Csökkenő GDP/fő-t jelentene Románia esetleges egyesülése Moldovával

Hogy nézne ki Románia gazdasága, ha az ország egyesülne Moldova Köztársasággal? Ezt a meglehetősen elméleti, tabudöntögető kérdést teszi fel a Ziarul Financiar két szerzője, Iulian Anghel és Andrei Cîrchelan mai vezércikkében, és arra jutnak, hogy a GDP 5,5 milliárd euróval, az export 2,5 milliárd euróval ugrana meg, a lakosság száma pedig elérné a 24 milliót. Az ország területe 34 ezer négyzetkilométerrel gazdagodna. Mivel Romániában a GDP/fő 2012-ben körülbelül 6700 euró volt, és Moldova Köztársaságban mintegy 1500 euró, a GDP/fő jelentősen csökkenne egy esetleges egyesüléskor, körülbelül 5700 euróra. Moldova bruttó hazai összterméke 7,25 milliárd dollár volt tavaly, ami a romániai GDP mindössze 4%-át jelenti, és kisebb, mint Temes vagy Kolozs megye GDP-je. Az államadósság nem ugrana meg jelentősen, a jelenlegi 52 milliárd euró 1,7 milliárd euróval bővülne. Ugyancsak a Ziarul Financiar ír arról, hogy egy esetleges egyesülés 490 kilométerrel bővítené ki az ország határát, a mezőgazdasági terület 1,7 millió hektárral ugrana meg, ami 13%-os növekedést jelentene. A vasúti hálózat hossza 10%-kal elérné a 12 500 km-t, míg a közutak hossza 11%-kal bővülne, közel 90 ezer kilométerre. Románia és Moldova Köztársaság évente mintegy egy milliárd euró értékben kereskedik egymással. Románia tavaly 610 millió euró értékben exportált Moldovába, és 353 millió értékben hozott be termékeket és szolgáltatásokat. A legnagyobb romániai befektetők a köztársaságban főleg külföldi tőkéből gazdálkodó nagyvállalatok, és főleg bankok, mint a BCR , Raiffeisen Leasing , BT Leasing, de terjeszkedik a Rompetrol , a Petrom , a Metro , az UTI , a Romstal Trade European Drinks és az Arabesque is.

Illusztráció: ZF

A Ziarul Financiar szerzői azt írják, Románia Moldova Köztársasághoz képest most ott áll, mint Nyugat-Németország Kelet-Németországhoz képest 1990-ben. Németország akkor közel 1000 milliárd német márkát költött a keleti infrastruktúra fejlesztésére. Chisinău polgármestere, Dorin Chirtoacă a Mediafax hírügynökségnek szerdán azt mondta, szeretné, ha szorosabb lenne a kapcsolat Románia és Moldova között, és hogy a mintegy 900 településnek évi 50 millió euróra lenne szüksége a szomszédos országtól, ami a romániai költségvetés 0,01%-át jelenti, de jelentősen hozzájárulna Moldova infrastruktúrájának fellendítéséhez. A témafelvetés apropója, hogy Traian Băsescu szerdán mandátuma alatt ötödször lett hivatalos látogatást Moldova Köztársaságban, ahol akkora a népszerűsége, hogy moldovai állampolgárságot ajánlottak neki. Băsescu egy, a látogatása előtt adott interjúban beszélt a tabutémának számító egyesülésről is. Arra a kérdésre, hogy visszatérhet-e a Moldovai Köztársaság Románia határai közé, Băsescu azt mondta, Románia prioritása az, hogy a Moldovai Köztársaság az EU tagállama legyen, amire szerinte 10-12 éven belül kerülhet sor. A két ország egyesüléséről csak ezután lehet beszélni – fejtette ki. Az államelnök szerdán Kisinyovban a Moldova Köztársaságbeli civil társadalom képviselőivel is találkozott. Arra a felvetésre, miszerint Moldova uniós csatlakozását oly módon lehetne felgyorsítani, hogy egyesíteni kellene Romániával, azt mondta, „Kérjék és megcsináljuk”. Kijelentésére tapsvihar tört ki a teremben. Băsescu a már említett interjúban rámutatott: Chisinău európai integrációja hosszú folyamat lesz, de fontos előrelépés, hogy az Európai Unió Vilniusban novemberben megrendezendő keleti partnerségi csúcstalálkozóján parafálják a társulási egyezményt az EU és a Moldovai Köztársaság között. A Moldova Köztársaság és EU közötti, úgynevezett Mélyreható és Átfogó Szabadkereskedelmi Megállapodásról szóló tárgyalások 2012 februárjában kezdődtek el.A moldovai szabadkereskedelmi megállapodás fontos lépés Európa fele – véli Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője. „Ez a szabadkereskedelmi megállapodás nagyon fontos megvalósítás az EU és Moldova Köztársaság közötti viszony tekintetében, meg vagyok győződve, hogy rövid időn belül konkrét eredményeket is hoz” – fejtette ki korábban Winkler, aki a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság , az INTA monitoring-csoportjának ülésvezetője volt. A hatástanulmány azt mutatja, hogy a szabadkereskedelmi megállapodásnak köszönhetően 5,6%-kal nő majd az ország GDP-je és 16%-kal emelkedik az unió tagországaiba szánt export, mindezek mellett új munkahelyek jönnek létre és a kis- és középvállalkozói szektor működése is javul – mondta el a képviselő.