Kiszámoltuk, hány lakosra jut egy edzőterem a magyarlakta városokban, és kiderült: a székelyek fittebbek. Na de hányan sportolunk, mi alapján választunk edzőtermet, és mennyit költünk rá havonta?
Sokan megfigyelhettük esti séta vagy akár buszozás, autóvezetés közben az üvegépületek azon „kirakatait”, amelyek mögött több száz ember vért izzadva biciklizik, vagy koptatja a futópadot annak érdekében, hogy elérje áhított célját: megszabaduljon felesleges kilóitól! Bár ez csak egy a lehetséges okok közül, de általában mindenkinél eljön az a pillanat, amikor rádöbben, hogy nem tesz jót, ha minden este chipset meg csokit majszol a TV előtt, aztán a tükörbe nézve ráeszmél, hogy nem ártana egy kis többletmozgás.A hazai lakosság évente 270 és 330 millió euró közötti összeget költ fitnesz-teremre – derül ki a nemrég a Ziarul Financiar (ZF) által bemutatott felmérésből. Ez az összeg akár soknak is tűnhet, de egy európai tanulmány szerint jelenleg ez a piac még gyerekcipőben jár Romániában. Havonta 100 lakosból csak 4 rendszeres látogatója egy edzőteremnek, havi átlagban pedig egy romániai körülbelül 25-30 eurót költ egy bérletre.A One Fitness vezérigazgatója, Cristian Bolfoș azon a véleményen van, hogy a legtöbb edzeni vágyó felsőszintű végzettséggel, illetve átlagos, vagy átlagon felüli jövedelemmel rendelkezik az országban. Az országban a fitneszpiac a 2000-es évek elején kezdett kibontakozni, amikor a földszinti, háromszobás lakásban található edzőtermek mellett megjelentek a külföldi „nagykutyák” szalonjai, amelyek már nemzetközi színvonalat voltak képesek biztosítani. Ugyanakkor – a ZF becslései szerint – az igazán nagyméretű beruházások csak az elmúlt 5-6 évre jellemzőek. Megközelítőleg 600 vállalat van hivatalosan bejegyezve az országban, amelyeknek azonban csak a fele aktív. „Edzőtermek rövid időn belül jönnek létre és mennek csődbe, ezért rendkívül nehéz pontosan meghatározni a számukat. Csekély azon termek száma, amelyek három évnél tovább túlélnék a piacot, ami a rossz menedzsmentnek tulajdonítható” – nyilatkozta Cezar Gregoriev , a Swedish Business Club alapítója a ZF-nek. Gregoriev szerint a romániai fitnesztermek 20-25 százaléka a fővárosban található. „Nem létezik olyan 40 000 lakosú város, ahol ne üzemelne legalább egy konditerem. A bukaresti piac viszont jócskán megelőzi a többi nagyváros piacát. Egy edzőterem abban az esetben könyvelhet el nyereséget, ha legalább 250-300 négyzetméteres felülettel rendelkezik. Egy ekkora felület biztosításához szükséges tőke – a berendezésekkel együtt – mintegy 120-150 ezer euró, a terem nagyjából 2 – 2,5 év után termel profitot”- hangoztatta a Swedish Business Club vezetője.
Románia ismét csak sereghajtó az EU-ban
A Brit Szívalapítvány (British Heart Foundation) tavaly végzett kutatása szerint Romániában a lakosság mindössze 8%-a sportol rendszeresen, ezzel az ország sereghajtónak számít az európai mezőnyön belül.
A statisztikai adatokat elemezve kiderül, hogy 10-ből 7 romániai nem sportol. Emellett 100-ból mindössze 4 jár edzőterembe, nagyon alulmaradva a svédekkel vagy az írekkel szemben, ahol minden 3 személyből 1 rendszeres látogatója a fitnesztermeknek. A szakemberek szerint ez egyrészt azzal magyarázható, hogy Romániában minimális a fitneszkultúra, másrészt a vásárlóerő is rendkívül gyenge.
A siralmas eredményeket látva, az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) és a Reklám Világszövetség (IAA) kampányt indított – országos szinten – az egészséges életmód népszerűsítése érdekében; a reklámhadjárat egyik üzenete: „Egy egészségesebb életmód érdekében legalább 30 percet eddzél naponta!”.
A székelyek fittebbek?
Országos viszonylatban ugyan a legtöbb edzőterem Bukarestben található (számuk meghaladja a 150-et), de ha azt vizsgáljuk, hogy hány lakos jut egy edzőteremre, akkor Székelyföld a listavezető – derül ki az Insport cégkatalógusban szereplő adatok felhasználásával készült elemzésünkből. Eszerint a kolozsváriak sem panaszkodhatnak: megközelítőleg minden 10 ezer lakos számára rendelkezésre áll egy edzőterem, ahol megfelelő elszántság mellett nagy változásokat érhet el az, aki izomtömeg-növelésre, fogyásra, netán alakformálásra adja a fejét.
Országos szinten mégis Bukarest vonzza a leginkább azokat a befektetőket, akik egy edzőterem létrehozására kaptak kedvet. Ennek vélhető okai, hogy itt 30%-kal magasabbak a bérletárak, és nagyobb a kondizni vágyók száma is, míg az edzőterem felépítésének költségei hasonlóak.A vállalkozók – kisebb-nagyobb sikerrel – folyamatosan fektetnek be edzőtermekbe. „Az sem számít, ha új berendezésekre költesz” – jelentette ki kissé csalódottan a bukaresti Fitness Club menedzsere, mivel esetében az ügyfelek száma a tavalyi évhez viszonyítva csökkent, annak ellenére is, hogy új kellékeket is szereztek be.A romániai lakosság mindössze 0,1%-a tagja egy fitneszteremnek, míg Svédországban 18%-a. Ne csodálkozzunk azon a tényen, miszerint Románia harmadik helyen áll Európában az elhízás mértékét tekintve. Mikael Fredholm , a World Class International alelnöke szerint is van még mit fejlődnie a helyi piacnak. „Nagyon kevés ember jár edzőterembe, és ez a jelenség rávilágít arra, hogy ezen a téren nagy információhiánnyal küszködik a lakosság”.A World Class International 2000-ben kezdte meg a tevékenységét, jelenleg 9 fitneszklubbal rendelkezik szerte az országban (7 Bukarestben, 1 Kolozsváron és 1 Temesváron). Románia kulcsfontosságú szereplő a World Class hálózati struktúrájának nézőpontjából: 2012-re az éves országos üzleti forgalom 20%-kal nőtt az azelőtti évhez képest, mintegy 30%-át jelentve a teljes World Class láncolat üzleti forgalmának.„2011-ben a romániai részleg 16 000 tagja közel 8 millió eurós üzleti forgalmat és megközelítőleg 1,4 millió euró nettó profitot hozott a vállalatnak” – nyilatkozta Fredholm a ZF-nek. Jelenleg a kliensek 40%-a céges, míg 60%-uk egyéni bérletet köt. A World Class edzőtermek 6-7 millió euróból létesülnek, egy bérlet ára 200 eurótól kezdődik, viszont az 1700 eurót is elérheti. A kolozsvári helyi vállalkozások is folyamatosan fejlődnek. Példaként említhető a monostori Big Fitness is, amelyet – 1400 négyzetméterrel kibővítve – 2011 szeptemberében nyitottak meg újra. A vállalkozás kezdetben azzal az ötlettel indult, hogy a román piacon fitnesz berendezéseket forgalmazzanak, később álltak át az edzőterem működtetésére. Nyerges Tamás , a fitneszterem menedzsere szerint a felújítások megközelítőleg 400.000 euróba kerültek. A vállalkozás vezérkara lehetőséget lát a terjeszkedésre, mind a kolozsvári Mărăști negyedben, mind Bukarestben, de Besztercén is.
Miért járunk kondizni?
Egy európai tanulmány szerint a romániaiak egy alkalommal átlagosan másfél órát töltenek edzőteremben és nem csak edzéssel. A lakosság számára ugyanis az edzőterem kiváló hely a szocializálódásra. Ezzel szemben a svédek – akik tudják, hogy az idő pénz – a teremben szigorúan sportolással töltik az idejüket, és átlagban egy fél órát edzenek.
Mit mondanak az egyetemisták?
„Volt egy éves előfizetésem egy hozzám nagyon közeli fitneszterembe. Nagyon előnyös áron jutottam bérlethez, ha jól emlékszem, 300 euróba került évente a teljes szolgáltatás. A következő évben az éves előfizetést megszüntették, és helyébe egy rövidebb időtartamú, drágább előfizetést vezettek be. Az én meglátásom szerint a terem forgalma nem nőtt meg. Mivel így már nem volt előnyös számomra, otthagytam a helyet, és úgy döntöttem, hogy futni kezdek a parkban vagy otthoni gyakorlatokat végzek, a YouTube-ról inspirálódva. Különben is, vettem egy biciklit és néhány egykezes súlyzót” – mesélte egy egyetemista lány.
Köztéri fitneszre fel!
Igaz, hogy a tél belekényszeríti a mozogni vágyókat az edzőterem néha frusztráló világába, de ahogy az időjárási viszonyok feljavulnak, már áramolhatunk is a szabad ég alá. A jó hír az, hogy a játszóterek már nem csak a gyerekek számára nyújtanak kikapcsolódási lehetőséget, a városban való sportolás már idehaza is kezd népszerűséget szerezni. A kolozsvári önkormányzat például az utóbbi években több fitneszparknak is otthont biztosított (elsőként a Rózsák parkjában, majd a központi parkban is), jelenleg 11 ilyen park található a városban. Hasonló kültéri edzőparkot már Marosvásárhelyen is találni.
„Már több éve járok edzőterembe Kolozsváron, így volt szerencsém jót is, rosszat is megtapasztalni. Arra a következtetésre jutottam, hogy az ár tükrözi a minőséget, hiába spórolsz filléreket, hogy utána tízszeresét otthagyd például a bőrgyógyásznál. Általában az ár jelentette számomra a legfőbb kritériumot a terem megválasztásakor. Most már azt nézem, hogy minőségi termet találjak megfelelő távolságra” – osztotta meg tapasztalatát a Pénzcsinálók kal egy másik 23 éves egyetemista.
Az egyetemisták körében végzett, közel 50 fő bevonásával kivetelezett gyors felmérésünkből kiderül, hogy a kolozsvári felsőoktatást végzők többségének legfontosabb kritériuma a fitneszterem megválasztása esetén a higiénia, a felszereltség és a nyitva tartás, ugyanakkor az árnak is kellő fontosságot tulajdonítanak. A többség számára viszont nem lényeges a tréner segítsége.
A cikkhez a wall-street.ro, a ZF.ro, Napocanews, a ziarulfaclia.ro, a citynews.ro és a British Heart Foundation e témában megjelent adatait, kommentárjait és elemzéseit használtuk fel.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!