A kereskedelmi bankok infláció közeli kamatrátával fogadják ügyfeleik megtakarításait, a reális hozam ennél is alacsonyabb. Hogyan változtak a kamatok, miért ilyen alacsonyak, és mit tehetnek a spórolók?
Múlt héten azt vizsgáltuk meg, hogy a jegybank hónap eleji döntése, mellyel történelmi minimumra tolta az alapkamat szintjét, hogyan hatott a hitelezésre. Kiderült, hogy egy átlagos, 38 ezer eurós (körülbelül 170 ezer lej), 30 évre felvett lej alapú Első Lakás hitel esetén már októbertől közel 50 lejjel lesz kevesebb a törlesztő-részlet, sőt, év végére akár 100 lejes is lehet a részletkülönbség. Az alapkamat-vágás azonban nem csak a hitelezésben hozott változást: aminek az adósok örülnek, az a betéteseknek fáj. Az amúgy sem magas kamatok ugyanis újra estek, történelmi minimumra. Az alábbi ábrán jól látható, hogy míg 2010 elején még átlagosan 10%-os kamatot fizettek a bankok a lakossági ügyfelek megtakarításai után, ez mára a felére apadt, sőt, 5% alá ereszkedtek a kamatok.
Az alábbi összehasonlításból kiderül, hogy 5% közeli kamatot a lakosság favoritjának számító három hónapos, lej alapú betét esetén már csak a kisebb, nem minden városban jelenlevő kereskedelmi bankok „hajlandóak” fizetni. A nagy, országos hálózattal rendelkező intézetek már csak 4% körüli kamatot fizetnek.
Ezek még csak a bruttó kamatok. Mivel Romániában nincs a THM-hez hasonló egységes betétráta mutató, csak jelezni tudjuk, hogy ebből még le kell vonni a helyenként igen jelentős számlavezetési díjakat, a kamatokra kirótt 16%-os adó elől pedig senki sem menekül. (A bankok által gyakorolt kezelési költségekről itt írtunk részletesen.) Mindezek miatt a reális kamatráta még a Romániában jelenleg 4,41%-os szinten álló éves inflációnál is alacsonyabb, vagyis a fogyasztói árak növekedését sem fedezi a megtakarításokra fizetett kamat.
Miért van ez így?
A kamatok nemzetközi szintéren (Fed, EKB) is jellemző esése a jegybanki monetáris politika következménye: alacsony kamatokkal próbálják segíteni a hitelezést, olcsó kölcsönnel ugyanis könnyebben találnak kifizetődő befektetéseket a cégek, munkahelyeket teremtenek, kapacitást növelnek, és hurrá, már itt is van a gazdasági növekedés – remélik.Egy másik ok, amiért ilyen alacsonyra estek a betéti kamatok az, hogy a bankoknak nem kell az emberek pénze, legalábbis kevesebb kell belőle. Hiteleket nálunk alig-alig adnak, közben pedig forrástúltengésben szenvednek. Érdekes megnézni, hogy 2008 óta 142%-kal, 2010 óta 40%-kal emelkedett a romániai háztartások betétállománya, miközben a hitelállomány ennél sokkal kisebb mértékben nőtt, 2008-hoz képest 40%-kal, 2010-hez képest 6%-kal. A bankok a hitelek után begyűjtött kamatokból tudják finanszírozni a betéti kamatokat, nem érdekük, hogy a betétek oldalára dőljön el a mérleg. Nemcsak arról van szó, hogy nem kellenek a források, hanem arról is, hogy ezek még 4-5%-os kamatokkal is drágának számítanak. Amikor egy-egy nemzetközi, hazánkban is jelenlevő bank a pénzpiacokról 2-3%-os kamattal is forráshoz tud jutni, miért fizetne többet egy romániai spórolónak?
Mit lehet tenni?
Magasabb hozamot a banki betétek alternatíváival, befektetésekkel, megtakarítási termékekkel lehet elérni, ezek működéséről itt írtunk részletesen. Fontos azonban megjegyezni, hogy nincs magasabb hozam kockázat nélkül, míg a banki betéteket 100 ezer euróig garantálja az állam, addig ez nem igaz az alternatívákra, melyek leszerződésekor legtöbbször a hozam sem ismert előre, csak egy várható szint állapítható meg.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!