Minden takarékosság ellenére tovább tornyosulnak az adóssághegyek

Derűre okot adó hírek jelentek meg a napokban a romániai adósságállománnyal, költségvetési hiánnyal kapcsolatban. Végre megjelent az Eurostat 2012-re szóló adatsora az uniós tagországok államadósságára vonatkozóan, amiből az derül ki, hogy tavaly tovább emelkedett, 85,3%-ra nőtt az EU27 GDP-arányos adóssághegye. Ehhez az átlaghoz képest viszont jól teljesítünk, „mindössze” a hazai össztermék 37,8%-ával vagyunk eladósodva.Tény, hogy Románia visszafogta magát a válság idején és csínján bánt a költekezéssel, de míg 2012 első negyedévében még 211,4 milliárd új lej adóssága volt az országnak, ez tavaly év végére 222,212 milliárd lejre nőtt, az idei év elején pedig 229,994 milliárdra ugrott.Az adósság növekedésének oka az, hogy bár Románia azon kevés tagországok egyike, amelyik teljesíti a maastrichti kritériumnak megfelelő éves 3% alatti költségvetési hiányt, a hiány azért mégis hiány, vagyis, ahogy az alábbi ábrán is érzékelhető, újra évről évre nő az adósság. A tisztánlátás végett megjegyezendő, hogy ezeket a hiteleket nem a sokat ostorozott IMF-től veszi fel a kormány, velük most már csak egy készenléti hitel-megállapodásunk volt és lesz, ami inkább csak garantálja azt, hogy a pénzpiacról államkötvények formájában olcsóbban kérjen kölcsön Románia.

Az adóssághegy növekedése lejben és nem GDP-arányosan számolva még szembetűnőbb, itt azért persze számolni kell az infláció pénzt elértéktelenítő hatásával is. De miért is jelent gondot egy kis adósság? Alapvetően nem jelent azt, főleg, ha az a gazdasági növekedést irányozza elő, például beruházásokat támogat, a vállalkozói szféra fellendítését célozza meg. Romániában viszont jelenleg nem ez történik: igaz például, hogy az idei eddigi 6,62 milliárd lejes deficit csupán a GDP 1,06%-ának felel meg, és a tavaly mért szintnél is alacsonyabb, de a kormány a beruházásokon (például az autópályákon és más infrastrukturális projekteken) spórol, miközben erőteljes leépítések közben is többet költ személyzeti kiadásokra.

Alapvetően ezzel sincs gond, nagyobb fizetések elvileg nagyobb belső fogyasztást idéznének elő, de az elmúlt időszakban, – valószínűleg a válságérzet miatt – a romániai lakosság nem elkölti, hanem félreteszi a pluszjövedelmét, rekordszinten például a banki betétek (rekord alacsony, inflációt is alig fedező kamaton).Közben a költségvetési túlköltekezés következtében ismét nőni kezdett az az összeg, amit az állami költségvetésből a már meglevő hitelek kamataira kell fordítania az országnak, ahogy ez az alábbi ábráról is leolvasható.

Ha nem is a legokosabban használjuk a forrásokat, azért régiós szintén nem állunk a legrosszabbul adósságszinten. Magyarország, megannyi takarékossági intézkedéssel, új adókkal, hitelezőkkel vívott szabadságharccal és pénzügyi függetlenedéssel, bár 2011-hez képest 2012-ben tudta enyhén csökkenteni adósságát (a 2012. elején regisztrált 22.402,732 milliárd forintról 22.385,620 milliárdra), 2013 elejére már elillant a lépéselőny, az első negyedében 23.339,510 milliárd forint volt az adósság.

Érdekes számunkra Bulgária esete is. 2012 első negyedéve óta 12,536 milliárd bolgár leváról 14,110 milliárdra ugrott meg az adósságállomány az idei év első negyedévére.