Egy hivatalos becslés szerint naponta szinte 50 millió eurót „felejtenek el” befizetni az államkasszába, és ez nem örömhír: valójában mindenki szív.
Naponta 49,3 millió euró jövedelemtől esik el a román állam az adócsalás miatt, és ez nem valami távoli, hétköznapi ember számára megfoghatatlan statisztika: ugyanis ezt a veszteséget ilyen-olyan adók formájában szintén az egyszerű adófizetőknek kell megfizetniük, illetve meg kell barátkozniuk a gondolattal, hogy a kevesebb pénz miatt bizonyos állami szolgáltatások gyengébb minőségűek.A Pénzügyi Tanács 2012-es évre vonatkozó jelentése szerint mintegy 18 milliárd eurót „felejtettek el” befizetni az államkincstárba. A hiány körülbelül 60 százaléka áfacsalásból származik, de a „fekete” illetve „szürke” munkavégzés miatt is komoly pénzösszegtől, összesen mintegy 4 milliárd eurótól esik el az állam. Szintén komoly kiesést jelent az alkohol- és az élelmiszeripari adócsalások, valamint a cigarettacsempészet. fotó forrása: Jeff Wasserman via Shutterstock
Az áfacsalás
Nem kétséges, a legnagyobb veszteség az áfával való trükközés miatt éri az államkincstárat. Az évi 18 milliárd eurónyi kiesésből legkevesebb 11 milliárd euró nem befizetett áfa következménye. Komoly, nagy körültekintéssel felépített bűnszövetkezetek szakosodtak erre az adócsalás-formára. Csak a közelmúltban lekapcsolt hálózatok, mint például a libanoni Said Baaklini által működtetett társaság közel 30 millió euróval károsította meg az államkincstárat az évek során.
„Fekete” munka, vagy a „borítékos” fizetéskiegészítés
A Pénzügyi Tanács adatai szerint tavaly a munkavállalók durván egynegyede, körülbelül 1,45 millió ember dolgozott feketén, összesen mintegy 4 milliárd eurós lyukat ütve a költségvetésben. Az egészségügybiztosító (CAS) járt a legrosszabbul: itt mintegy 3,1 milliárd euró a hiány. Ez az összeg egyébként nagyságrendben annyi, mint a nyugdíjkassza éves hiánya, tehát a nyugdíjalaphoz való hozzájárulások és a folyósított nyugdíjak közötti különbség.Az illegálisan dolgozók mellett sokan vannak olyanok is, akik elfogadják, hogy minimálbérre legyenek bejelentve, és hónap végén „borítékban” kapják meg a különbözetet. Ennek előnye, hogy kevesebb adót kell fizetni, tehát elvben több marad „zsebben” – hátránya majd a nyugdíj kiszámításakor jelentkezik.
Az alkohollal történő adócsalás
Nem kérdés, alkohollal a legegyszerűbb adót csalni. A kis „háztájit” elkészítő bácsikáktól a nagyobbacska vállalatokig gyakorlatilag mindenki trükközik valamilyen módon. A területet ismerő szakemberek szerint a piac 80 százaléka nem fizet adót, összesen körülbelül 1,2 milliárd eurós kiesést okozva. A káosz akkora, hogy igazából azt sem tudni pontosan, mennyi alkoholt termelnek Romániában, vagy mennyi érkezik import útján az országba.Több adócsalás-módszer ismert ebben az iparágban. Aki nagyban utazik, az nem létező alkohol-export után igényel vissza áfát: egy tartálykocsit megtöltenek vízzel, majd kiviszik valamely szomszédos országba, mondjuk Bulgáriába. Nemcsak az alkohol marad meg így, hanem az áfát is vissza lehet igényelni.
Cigicsempészet
A hazai fekete cigaretta-forgalom évi 30 milliárd darab cigaretta. Mindenki rosszul jár ezzel: a profit a szervezett bűnözést gyarapítja, az államkassza jövedelme kisebb, a törvényes termelők kevesebbet tudnak eladni, a fogyasztókhoz kerülő csempész-cigaretta minősége pedig megkérdőjelezhető – érvel a Gândulnak Gilda Lazăr, a JTI kommunikációs igazgatója. Mindennek ellenére, amíg egy csomag csempész-cigaretta ára átlagosan 8,6 lej (ehhez képest „pult fölött” átlag 13,5 lej), mindig lesz vásárló. A csempészek fantáziája pedig határtalan: egy ízben például egy temetési menetet használtak fel arra, hogy átjuttassanak a román-ukrán határon egy szállítmány csempész-cigit. Szerbiából viszont sárkányrepülővel hozzák át a cigiszállítmányokat.
Adóelkerülés az élelmiszeriparban
Az államkasszának évi mintegy 1,3 milliárd eurónyi vesztesége származik abból, hogy az élelmiszeriparban is lenne mit javítani az adózási fegyelmen. A pékségek, a zöldség- és gyümölcstermelők, valamint a húsipari cégek a leghajlamosabbak az ügyeskedésre. Becslések szerint csak a pékipar mintegy 600 millió eurós kiesést okoz évente. Itt viszonylag egyszerű megkerülni a rendszert: elég „fekete”, tehát illegális utakon vásárolt lisztet keverni a kenyerekbe sütés során, egy kis plusz sosem vevődik észre a rendszerben. Az így készült „fölösleget” szintén informálisan, számla nélkül értékesítik.A zöldségárusok ellen szintén lehetetlen fellépni: gyakori az, hogy a hazai kereskedők kisautókkal a szomszédos országokból zöldséget, gyümölcsöt hoznak át a határon – úgymond „saját használatra”. Ezeket aztán piacokon árulják, és mivel kis mennyiségekről van szó, a hatóságok nagyrészt tehetetlenek. Az összeállítás a Gândul cikke alapján készült.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!