250 várost minősíthetnek vidéki jellegű településnek

35 megyei jogú várost és 215 várost minősíthetnek „vidéki jellegű településsé” – derül ki egy, a parlament elé került törvénytervezetből. A 25 ezer lakos alatti települések e kategória tagjaként így könnyebben tudnának fejlesztési forrásokhoz jutni, állítják a törvényt kezdeményező képviselők, akik úgy vélik, a minősítéssel azok a városok, ahol még nem elég fejlett az infrastruktúra, vidékfejlesztési támogatásokat tudnának igényelni. Összesen 463 falut, és 250 várost azonosítottak, melyek sem kvalitatív, sem kvantitatív szempontok alapján nem érték el a városi fejlettségi szint minimumát. Azokat a településeket minősítenék „vidéki környezetté”, ahol a lakások kevesebb, mint 75%-ában van vezetékes víz, 55%-ában van mosdó és illemhely, kevesebb, mint 7 kórházi ágy, és kevesebb, mint 1,7 orvos jut ezer lakosra. A szempontok között szerepeltek az oktatási intézmények, a kulturális- és sportlétesítmények, a hotelek férőhelyei, a korszerűsített utak aránya, a közművesítés, sőt, a zöldövezetek is. Az nem derül ki a törvény szövegéből, hogy a fent említett szempontok egy része, vagy az összes kellett hogy érvényesüljön ahhoz, hogy egy település felkerülhessen a listára.Romániában jelenleg 320 város van, így közülük csupán 70-re nem vonatkozna a javasolt státusz-módosítás.A képviselőház honlapján közzétett törvénytervezet melléklete szerint a magyarlakta megyék következő nagyobb városai illeszkednének be a vidéki jellegű települések csoportjába. (Listánk nem teljes, csak a nagyobb lélekszámú városokat emeltük ki.)

Bihar:

Nagyszalonta (17 ezer lakos)Margitta (15 ezer lakos) Belényes (10 ezer lakos) Székelyhíd (11 ezer lakos)

Beszterce-Naszód:

Bethlen (10 ezer lakos)Oláhszentgyörgy (9 ezer lakos)Naszód (9 ezer lakos)

Brassó:

Feketehalom (19 ezer lakos)Zernest (21 ezer lakos)Barcarozsnyó (14 ezer lakos)

Kolozs:

Aranyosgyéres (21 ezer lakos)Bánffyhunyad (9 ezer lakos)Szamosújvár (21 ezer lakos)

Kovászna:

Kézdivásárhely (18 ezer lakos)Kovászna (10 ezer lakos)Barót (9 ezer lakos)Bodzaforduló (7 ezer lakos)

Hargita:

Gyergyószentmiklós (18 ezer lakos)Maroshévíz (13 ezer lakos)Székelykeresztúr (9 ezer lakos)Szentegyháza (7 ezer lakos)Balánbánya (6 ezer lakos)Borszék (3 ezer lakos)Tusnádfürdő (2 ezer lakos)

Hunyad:

Szászváros (17 ezer lakos) Lupény (22 ezer lakos)

Máramaros:

Magyarlápos (11 ezer lakos) Felsőbánya (15 ezer lakos) Felsővisó (14 ezer lakos) Kapnikbánya (5 ezer lakos)

Maros:

Dicsőszentmárton (21 ezer lakos)Marosludas (15 ezer lakos)Szováta (10 ezer lakos)Radnót (8 ezer lakos)Sármás (7 ezer lakos)Nyárádtő (7 ezer lakos)Nyárádszereda (5 ezer lakos)Erdőszentgyörgy (5 ezer lakos)

Szatmár:

Nagykároly (20 ezer lakos) Avasfelsőfalu (10 ezer lakos) Tasnád (8 ezer lakos)

Szilágy:

Szilágysomlyó (13 ezer lakos) Zsibó (10 ezer lakos) Szilágycseh (7 ezer lakos)

Szeben:

Nagydisznód (5 ezer lakos)Kiskapus (5 ezer lakos)

Temes:

Nagyszentmiklós (12 ezer lakos)Zsombolya (10 ezer lakos)Temesrékás (8 ezer lakos)Az ország vidéki környezetének meghatározására vonatkozó törvény kezdeményezői között minden parlamenti frakcióból fellelhetők képviselők. Köztük szerepel Kelemen Atilla RMDSZ-es képviselő is, aki a Pénzcsinálók kérdésére elmondta, nem arról van szó, hogy falvakká minősítenék ezeket a városokat, hanem csak egy olyan jogi kategóriát hoznak létre számukra, aminek tagjaként könnyebben tudják majd lehívni az EU-s támogatásokat. A törvény most közvitán van, várhatóan október 1-jén szavaz róla a parlament.