Kiegészítik, de jelentősen csorbítják az Első Lakás programot

Végre megjelent a pénzügyminisztérium honlapján a sokat várt kormányzati határozattervezet, melynek értelmében kiegészítik az Első Lakás program idei költségvetését. A közzétett tervezet szerint egy milliárd lejjel, azaz 227 millió eurónak megfelelő összeggel toldják meg az idei büdzsét, ebből viszont 300 millió lejt ANL lakások vásárlásának a támogatására szánnak. A pénzügyminisztérium közlése szerint az összeget a bankok csak idén használhatják fel. Mivel az állam a hitelek értékének az 50%-át garantálja, 2 milliárd lejnyi új hitelt adhatnak ki a bankok az Első Lakás programon keresztül. 2013-ban eddig 620 millió euró értékben közel 17 ezer hitelért „állt jót” az országos garanciaalap, de a hiteleknek csak a 7%-át vették fel lejben. Éppen ezért érte váratlanul a lakásvásárlókat az a bejelentés, miszerint az országos garanciaalap ezután csak lej alapú kölcsönök „mögé állhat be”.A lejes hitelek, bár nincsenek kitéve az árfolyamkockázatnak, és ezáltal biztonságosabbak, jelenleg jóval drágábbak az euró alapú hiteleknél. A Pénzcsinálók számításai szerint míg egy euró alapú, 40 ezer eurós hitel esetén, 30 éves futamidővel jelenleg 193 euró, vagyis körülbelül 850 lej a törlesztő-részlet, addig ugyanezekkel a feltételekkel lejben körülbelül 1100 lejre rúg a havi törlesztés.

Illusztráció: Shutterstock via Shutter_M

A különbség abból adódik, hogy az Első Lakás program keretében az euró alapú hitelek éves kamatrátáját a következőképpen számolták ki: a 3-hónapos EURIBOR nemzetközi bankláb plusz 4 százalékpont. Mivel az EURIBOR jelenleg nagyon alacsony szinten, mindössze 0,2%-on áll, a kamatráta 4,2%-os volt. Lej alapú hitelek esetén a 3-hónapos ROBOR referencia-kamatlábhoz adódik hozzá 2,5 százalékpont, de mivel a ROBOR jelenleg 4,5%-os szinten tartózkodik, az éves kamat körülbelül 7%-os. A Capital megkérdezte a változtatásról Irina Constantinescu t, az országos garanciaalap igazgatóját is. „Nemcsak egy szándékról van szó, hanem már biztos, hogy eltűnnek a valuta alapú, államilag garantált Első Lakás hitelek a piacról” – erősítette meg a pénzügyminisztérium közlését. A Capital arról is ír, nem tudni mi lesz a több száz, már beadott és elbírálásra váró Első Lakás-dosszié sorsa, ugyanis a kérvényezők egy részének nem fedezi a jövedelme a drágább, lej alapú hitel törlesztő-részletét, és ha fedezi sem biztos, hogy vállalják a magasabb költségeket. Az Első Lakás program kiegészítéséről már több mint egy hónapja szó van, miután riadalmat váltott ki a lakáspiacon a büdzsé kifogyásáról szóló információ. A garanciaalap egy hete a Pénzcsinálók nak is megerősítette, hogy hamarosan kiegészítik a projekt költségvetését, igaz, arról nem volt szó, hogy ekkora változtatás következik be a programban. Az elmúlt időszakban a napi 80-90-ről 160-180-ra ugrott meg a hiteligénylők száma, és a programban résztvevő 16 bank közül már csak négy, a BRD, a BCR, a Transilvania Bank és a Banca Românească rendelkezik Első Lakás alapokkal. Ezekből is csak háromnál lehetett valuta alapú kölcsönöket igényelni, a BCR már korábban úgy döntött, hogy csak hazai devizában hitelez. Idén a legtöbb hitelt Bukarestben (29%), Kolozs megyében (7,3%) és Ilfov megyében (7%) igényelték. A lakásvásárlók 51%-a kétszobás, 29%-a háromszobás, 12%-a egyszobás apartmant vásárolt.