Mit hoz a lakbér után fizetendő tb-járulék?

Megegyezett a kormány nemzetközi hitelezőivel arról, hogy jövőre kötelező lesz az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem után társadalombiztosítási járulékot fizetni. Sőt, mint azóta kiderült, ez az előző hitel-megállapodásokban is szerepelt, csak eddig nem ültették gyakorlatba. Ponta szerint a befizetett járulékok legtöbb öt átlagfizetést tehetnek majd ki, hasonlóan a nyugdíjak adózási rendszeréhez.Azt viszont kevesen tudják, hogy

eddig is kötelező volt

egészségügyi hozzájárulást fizetni a lakbérből szerzett jövedelem után, amennyiben ez az egyetlen jövedelmi forrás. A mostani változtatás tehát csak azokat érinti, akiknek „rendes”, azaz „munkakönyves” munkahelyük is van, vagyis akik eddig is fizettek tb-járulékokat: ők eztán az ingatlanjaik bérbeadása után is pengetnek. Vagyis kellene pengetniük.Merthogy nálunk, főleg magánszemélyek között, nem igazán divat bejelenteni a bérbeadást. Ingatlanszakértők szerint a nagy városok lakásainak a 15-20%-a van bérbe adva, de

mindössze a tulajdonosok 4%-a fizet adót

is az ebből származó jövedelem után. Sokat mondó adat az is, hogy a kormány 2013-as költségvetés szerint idén 408 millió lejre számít az ingatlan bérbeadás megadózásából, ami harmada annyi, mint amennyit a magasabb nyugdíjak megadóztatása hoz, és csupán az állami bevétel 0,42%-át teszi ki. Romániában elméletileg 16%-os adót kell fizetni a lakbérből származó jövedelem után, de mivel az adónak a negyedét le lehet írni átalányköltségként, és ezeket a kiadások semmilyen dokumentummal nem kell alátámasztani, gyakorlatilag az adót befizetők szűkös tábora 12%-os rátával határozza meg az állami büdzsébe utalt összeget. A lakásbérleti szerződés egyébként nem attól válik hivatalossá, hogy közjegyző előtt köttetik, sőt, az ingatlantulajok legtöbb öt bérleti szerződésig nem is kötelesek hivatalosan kötni a megegyezést, elég a felek aláírása. A lakbér onnantól válik adózandóvá, hogy a szerződést a tulajdonos leadja a területi pénzügyi hivatalnál. Ennek 15 napon túlhaladó elmulasztása egyébként bűncselekménynek minősül.

A gyakorlatilag 12%-os adóhoz jöhet tehát jövőtől hozzá a kötelezően fizetendő 5,5%-os egészségügyi járulék. Ez persze nem minden, továbbra is az ingatlan értékének megfelelő, négyzetméter, elhelyezkedés szerint meghatározott, 0,1%-os ingatlanadót kell fizetni a lakásként használt ingatlanok után, aminek értéke idéntől 65%-kal magasabb a második ingatlan, 150%-kal a harmadik, és 300%-kal a negyedik ingatlan után. Ha az ingatlant kereskedelmi tevékenységre használja a cég, az értékének 0,25-1,5%-ának megfelelő adót kell fizeti, amennyiben az elmúlt három évben újra volt értékelve. Rég felértékelt ingatlan esetén a befizetett összeg 10-40%-os növekedést is elszenvedhet. Az ingatlan-birtoklást sújtó adókból tehát van bőven, ami nemhogy ösztönzi a vagyonhalmozást, hanem visszafogja azt. Mert Romániában a nyugati országokhoz képest

nagyon szeretünk saját ingatlanban lakni,

jól mutatja ezt, hogy a lakások 97%-a magántulajdonban van. Ez az arány Németországban körülbelül 50%-os. Gazdaságilag azért szokták károsnak tartani azt, hogy a lakosság jelentős része saját lakásban él, mert csökkenti a munkaerő flexibilitását, vagyis nehezebben vált várost, régiót egy család egy-egy jobb állást, inkább marad ott, ahol éppen nem élénk a gazdasági aktivitást, és például munkanélküli segélyt igényel.Az egyáltalán nem biztos, hogy ilyen komoly filozófia van a kormány újabb megadóztatási szándéka szerint. A gazdasági miniszter szerint ez, és a luxustermékekre kivetett jövedéki adó emelése sokkal inkább a kenyér áfájának a csökkentését hivatott fedezni. Merthogy szinte biztos, hogy fedezni kell az intézkedésből származó bevételkiesést, pedig a kormány eredeti szándéka nem is a kenyér árának a csökkentése, hanem az adóelkerülés csökkentése, és ezáltal több adó begyűjtése volt. Csak lassan ráeszmélnek, hogy azok, akik eddig is adót csaltak a pékiparban, egyáltalán nem biztos, hogy az áfa 15 százalékpontos csökkentése miatt hirtelen „kifehérednek”, ugyanis ők a teljes termelési lánc során feketéznek: a nyersanyagokkal, az alkalmazottak fizetése után fizetendő adókkal, ezek pedig nem kerülnek kevesebbe ezután sem. Az intézkedést akkor hozhat a vártat legalább megközelítő hatást, ha fokozott ellenőrzések is lesznek.Ugyanez igaz a lakbér után fizetendő egészségügyi járulékra is. Bár az IMF és az Európai Bizottság szerint is az adófizetők körének a kiterjesztése lenne a cél a húszmilliós, de négy-öt millió adófizetőt számláló Romániában, valóban csak a most is tapasztalható

adóelkerülést duzzaszthatja az intézkedés,

ha nem kíséri fokozott ellenőrzés. Ha pedig kíséri, és valamilyen csoda folytán nőni kezdene a bejelentett bérbeadási szerződések száma, valószínűleg nem az ingatlan-tulajdonosok állják az ő szempontjukból ugyanazért a szolgáltatásért duplán (a munkakönyves állás és az ingatlan bérlés után) befizetett tb-járulékot, hanem a bérlők, ami egyenesen vezethet a jelenleg amúgy is horribilis, és a kereseti szintekkel egyáltalán nem indokolt lakásbérek emelkedéséhez.