Kínába exportálhatnak szarvasmarhát a Hargita megyei gazdák

A Hargita megyei szarvasmarhatartó gazdákat egy új, kínai üszőexport lehetőségről informálták július 18-án Csíkszeredában. A megbeszélést Tánczos Barna szenátor hívta össze, aki még államtitkári mandátuma alatt járt egy olyan kínai körúton, melynek célja a romániai gazdák termékeinek piacra juttatása volt.A fogadó fél megtalálása után hosszú hónapokon át folyt az egyeztetés egy esetleges élőállat exportról, amelynek nem csak az állategészségügyi, hanem a diplomáciai, külkereskedelmi vonzata is számos megoldandó problémát vetett fel. Úgy tűnik, sikerült meggyőzni a kínai felet arról, hogy Románia, ezen belül Székelyföld a pirostarka szarvasmarha-állomány szempontjából egy olyan bázis, ahonnan számos, jó genetikával rendelkező egyedet lehet a kínai piacra szállítani. A tárgyalás előkészítésére szervezték azt az egyeztetést, melyre a Hargita megyei pirostarka szarvasmarhát tartó, tenyésztő gazdákat hívták meg. Tájékoztatták a gazdákat arról, hogy milyen feltételeknek kell megfelelnie annak, aki részt szeretne venni az exportban. A szervezők szerint egy olyan potenciális élőállat eladási lehetőség, amely a tenyésztőknek a törzskönyvezett egyedekre világpiaci árat, körülbelül 1500 eurót biztosít, azok számára, akik vállalják a tiszta genetika tenyésztését, a törzskönyvezést és a tejkontrollt.Ahhoz, hogy a székelyföldi gazdák az őket képviselő egyesületeken keresztül lehetőséget kapjanak az élő állatok Kínába szállítására, szükség van a térségben élő tenyésztők és érdekképviseleti szervezetek összefogására. Jelen pillanatban Romániában a Brassó megyei Simental Típusú Pirostarka Tenyésztők Egyesületének van jogosultsága törzskönyvezni és a tejkontrollt elvégezni. A tejkontroll 70%-át az állam állja az egyesületen keresztül, a törzskönyvezésnek pedig a 100%-át, cég vagy engedélyezett magánszemély esetében.

Haller Zoltán , a Simental Típusú Pirostarka Tenyésztők Egyesületé nek elnöke elmondta, hogy csak törzskönyvezett üszők eladására lesz lehetőség. Haller Zoltán maga is gazdálkodik, 500 egyedet számláló farmja van Brassó megyében. Szerinte a székelyföldi gazdák is fel tudnak zárkózni a világtrendekhez, csak figyelni kell a jó minőségre. „Nem kell félni a törzskönyvezéstől és a tejkontrolltól, mert Hargita megyében nagyon jó minőségű állatok vannak!” – mondta. Márton István , a Szarvasmarha Tenyésztők Hargita Megyei Egyesületé nek elnöke emlékeztette a jelenlévőket, hogy amíg az állam meg nem vonta a szubvenciót, addig Hargita megyében is folyt a törzskönyvezés, melyet tizenöt szakember végzett. Ezt most meg lehet oldani a brassói egyesületen keresztül. Egyébként belföldön is nagy a kereslet a törzskönyvezett jószágokra, ám ha a jövő évtől megszűnik az Unióban a tejkvóta, a kínai export is egy remek lehetőség lesz, hiszen onnan is biztos jövedelemre lehet számítani. „Létezik egy szerződéses együttműködés a Szarvasmarha Tenyésztők Hargita Megyei Egyesülete és a Brassó megyei pirostarka egyesület között, amely elsősorban a Hargita megyei gazdáknál elvégzendő tejkontrollra vonatkozik. Ezt az együttműködést kell kiterjeszteni a közös, szervezett élőállat értékesítésre” – hangsúlyozta. Becze István , Hargita Megye Tanácsa Mezőgazdasági Szakbizottságának elnöke szerint ez a kínai exportlehetőség új irányt tud adni a székelyföldi mezőgazdaságnak, hiszen nagy szükség van az új piacokra. „A megyei tanács mindenképpen megpróbál segíteni a gazdáknak az értékesítésben, az exporthoz szükséges papírok előkészítésében.”

Kína tavaly 120 ezer pirostarka szarvasmarhát importált a világból,

mindössze három országból. Most Románia lehet a negyedik nemzetközi partner, amely tejmarhát szállít a népes államnak. Tánczos Barna elmondta, háromszereplősre tervezik az eladást, amelyben csak a gazda, az exportáló egyesület és a kínai felvásárló vesz részt, ezzel kizárva a nagykereskedőket, így becsületes, világpiaci árat kaphatnak a gazdák a jószágokra. A jelenlévő gazdák kérdései leginkább a törzskönyvezés folyamatára vonatkoztak, valamint a jószágok korára, súlyára, illetve legtöbbjüket az érdekelte, hogy kell-e cég vagy vállalkozónak kell-e lenni ahhoz, hogy valaki részt vehessen az exportban.Kérdésként merült fel az is, hogy hogyan érezhetik a tejkontroll és törzskönyvezési procedúrának az előnyét azok a magánszemélyek, akik nem részesülhetnek az állami támogatásban, mert az csak a PFA vagy cégként működő gazdaságokra vonatkozik.Tánczos Barna szenátor véleménye szerint az állami támogatást ki kellene terjeszteni a magánszemélyekre is, de ha ezt a minisztérium nem hajlandó megtenni, akkor a megyei egyesületeknek, a megyei tanácsnak és a szenátornak finanszírozást talál a Hargita megyei, magánszemélyként dolgozó gazdák számára, hogy a 70%-os támogatást ők is élvezhessék.A kínai delegáció, amely akkreditálná az exportot lebonyolító romániai egyesületet július 23-30. között látogat Erdélybe. A delegációval tartanak a felvásárlásban érdekelt kínai cégek és társaságok is. Információk forrása: sajtóközlemény