Megkerüli a bankokat, forradalmat hoz a digitális készpénz

Fél éve írtuk, hogy az anarchisták és paranoiások alternatív fizetőeszköze fénykorát éli, központ nincs, anonimitás van, az árfolyam ingatag, a lopás gyakori, a legalitás kérdéses. Elmagyaráztuk, kik azok a bitcoin bányászok, és többnyire sikerült megérteni a rendszer működését is. Azóta tovább szárnyalt a virtuális pénz, de volt lejtmenete is. Most egy „hús-vér szakértővel” sikerült beszélgetnünk, aki a bitcoinnal kapcsolatos aggályainkra próbál meg választ adni. Blummer Tamás sal, a magyarországi Bits of Proof Zrt. alapítójával készítettünk interjút.

A bitcoin egy nagyon bonyolult rendszer, szinte senki sem érti, hogyan működik. Ön mit gondol róla, pénz vagy sem?

– Egyértelmű, hogy pénz, azt nem mondanám, hogy senki nem érti, de valóban bonyolult a működése. Azt hiszem, hogy a mai pénzként ismert pénzt sem érti mindenki, mégis mindenki tudja használni. Ugyanerről van szó a bitcoin esetében is.

A bitcoin esetében azonban a többség számára az sem világos, hogy miként lehet rá szert tenni, és mire lehet használni?

– Ugyanúgy lehet megszerezni, mint egy másik pénzt: valamilyen szolgáltatás elvégzésével, amiért ezt fizetésként kapjuk, meg lehet vásárolni egy váltónál, mint ahogy például eurót, vagy dollárt vásárolunk. A harmadik lehetőség az, ahogyan a bitcoin előáll a hálózatban, vagyis a bányászat, ez viszont időközben egy teljesen professzionális területté vált, ami egy átlagfelhasználó számára már nem nyitott, ugyanis túl sok erőforrást igényel.

Azért a bitcoin közben mégis más – nincs például központi bank.

– Ez így van, de ebben a bitcoin nem annyira egyedülálló, mint azt sokszor megállapítják. Egy légitársaság, vagy egy szupermarket-lánc pontrendszerei is tulajdonképpen fizetőeszközök, mégsem áll mögöttük központi bank. Privát pénzek, privát fizetőeszközök már régóta vannak, ez nem egy újdonság. Csak arról van szó, hogy a bitcoin egy sikeres, globális, technológiailag új rendszer.

Valahol mégis kockázatokat rejt magában a központ hiánya, például, ha problémák adódnak a rendszer működésével kapcsolatban, én például nem tudnám, kihez forduljak.

– Ha én elvesztem a forintomat, amit a pénztárcámban hordozok, akkor sem fordulhatok a központi bankhoz. Mi az a probléma, ami egy központi bank segítségével oldódna meg?

Például az árfolyam-ingadozás miatti bizonytalanságra gondolok. Az elmúlt időszakban rövid idő alatt nagyon gyors romlást, de felértékelődést is lehetett tapasztalni.

– Ha nem tévedek, láttunk ilyet a forint esetében is.

Nem ekkora mértékűt.

– Valóban, kicsit talán cinikus voltam. De a fizetőeszközök egymáshoz viszonyított árfolyama a kereslet-kínálat alapján alakul, akkor is, ha egy központi bank van mögötte. A bitcoin egy új fizetőeszköz, amivel most ismerkedik meg a világ, ezért a kereslet-kínálat kiegyenlítetlensége aktuálisan nagyobb volatilitást produkál, mint egy nagyobb körben ismert valuta. De az ugyanúgy igaz egy fejlődő ország fizetőeszközére is.Egy rendszer mégis áll a bitcoin mögött – talán azt a legkevésbé könnyű megérteni, hogy ezt senki, de mindenki működteti.

– A bitcoin szó két dolgot takar: elszámoló egység (deviza), és elszámoló hálózat (szoftver). A bitcoin rendszert egy szoftver üzemelteti, amit viszont minden felhasználó a saját gépén futtathat. Ahogy ez a hálózat növekszik, előállnak specializált szereplők, akik nagyobb teljesítménnyel futtatják a szoftvert, vagy különleges szerepet vállalnak fel. A hálózat technikai szervezetében hasonlítható a szintén peer-to-peer alapon működő fájlmegosztó-hálózatra, a torrentre: ugyanúgy nincs központi egysége, hanem az egyes számítógépek egymással közvetlenül kommunikálnak, és hogy melyik melyikkel, az véletlenszerű folyamat. Összességében az egész hálózat, a földgolyót lefedve egy azonos információ-tartalmat gyűjtöget és tárol: annyi a különbség, hogy a tárolt információtartalom nem egy mozifilm, hanem egy főkönyv, amiben számláknak az értéke áll. A bitcoin hálózat tulajdonképpen egy decentralizált adatbázisa egy banki főkönyvnek, ami számlákat vezet.

A bitcoin leggyakrabban idézett pozitívuma és egyben negatívuma, hogy a tranzakciók leellenőrizhetetlenek, nem tudjuk, hogy kik állnak az egyes utalások mögött. Emiatt a pénzmosás egyik módszerének tartják.

– Elsősorban fizetésre használják. Az, hogy a bitcoin anonim, az egy választott anonimitás. Hogy a „főkönyvben” az egyes számlák kinek a tulajdonát képezik, nem része a szétosztott tudásnak. De ha én például nyilvánosságra hozom, hogy az én számlám melyik, akkor minden tranzakció, amit végrehajtok, követhető. A bitcoin tehát egyszerre tud teljes anonimitást, de teljes transzparenciát is adni. Annak a szervezetnek, amely támogatásokat vesz át, és nyilvánosságra hozza a bitcoin számlaszámát, az auditálhatósága sokkal nagyobb lesz, mint bármely „üvegzsebnek”, nem lenne szükség banki kivonatokra, dokumentumokra.

Az anonimitási opció megléte azonban még mindig lehetővé teszi a pénzmosásra történő használatot.

– Árnyalnám. A vád, hogy pénzmosásra használható, áll, de azt állítom, hogy minden pénz használható rá, sőt, készpénzzel sokkal több pénzmosás történik, mint bitcoinnal. Azt az általános vádat is megkérdőjelezném, hogy valami, ami lehetővé teszi az anonim fizetést, az rossz dolog. A pénzmosás egy olyan bűntény fogalma, amit 15 évvel ezelőtt hoztak létre, annak a ténye, hogy valaki kivonja a saját pénzforgalmát az ellenőrzés alól. Úgy gondolom, hogy az emberi jogok egy része az is, hogy ember bizonyos pénzügyi tranzakcióit ki tudja vonni az ellenőrzés alól. Ez nem egy technikai kérdés, hanem egy jogi aspektus. Például, ha egy politikai pártot támogatok, úgy gondolom, jogom van ezt anonim módon tenni. Egy olyan világban, amiben az összes fizetés elektronizálódik, igenis szükség van az emberi jogok védelmében arra is, hogy lehetséges legyen anonim módon fizetni. Hiba lenne ezt rendszerproblémaként feltüntetni.

2013 első félévében felerősödtek a digitális valuták szabályozását sürgető hangok. A Világbank szervezésében nemrégiben megrendezett jogi kerekasztalon a központi bankoktól a pénzügyi ellenőrző szervezetekig több befolyásos intézmény képviseltette magát. Mit lehet tudni, hogyan vélekednek a pénzügyi hatóságok a bitcoin szabályozásáról?

– A háttérben azon „verekednek” az elmék, hogy mi a pénz. A pénzügyi világ aktuális aktorai hozzászoktak ahhoz, hogy a pénzt úgy definiálják, hogy az, amit egy állam bocsát ki. Mivel a bitcoin ezt nem teljesíti, elgondolkodtató, hogy hova kell besorolni, beskatulyázni. Vannak olyan tulajdonságai, amelyek egy pénzhez, és vannak olyanok, amelyek egyfajta nyersanyaghoz hasonlítják – például az, hogy a kibocsátandó bitcoinok száma véges, egy algoritmus szabályozza. Vannak olyan tulajdonságai is, amik egyfajta származtatott termékhez, szerződéshez teszik hasonlóvá.

Emiatt a szabályzók tanácstalanul állnak a technikai innováció előtt, és megpróbálják meghatározni úgy, hogy az ő hatáskörük alá essen. Nevetséges, találó példa, hogy néhány hete az EKB képviselője kifejtette, hogy szerinte a bitcoin nem pénz, de azért az Európai Központi Bank felügyelete alá tartozik. A bitcoin egy technikai innováció, ami megváltoztatja a világot, de mindenképpen szeretnék megőrizni a felügyeleti jogukat felette.

Talán azért is, mert nem világos, hogy a bitcoin adózik-e.

– A bitcoin nem adózik, az emberek adóznak. Ez ismét egy technikai elem: mint a kerék feltalálása. Attól, hogy a regulátoroknak tetszik vagy nem, nem fogjuk elfelejteni. Tény, hogy rájöttünk egy olyan rendszerre, amiben nincs szükség a bankokra ahhoz, hogy globálisan fizessünk. Ezt nem fogjuk elfelejteni! Inkább azon kell gondolkodni, hogy ezzel hogyan fognak élni. Az, hogy valaki adót fizet-e, jogállam kérdése, erkölcsi kérdés, a szabályozását nem így lehet elérni, nem azzal, hogy egy technológiát próbálunk korlátozni. A zeneiparban is megpróbálták korlátozni az mp3 terjedését, „hatalmas” sikerrel.

Magánemberként hogyan lehet bitcoint vásárolni? Miért érdemes valakinek szert tennie a virtuális valutára?

– Bitcoint vásárolni Európa-szerte a váltóknál lehet, vagy pedig az interneten. Előnye akkor lehet, ha valaki egy olyan fizetést akart végrehajtani, ami átmegy a fél glóbuszon. Ez egy nagyon praktikus dolog, én magam is, mint egy szoftverfejlesztő cég tulajdonosa, ha ki akarok fizetni egy indiai bérmunkást, választhatok, hogy kifizetek egy 20-30 dolláros átutalási díjat, vagy átküldöm bitcoinba, és nem kerül semmibe. A bitcoinnal való fizetés visszafordíthatatlan. Ha valaki fizet nekem bitcoinba, ő nem tudja másképp visszaszerezni, csak ha visszaadom neki. Ez például a PayPal , vagy a Mastercard esetében nincs így, hosszú időn át, akár hónapok után a felhasználó kérheti levélben a fizetés visszavonását, mert a vásárolt termékkel elégedetlen volt, és a kártya kiadója ezt megteszi, mert ő az ügyfele, az ő oldalán áll. Egy internetes kereskedő számára óriási jogi és pénzügyi bizonytalanságot jelent az, hogy a kifizetések visszafordíthatóak. A bitcoin esetében nem így van, ez egy digitális készpénz.