Hogyan változtassuk a pénzt boldogsággá?

Hogyan hozzuk ki a maximális boldogságot a rendelkezésünkre álló pénzből, hogyan tehetik a cégek boldogabbá, és ezáltal produktívabbá az alkalmazottjaikat – tette fel a kérdést a Columbia Egyetem és a Harvard Business School két tanára, Elizabeth Dunn és Michael Norton Boldog pénz: az „okosabban” költés tudománya címmel megjelent könyvében, és meg is próbált egy markáns választ adni.A könyv megállapítja, hogy a legtöbb ember szakértő véleményét kéri ki, hogy miként tehetne több pénzre szert, de arra ritkán kíváncsi, hogy a meglévő keresetét hogyan használhatna fel úgy, hogy attól boldogabb legyen. Mert ha hisszük, ha nem, a pénz boldogít – állítják a szerzők, csak nem mindegy, mire, hogyan használjuk. A két professzor azt állítja, hogy az évszázados megközelítés, miszerint tévék, autók, házak, azaz használati tárgyak, a vagyon teszik boldoggá az embert, teljesen tévesek – ezeknek szinte alig van hatása a boldogságérzetre. Dunn és Norton öt pontba foglalta össze tanácsait, hogy miként változtassuk a pénzt boldogsággá:

1. Vásárolj élményt

– a tárgyak ugyanis kisebb mértékű örömöt okoznak. Egy utazás, egy különleges vacsora nagyobb boldogságot idéz elő, mint a tárgyak birtoklása. Általában a vásárlás utáni lelkifurdalás ( Biztos szükségem volt rá? Jó árban vettem? ) is ritkábban fordul elő szolgáltatások esetén.

2. Tedd kihívássá, különlegessé

– azok a dolgok, amik folyamatosan elérhetőek, idővel veszítenek az értékükből, fényükből. A hozzáférés korlátozása segíthet az élvezet felfrissítésében. Egy délutáni fagyizás kényeztetésként, különleges pillanatként és nem mindennapi szokásként, rutinként való megélése például nagyobb örömet okoz.

3. Vásárolj időt

– a pénzünk lehetővé kell(ene) tegye a számunkra, hogy kiszervezzük azok a feladatokat, amiket nem tudunk, vagy nem szeretünk elvégezni. A kutatások szerint még a vagyonosabb emberek sem töltik a lehető leghasznosabb módon a szabadidejüket, pedig elvégeztethetnék másokkal azokat a házimunkákat, ami „lerontja” a boldogság-indexüket. Lehet, hogy a kiszervezéshez szükséges pénzt a munka elvégzéséhez képest kevesebb idő alatt kereshetjük meg, és még olyasmit is csinálunk, amihez elvileg értünk, és amit elvileg szeretünk.

4. Fizess most, fogyassz később

– míg a hitelkártyák korszakában inkább a fogyassz most, dolgozz érte később felfogás uralkodott el, a szerzők a trend megfordítására biztatnak: a késleltetett fogyasztás nagyobb boldogsággal jár – ezt a várakozás örömeként ismerjük. Például a szerzők szerint egy nyaralás a rá való várakozás, tervezgetés időszakában fejti ki leginkább a „boldogság-hatást”, sőt, a csokoládé is édesebb, ha késleltetjük az ízlelését.

5. Fektess másokba

– a kutatások azt mutatják, hogy az ajándékozás, vagy a másokra való pénzköltés boldogság-többlettel jár. Ez igaz szegény és gazdag országokban élőkre egyaránt. Az „öröm adni” jelenséget nagy cégek, mint a PepsiCo és a Google is felismerték, arra biztatják ügyfeleiket és alkalmazottjaikat, hogy adományozzanak.

Forrás: a könyv hivatalos bemutatója, Guy Kawasaki recenziója és részletek a könyvből