Mire pályázhatnak a vállalkozók 2014-től?

Kevés az adat, nagyon sok a kérdőjel, biztos dolgok nincsenek, de a trendek már kirajzolódtak a kis- és közepes vállalkozások által, az EU következő hétéves költségvetési ciklusában pályázható támogatások kapcsán.

„Az Európai Uniós célkitűzések mentén rendeződött be eddig, és fog ezután is berendeződni a különféle pénzek elköltése. Ezek között szerepel a régiók közötti egyensúly kialakításának elősegítése, a veszteséges ágazatok (pl. agrárszektor), az esélyegyenlőség, a környezetvédelem, a fenntartható fejlődés támogatása. Szinte mindegyik pályázati vonal szem előtt tartja az innovációt, erre oda kell figyelni” – mondta a témában tartott kolozsvári előadásán Dezső Péter , a Goodwill Consulting ügyvezető igazgatója, aki a múlt pénteken szervezett üzletember-találkozón adott elő. A kormány olyan bizottságokat hozott létre, amelyeknek feladata, hogy összeállítsák a stratégiai dokumentumokat, amelyek a 2014-2020-as pályázati rendszer alapjai lesznek. „Ezeket a bizottságokat sok támadás éri. Romániában valójában nem rózsás a helyzet, de Kelet-Európa többi országában sem. Máshol sincsenek kész állapotban a stratégiai dokumentumok, kevesen tudják azt mondani, hogy akár most is küldhetné az EU a pénzt, és mi osszuk tovább.” Mivel a konvergencia régióban élünk, vagyis az ország GDP-je nem haladja meg a EU-s átlag 75%-át, továbbra sem apadnak el az EU-s pénzcsapok, még akkor sem, ha Románia a pénzek elköltésében hátul kullog a maga amúgy 26%-ra emelkedett lehívási aránya miatt. „A trendeket figyelembe véve, Románia esélyesen túl fogja lépni az 50%-os lehívási arány 2015-ig, a mostani költségvetési ciklus kifizetési határidejéig. És ez még nem is egy optimista becslés.” Dezső Péter viszont elmondta, a bizottságokban hiába születnek innovatív ötletek, nagy az esély rá, hogy a 2014 utáni pályázati rendszer a jelenleginek legyen egy tükörképe, egy javított változata. Az eddigi pályázati rendszerben a cégek számára elérhető pályázatokat három kategóriába lehetett osztani. De minimis, azaz elhanyagolható, az üzleti versenyt nem befolyásoló támogatásokat legtöbb 200 ezer euró értékben igényelhettek a vidéki és városi mikrovállalkozások: fejlesztésére, nemzetközi standardok bevezetésére, kutatás-fejlesztésre, marketingre, nemzetközi piacok meghódítására, faluturizmusra. „Szinte bármilyen jellegű fejlesztésre lehetett pályázni az elmúlt hét évben, van olyan ügyfelünk, akivel a teljes ciklust végignyertük, az eszközvásárlástól az elektronikus kereskedelem fejlesztéséig” – mesélte előadásában a szakember.

Legtöbb 1,5 millió eurót közepes vállalkozások telephelyfejlesztésre, eszközbeszerzésre pályázhattak ipari tevékenység esetén, de informatikai beruházásokra, online üzletekre is lehetett támogatást kérni. „Hangsúlyosan a termelési jellegű, innovatív tevékenységeket támogatták” – árulta el Dezső.Az 1,5 millió eurónál nagyobb pályázatok a turizmus (szálláshelyeken kívül), valamint az energetikai szektorban születhettek, de nagyvállalatoknál itt is játszott az eszközbeszerzés, telephelyfejlesztés.Minden jel arra mutat, hogy ezek a kategóriák megmaradnak, csak jobb intézményes hátteret kapnak.

Milyen változások indultak el?

Egyre jellemzőbb a bankok nyitottsága, felkészültsége. „2008-2009-ben még a vállukat vonogatták a bankok munkatársai, nem voltak szakértőik. Most viszont minden magára valamit is adó romániai kereskedelmi banknak van EU-s támogatásokkal foglalkozó csoportja. Ez sokat segít a kkv-knak, mert például előminősítéseket kapnak. Ma már olyan eset is ismert, hogy valakit ”zaklatnak a bankok„, hogy meghitelezzék a megnyert EU-s pályázatát” – osztotta meg tapasztalatát a pályázati szakértő. A hatósági nyitás is egyre jellemzőbb a bankok és a pályázatírók felé. „Rájöttek, hogy ha nem dolgozunk együtt, sosem lesz jobb a lehívási arány” – mondja. A beszerzési eljárások leegyszerűsödtek, például nem kérnek annyi dokumentumot a cégektől. Eugen Teodorovici európai alapokért felelős miniszter is elismerte, hogy nem az EU várja el tőlünk ezt a bonyolult pályázati rendszert, hanem tévedtünk, mi találtuk ki magunknak, ezért javítani kell rajta.

További nagy segítség, hogy 2014-től a visszaigénylési kérelmek helyett kifizetési kérelmeket nyújthatnak be a vállalkozók, vagyis nem a céghez, hanem egyenesen a beszállítóihoz érkezhet a támogatás. Ez jelentős segítség lehet likviditás szempontjából a kkv-knak: nem ők állják a számlát addig, amíg az EU törleszt.

Egy másik fontos változás, hogy a támogatási kérelem aláírása előtt is nekikezdhet majd a projekt kivitelezésének egy vállalkozó. „Jelenleg ez egy komoly probléma, sok vállalkozó ül a pénzén, és várja a szerződés aláírását. Ha ezek a beruházások mind elindulnának, komoly GDP-növekedést lehetne elérni” – jelentette ki Dezső, aki szerint az új rendszerben, a pályázat elfogadását követően a beruházó saját felelősségre elkezdheti a kivitelezést. Bár az Európai Unió költségvetése 975,7 milliárd euróról 960 milliárdra csökken 2014-2020 között, az elmúlt hét évhez képest közel 12 milliárd euróval bővül a strukturális alap büdzséje, elérve a 450,76 milliárd eurót. Romániának 33 milliárd euróról közel 40 milliárd euróra nő a támogatási kerete, igaz, a vidékfejlesztési oldalon csökkentek a támogatások. 2014-2020-ra várható, hogy a klaszterek támogatása folytatódik, általános EU-s álláspont, hogy a cégek szerveződjenek, mert együtt erősebbek. „Konkrét tanács: ha pályázni szeretnének, szakmai beszállítói-, horizontális és vertikális klasztereket tartsanak közel a cégükhöz, ez pontszámokban is sokat fog segíteni” – mondta Dezső Péter, aki hangsúlyozta, hogy az innováció, a kutatás-fejlesztés is kulcsszó marad, csakúgy, mint a még zöldebb Európa. Utóbbi esetében: az energiahatékonyság területén lesz majd érdemes pályázni, mert itt állunk rosszul: mind az épület-, mind a gyártásban felhasznált energia felhasználásának a hatékonyabbá tételére lesznek pályázati alapok.