A gazdák szerint átlagos a hozam, az árak pedig nagyon alacsonyak a környező országok gabonatöbblete miatt. Egy országos öntöző-program fellendítené a gazdaságot.
Ha jó lesz a termés, a gazdaság szárnyalni fog: halljuk egyre több gazdasági szakértőtől. Az Erste 2,2%-os bővülést vetít előre, a Raiffeisen szerint akár 2,5-3%-ot is nőhet a GDP, ha szerencsés lesz az idei mezőgazdasági év.
Daniel Constantin mezőgazdasági miniszter szerint az elmúlt nyolc év legjobb búza- és rozstermését takarították be idén: 7,296 millió tonnát, 2,63 millió hektár nagyságú területről. Az idén kisebb felületen termett árpa, de a hozam 23 év óta a legnagyobb lett, hektáronként 3,2 tonna, az idei árpatermés tehát 1,511 millió tonna. A kormány is 2% feletti GDP-bővülésben bízik, főként az export növekedésében és a jó mezőgazdasági évben reménykedve.
Mégsem lesz rekordtermés
Orbán Miklós , a Háromszéki Fiatal Gazdák Szövetségének elnöke megkeresésünke elmondta, hiába reménykedik mindenki benne, nem lesz rekordtermés idén. „Áprilisban a szárazságos időszak tönkretette a búzatermés egy részét. Emiatt átlagos termés lett, a minősége jó, az ára viszont alacsony. Ugyanez mondható el a repcéről: nagyon jó termés lett, de az ár az utóbbi négy év minimumára süllyedt” – fogalmazott a fiatal termelő. Kifejtette, hogy az árak azért ilyen alacsonyak, mert az ország többi részében és a környező régióban is rengeteg lett a gabona. Elmondása szerint a kukoricatermés is jónak mutatkozik, azonban ezen jobban fogja éreztetni hatását a szárazság: egyes térségekben leszáradt, vagy száradófélben van a termés, az ár pedig az alacsony-közepes tartományban fog mozogni. „Sajnos itt Háromszéken nem vagyunk olyan szinten szövetkezve, hogy játszani tudjunk az árral. Nincs egy egységes Búzatermelők Szövetsége, amelynek lenne mondjuk egy nagy raktára. Emiatt mindenki úgy adja el a gabonát, ahogy tudja, ez pedig nyilván ahhoz vezet, hogy az ár lecsökken. A déli vidékekkel nem tudunk vetekedni, innen is oda viszik a búzát és ott tárolják. Akinek sikerül kicsit várnia, később magasabb árat fog kapni érte” – magyarázta Orbán Miklós.
A burgonyánál sikeresebb a szövetkezés
Orbán Miklós szerint ha a gabonánál nem is, a burgonyánál sikeresebb a szervezkedés Háromszéken. Igaz, hogy a kisebb, háztáji termelők betakarításkor leverik az árakat, de a nagyobbak jobban össze tudnak fogni, egységesen gondolkodnak. Megvan a kapacitásuk, hogy tárolják és csomagolják a terményt. Az ár idén kilogrammonként 80 bani és 1 lej között lesz, ami jónak mondható – mesélte a háromszéki gazda.
A környező országok nyomják le az árakat
Kerezsi Miklós agrárszakértő szerint országos szinten sincs rekordtermés, de szinte minden mezőgazdasági terményből lényegesen többet takarítottak be, mint tavaly, különösen igaz ez a gabonafélékre. Így van ez az egész régióban, beleértve Magyarországot, Ukrajnát, Oroszországot. Ez azt vonja maga után, hogy a gabonaárak a tavalyi évhez képest jelentős mértékben lecsökkentek.
„Alapvetően az nyomja le az árakat, hogy a tavalyi aszályos évvel szemben idén kedvező volt az időjárás az őszi kalászosokra és az olajos magvakra, ami meglátszik a termésmennyiségeken. És ez az egész régióban igaz. A baj, hogy a főbb exportpiacokért, mint például Észak-Afrika vagy Közel-Kelet, a Fekete-tenger közeli országok együtt versenyeznek” – mesélte az agrárszakértő. „A régió meghatározó gabonatermelő országaiban most egyszerre van tehát többlet és azt el kell helyezni az exportpiacokon. A belső fogyasztás érdemben nem tud változni egyik évről a másikra, ezért az exportpiac kell legyen a levezetési csatorna” – fogalmazott.
Versenyképes a romániai gabona?
A romániai gabona versenyképesnek mondható a régió terményeivel szemben, ugyanis az országnak rendkívül jó logisztikai adottságai vannak – véli Kerezsi. Elmondta, hogy a Fekete-tengeri kikötő egy óriási kincs ebben a versenyben. Emellett nagyon sok korszerű tároló, terményszárító és tisztító épült az elmúlt időszakban az EU-s támogatásoknak köszönhetően. „Ez mind hozzájárult ahhoz, hogy a termények minősége javuljon. Én először 1999-ben jártam Romániában. Ha azt az állapotot hasonlítjuk össze a maival, elmondhatjuk, hogy megtízszereződött a szakmailag megfelelő raktár-, szárító és tisztító kapacitás. A nemzetközi piacokon a romániai gabona minőség szempontjából az elmúlt években felértékelődött. Teljesen más fajtákból, más technikával dolgozik a romániai agrárium, mint 6-7 évvel ezelőtt. A nemzetközi árakat viszont nem tudjuk felülírni: ha a nemzetközi piacokon az árak csökkennek, az a hazai árszinvonalat is lenyomja” – meséli. Hozzátette viszont, hogy nagyon sok kistermelő megrekedt a 10-15 évvel ezelőtti szinten, mert nem tud igénybe venni EU-s pályázatokat, nem tudja finanszírozni a saját hozzájárulást, sokszor a pályázati dokumentiációt sem tudja összeállítani.
Az amerikai jegybank is közrejátszik
Kerezsi szerint még egy tényező közrejátszik az árak csökkenésében. Az amerikai jegybank, a FED, egyre hangsúlyosabban jelzi, hogy hamarosan le fogja állítani a pénznyomtatást: ez őszre, vagy legkésőbb év végére tehető. „Ez azt is jelenti, hogy az árutőzsdéken, a nagy pénzügyi alapok által elhelyezendő pénz mennyisége is csökkenni fog. Az a pénz, amelyet az alapok az elmúlt időszakban az árupiacokra öntöttek és amely jelentős árfelhajtó hatással bírt, el fog tűnni”.
Hiányos az agrárszektor támogatása
Ha egy kicsit többet segítenék a mezőgazdaságot, akkor a szektor még inkább be tudna pótolni az ország fejlődésébe – véli Orbán Miklós. Szerinte jelen pillanatban a romániai mezőgazdaságban minden véletlenszerűen történik. „Vannak intézkedések, ide-oda beszúrnak pénzeket, de nincs egy koherens intézkedéscsomag. Elég csak az öntözőberendezésekre vagy a tárolóhelyiségek megyei szintű kialakítására gondolni. Mindig megígérik, de konkrétum aligha van. Mindenki úgy csinálja, ahogy tudja” – meséli. Kerezsi szerint is az lesz a romániai mezőgazdaság jövőjének a kulcsa, hogy sikerül-e kihasználni azt a bőséges vízkiviteli forrást, amellyel Románia rendelkezik. Ha ugyanis itt egyszer elindul egy öntözési program, a természeti adottságok miatt sokkal költséghatékonyabban lehetne nagy kiterjedésű gabonakultúrákat öntözni, mint a környező országokban. „Az időjárás valószínűleg az elkövetkező években egyre inkább aszályossá válik, tehát aki nem fog hatékonyabban öntözni, mint a versenytársa, az alul fog maradni” – vetítette előre a szakértő.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!