Túljártak a bankok a BNR eszén?

„A bankok többé nem kaphatnak sem gazdasági, sem pénzügyi okot arra, hogy miért nem csökkentik a lejes hitelek kamatait” – mondta Mugur Isărescu , a BNR elnöke tegnap, miután a monetáris tanács 4,5%-ról 4,25%-ra csökkentette az alapkamatot. Isărescu ugyanis elégedetlen az eddigi kamatcsökkentéssel. „A bankárok siettek a betéti kamatok vágásánál, de a kölcsönöknél ugyanezzel késlekednek, azaz megpróbálják a profitjukat növelni” – mondja a kormányzó, aki kifejtette: egyes bankok túlzott mértékben csökkentették a betéti kamatokat az előző alapkamatcsökkentés után. „Éppen ezért mérsékeltük most csak 0,25 százalékponttal a kamatot, hogy figyelmesebben adagoljuk a lépéseket, hogy kevesebb teret hagyjunk a betéti kamatok csökkentésére” – így Isărescu.A BNR elnöke szerint most már a bankok érdeke is lesz, hogy lényegesen olcsóbbá tegyék a hitelezést, ugyanis van egy csomó pénzük, amivel nincs mit kezdjenek. „A BNR betéti facilitása 1,25%-os éves kamatot fizet rá, és az elkövetkező időszakban még ez is csökkeni fog” – ígérte Isărescu.

Tényleg „átverték” a bankok a BNR-t?

A jegybankelnök arra panaszkodik, hogy nem csökkent a hitelek kamata a betétekkel azonos mértékben. Sajnos a szeptemberi kimutatás a betéti kamatokról még nem elérhető, de a júliusi-augusztusi adatok alapján azt látjuk, hogy míg júliusban nőtt a sok lejes hitel referenciájának számító ROBOR, és a betéti kamatok csökkentek, addig augusztusra már jelentős volt a mérséklés a ROBOR-nál, míg a betéteknél kisebb volt az esés. Szeptemberben is csökkent a ROBOR, hogy a betéti kamatokkal pontosan mi történt, azt nem látni még a statisztikákban. De egyelőre úgy tűnik, annyira nem is kiegyensúlyozatlan a kamatvágás.

A jegybank elvásárai emellett részben koraiak is. Sok hitelkonstrukcióban háromhavonta számolják újra a kamatot a ROBOR változásának megfelelően. A július 1-jén számolt kamat volt érvényes egészen október 1-ig, most számoljak majd újra a kamatokat, ami – a ROBOR alakulása miatt – már alacsonyabb lesz. A hitelkamatok is csökkennek tehát – csak ez nem megy egyik napról a másikra, mert éppen a túlzott kamatingadozás elkerülése miatt csak időszakosan történik meg a kiigazítás.

Érdemes azt is figyelembe venni, hogy mi a BNR szándéka az alapkamatcsökkentéssel. A jegybankok akkor lazítanak monetáris politikájukon, azaz csökkentik az alapkamatot, amikor ösztönözni akarják a reálgazdaság szereplőit. Ha csökkennek a kamatok, olcsóbban tudnak hitelhez jutni a vállalatok, befektetéseket tudnak eszközölni, munkahelyeket teremtenek, elősegítik a gazdasági növekedést.Alacsony kamattal viszont a lakosságnak egyre kevésbé éri meg megtakarítani, helyette érdemesebbnek tűnhet most fogyasztani – az alacsonyabb kamat tehát sarkallja a lakossági keresletet, mely az elmúlt években visszaesett, és már nem a növekedés motorja.Természetesen ezzel Mugur Isărescu is tisztában van, és nem is jön olyan rosszul az egyre növekvő megtakarítási hullám megtörése. A kormányzó tegnapi kijelentése valószínűleg sokkal inkább kommunikációs fordulat volt: a BNR próbálja a bankok számlájára írni a betéti kamatok csökkenését, míg a hitelkamatok mérséklésével már szeretné önmaga learatni a babért.