Ez történne egy amerikai csőd esetén

A fél világ árgus szemekkel figyeli, mikor, és hogyan egyezik meg az amerikai politikai osztály az adósságplafon megemeléséről. Mert szinte fel sem merül, hogy nem lesz egyezség, annak ugyanis mindenki szerint „jobb ki se mondani” következményei lennének. Mi most nem óvatoskodunk, és kimondjuk, vagyis leírjuk, mi történne, ha mégis beütne a krakk. Nyolc kérdés és nyolc válasz az amerikai helyzetről.

Mi történt eddig?

Jelenleg „csak” a kormányzati leállásnál tartunk. Vagyis az USA-nak még van pénze, az állami büdzsébe befolynak a bevételek és államkötvényeket is kibocsáthatnak, csak mivel nem tudtak megegyezni a költségvetési jogszabályról, a befolyó összegek elköltési módja nincs engedélyezve.Így leálltak azok a hivatalok, amelyeket szövetségi szinten működtetnek: például a vízumosztály, az útlevélkiadás, a fegyvertartási engedélyek kiadása, a könyvtárak, a nemzeti parkok, egyes állatkertek, a cédula nélkül parkolókat büntető hivatal, de a kormány honlapja sem működik. Körülbelül 800 ezren nem dolgoznak már két hete.A kormányzat részleges leállása naponta körülbelül 300 millió dollárba kerül az éves 15 700 milliárd dolláros amerikai GDP-ből. Az éves szinten várt 2,2%-os növekedési ütemből 0,6-0,7 százalékpontnyit máris elvihetett a leállás.

Miért alakult ki mindez?

Politika. A képviselőházban többségben levő republikánusok nem támogatják a Barack Obama amerikai elnök fémjelezte egészségügyi reformot, az Obamacaret, amely több tízmilliárd dollárba kerül. A szenátusi demokrata többség bizalmát viszont élvezi a kezdeményezés. 2014 novemberében „félidős választások” lesznek az Egyesült Államokban, a képviselőházat teljes egészében, a szenátusnak pedig az egyharmadát választják újra. A mostani huzavona részben már ennek előfutára, bár úgy tűnik, ebből egyelőre a republikánusok jönnek ki rosszabbul.

Mi történik csütörtöktől?

Az USA többet költ, mint amennyi befolyik a költségvetésébe. Csütörtökre (?) elfogy a szövetségi kormány pénze, vagyis hitelt (államkötvény kibocsátás formájában) kell felvenni ahhoz, hogy a kiadásokat teljesen fedezni tudják. Ez viszont megemelné az adósság szintjét, ami viszont törvényileg rögzítve van. Ezt kellene most megemelni egy törvénnyel, de ennek részleteiről, időtartamáról nem tudnak megállapodni a demokraták és a republikánusok.

Biztos, hogy csütörtök?Nem. A republikánusok szerint október 17. után is bőven lenne még pénze az államnak, hogy kifizesse a számláit, a határidővel való ijesztgetés csupán arra jó, hogy a kormány továbbra is felelőtlenül költekezhessen.Az amerikai államkincstárra valóban inkább november 1. környékén várnak komolyabb kifizetések. Szakértők szerint az október 17-i és az október 25-i szociális kiadásokra is jutna pénz a saját adóbevételekből, de jövő hónap elején a 25 milliárd dolláros adósságtörlesztés, és azt követő november 15-i 30 milliárdos már nagyon necces lenne újabb hitelek nélkül.

Ki szívna először, ha csődöt mond az USA?

Elsősorban azok a befektetők, akiknek az USA nem tudja kifizetni a tartozását. Köztük van a kínai kormány, nyugdíjalapok, magánbefektetők, mindenki, aki tuti biztosnak gondolta eddig az amerikai államkötvényeket.Annak hírére, hogy az USA nem fizeti ki valamilyen tartozását, pánikhelyzet alakulna ki, a befektetők menekülni kezdenének, a tőzsdék világszerte bezuhannának. A Goldman Sachs becslése szerint pár pillanat alatt 175 milliárd dollár hagyná el az USA-t.

Egy hosszas csőd milyen helyzetet idézne elő?

Az állam napi szintű működése is veszélybe kerülhetne, bár a saját adóbevétel elméletileg elég lenne a nyugdíjak kifizetésére, az iskolák működtetésére, és a rendőrök, tűzoltók is szolgálatban maradnának. A legrosszabb esetben viszont már egyes szociális kiadásokra, például munkanélküliségi segélyre sem jutna pénz. A dollár erőteljes gyengülése miatt megdrágulnának Amerikában az importált termékek, azaz a vásárlóerő-vesztés, egy inflációs bumm is elkerülhetetlen lenne.

Mi történne a világban?

Egy csőd esetén szerte a világon kamatot emelnének a jegybankok, ami a már meglevő hitelek csődhullámát idézhetné elő. Magasabb kamattal pedig nem lesz fizetőképes hiteligénylő, ami jól lelassítaná a gazdaságot. A dollár, amellett, hogy gyengülne, elveszítené a tartalékdeviza szerepét, dollárszázmilliárdos veszteségeket okozva ezzel a lakosságnak és a vállalati szektornak. A tőzsdék bedőlése a 2008-as válsághoz hasonló hatásokkal járna: egyetlen ország sem kerülhetné el a gazdasági visszaesést. Ha az emberek pánikolni kezdenének, és ki akarnák venni pénzüket a pénzintézetekből, a bankcsődök következnének. A megmaradtak sem adnának ki új hiteleket, és a meglevő kölcsönöket követelnék vissza, minél gyorsabban.Csakhogy nem lenne ezeket miből fizetni. Azoknak a cégeknek, amelyeknek a befektetései elvesznének az esetleges amerikai csőd esetén, el kellene bocsátaniuk embereik egy részét a túléléshez. Újabb globális munkanélküliségi hullám törhetne ki.

Mekkora a vészforgatókönyvek valószínűsége?

Egy amerikai csőd pontos hatásait senki sem ismeri, mivel hasonló eset a modern korban még nem fordult elő. Jól jelzi a fenti forgatókönyvek valószínűségét, hogy a befektetők eddig annyira nem estek kétségbe a csődveszélytől, az amerikai kormányzati leállás óta a részvényindexek nemhogy estek volna, hanem az egyik legjelentősebb még emelkedett is. Az adósságplafon 1939-es bevezetése óta még egyszer sem ment csődbe az USA, pedig 19-re szinte mindig lapot húztak a politikusok, és az utolsó percre hagyták a megegyezést. Amerika elsősorban nem a vészforgatókönyves következményekkel kell számolnia, hanem azzal, hogy a huzavona miatt betel a pohár, és a hitelezői elveszítik bizalmukat, nem lesznek hajlandóak tovább kölcsönözni az államot. Ez már tényleg gazdasági katasztrófához vezetne: vissza kellene vágni a kiadásokat, nőne a munkanélküliség, az infláció, és komoly gazdasági visszaesés várna az egész világra. Az anyag összállításakor a hvg.hu, az Economist, a BBC, a CNN, a Reuters, a Bloomberg és a Los Angeles Times e témában megjelent szakkomentárjait, vészforgatókönyveit is szemléztük.