A nagyhatalom csak három országból importál marhákat, Románia lehet a negyedik. A székelyföldi állattenyésztők akár 1500 eurót kaphatnak a jószágokért, de csak bizonyos feltételek teljesítése esetén.
A Hargita megyei szarvasmarhatartó gazdákat egy új, kínai üszőexport lehetőségről informálták július 18-án Csíkszeredában. A megbeszélést Tánczos Barna szenátor hívta össze, aki még államtitkári mandátuma alatt járt egy olyan kínai körúton, melynek célja a romániai gazdák termékeinek piacra juttatása volt.A fogadó fél megtalálása után hosszú hónapokon át folyt az egyeztetés egy esetleges élőállat exportról, amelynek nem csak az állategészségügyi, hanem a diplomáciai, külkereskedelmi vonzata is számos megoldandó problémát vetett fel. Úgy tűnik, sikerült meggyőzni a kínai felet arról, hogy Románia, ezen belül Székelyföld a pirostarka szarvasmarha-állomány szempontjából egy olyan bázis, ahonnan számos, jó genetikával rendelkező egyedet lehet a kínai piacra szállítani. A tárgyalás előkészítésére szervezték azt az egyeztetést, melyre a Hargita megyei pirostarka szarvasmarhát tartó, tenyésztő gazdákat hívták meg. Tájékoztatták a gazdákat arról, hogy milyen feltételeknek kell megfelelnie annak, aki részt szeretne venni az exportban. A szervezők szerint egy olyan potenciális élőállat eladási lehetőség, amely a tenyésztőknek a törzskönyvezett egyedekre világpiaci árat, körülbelül 1500 eurót biztosít, azok számára, akik vállalják a tiszta genetika tenyésztését, a törzskönyvezést és a tejkontrollt.Ahhoz, hogy a székelyföldi gazdák az őket képviselő egyesületeken keresztül lehetőséget kapjanak az élő állatok Kínába szállítására, szükség van a térségben élő tenyésztők és érdekképviseleti szervezetek összefogására. Jelen pillanatban Romániában a Brassó megyei Simental Típusú Pirostarka Tenyésztők Egyesületének van jogosultsága törzskönyvezni és a tejkontrollt elvégezni. A tejkontroll 70%-át az állam állja az egyesületen keresztül, a törzskönyvezésnek pedig a 100%-át, cég vagy engedélyezett magánszemély esetében.
Haller Zoltán , a Simental Típusú Pirostarka Tenyésztők Egyesületé nek elnöke elmondta, hogy csak törzskönyvezett üszők eladására lesz lehetőség. Haller Zoltán maga is gazdálkodik, 500 egyedet számláló farmja van Brassó megyében. Szerinte a székelyföldi gazdák is fel tudnak zárkózni a világtrendekhez, csak figyelni kell a jó minőségre. „Nem kell félni a törzskönyvezéstől és a tejkontrolltól, mert Hargita megyében nagyon jó minőségű állatok vannak!” – mondta. Márton István , a Szarvasmarha Tenyésztők Hargita Megyei Egyesületé nek elnöke emlékeztette a jelenlévőket, hogy amíg az állam meg nem vonta a szubvenciót, addig Hargita megyében is folyt a törzskönyvezés, melyet tizenöt szakember végzett. Ezt most meg lehet oldani a brassói egyesületen keresztül. Egyébként belföldön is nagy a kereslet a törzskönyvezett jószágokra, ám ha a jövő évtől megszűnik az Unióban a tejkvóta, a kínai export is egy remek lehetőség lesz, hiszen onnan is biztos jövedelemre lehet számítani. „Létezik egy szerződéses együttműködés a Szarvasmarha Tenyésztők Hargita Megyei Egyesülete és a Brassó megyei pirostarka egyesület között, amely elsősorban a Hargita megyei gazdáknál elvégzendő tejkontrollra vonatkozik. Ezt az együttműködést kell kiterjeszteni a közös, szervezett élőállat értékesítésre” – hangsúlyozta. Becze István , Hargita Megye Tanácsa Mezőgazdasági Szakbizottságának elnöke szerint ez a kínai exportlehetőség új irányt tud adni a székelyföldi mezőgazdaságnak, hiszen nagy szükség van az új piacokra. „A megyei tanács mindenképpen megpróbál segíteni a gazdáknak az értékesítésben, az exporthoz szükséges papírok előkészítésében.”
Kína tavaly 120 ezer pirostarka szarvasmarhát importált a világból,
mindössze három országból. Most Románia lehet a negyedik nemzetközi partner, amely tejmarhát szállít a népes államnak. Tánczos Barna elmondta, háromszereplősre tervezik az eladást, amelyben csak a gazda, az exportáló egyesület és a kínai felvásárló vesz részt, ezzel kizárva a nagykereskedőket, így becsületes, világpiaci árat kaphatnak a gazdák a jószágokra. A jelenlévő gazdák kérdései leginkább a törzskönyvezés folyamatára vonatkoztak, valamint a jószágok korára, súlyára, illetve legtöbbjüket az érdekelte, hogy kell-e cég vagy vállalkozónak kell-e lenni ahhoz, hogy valaki részt vehessen az exportban.Kérdésként merült fel az is, hogy hogyan érezhetik a tejkontroll és törzskönyvezési procedúrának az előnyét azok a magánszemélyek, akik nem részesülhetnek az állami támogatásban, mert az csak a PFA vagy cégként működő gazdaságokra vonatkozik.Tánczos Barna szenátor véleménye szerint az állami támogatást ki kellene terjeszteni a magánszemélyekre is, de ha ezt a minisztérium nem hajlandó megtenni, akkor a megyei egyesületeknek, a megyei tanácsnak és a szenátornak finanszírozást talál a Hargita megyei, magánszemélyként dolgozó gazdák számára, hogy a 70%-os támogatást ők is élvezhessék.A kínai delegáció, amely akkreditálná az exportot lebonyolító romániai egyesületet július 23-30. között látogat Erdélybe. A delegációval tartanak a felvásárlásban érdekelt kínai cégek és társaságok is. Információk forrása: sajtóközlemény
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!