasluiban játszó Lucian Sânmărtean kapja (évi 380000 euró), de nagyon jól áll a listán Ricardo Cadu , a kolozsváriak csapatkapitánya is (évi 360000 euró).Azt, hogy Kelet–Európában nem lehet sokat kaszálni a focival, a CFR Kolozsvár tulajdonosa, Pászkány Árpád több ízben is cáfolta. A csapat az elmúlt évek egyik legfontosabb romániai csapatává nőtte ki magát. A ProSport szerint a vasutasok a tavaly őszi Bajnokok Ligája szereplés hatására rekordbevételt könyvelhettek el. A klub 17,3 millió eurót keresett a Bajnokok Ligája szerepléssel, 1,8 millió eurót kapott az elsőosztályú meccsek közvetítési jogaiért cserébe, 6 millió euróért adott el játékosokat és 4 milliós bevételt könyvelhetett el a jegyértékesítésből és szponzoroktól.
Adó 3,5%: ne hagyd az államnál!
Köszönjük, ha idén adód 3,5%-ával a Transtelex Média Egyesületet támogatod! A felajánlás mindössze néhány percet vesz igénybe oldalunkon, és óriási segítséget jelent számunkra.
Irány a felajánlás!