Ha nem elég az állami rendszer, és a kötelező magánnyugdíj-biztosítás, az adókedvezménnyel járó harmadik pillér, vagy egyéni megtakarítások között választhatunk. Kiszámoltuk, mennyire éri meg.
Az már lassan mindenki számára egyértelmű, hogy a mostani húszévesek, harmincévesek a társadalom elöregedése miatt nem számíthatnak csak az állam segítségére, ha már nem fognak dolgozni, éppen ezért 2008-ban elindult a kötelező magánnyugdíj-rendszer. Mindazok, akik 35. életévüket nem töltötték be és a társadalombiztosítás hatálya alá esnek, kötelezően részévé váltak a rendszernek. A rendszerbe kerülők kötelező egyéni társadalombiztosítási hozzájárulása két helyen landol: 8,5%-nak megfelelő összeg kerül továbbra is az állami rendszerbe, a nagy kalapba, 2%-nak megfelelő összeg pedig a magán rendszerbe, amely egyéni számlákon van nyilvántartva. Van azonban egy harmadik pillér is, a fakultatív nyugdíj-hozzájárulás, ezt azonban kevesen használják ki.A Capital cikke szerint, részben az anyagi nehézségek, részben az információhiány miatt húszból csak egy romániai fontolja meg egyáltalán a harmadik pillérhez való csatlakozást. Pedig az állam 400 euró/évig leírhatóvá teszi mind az alkalmazott, mind a munkaadó számára a hozzájárulás egy részét.Például ha havonta 150 lejjel (évi körülbelül 400 euróval) járulunk hozzá a harmadik nyugdíjpillér alapjaihoz, 24 lejt visszakapunk, vagyis a nettó keresetünk 150 lej helyett csak 126 lejjel „csökken”. Ezzel a lehetőséggel évi 300 lejt „nyerünk”, ami az állami kassza helyett az egyéni nyugdíjszámlánkon landolhat, és jól fog majd öregségünkre. Hozzá kell tenni azonban, hogy sokan panaszkodnak arra, hogy, bár a törvényi keret meg van rá, magánszemélyként nehéz leírni az adóból, vagy visszaigényelni a fakultatív nyugdíjbiztosítási befizetések miatt járó kedvezményt. A conso.ro használatával összehasonlítottuk a fakultatív nyugdíjbiztosítók teljesítményét az elmúlt két évben. Úgy tűnik azonban, hogy bár valóban jóval a banki betét fölötti, 8-10%-os kamatot kínálnak, a sok adminisztratív költség miatt a valódi hozam jóval alacsonyabb, sőt, akár negatív is lehet.
A Capital az elmúlt két évben tapasztaltnál magasabb, 4%-os éves hozammal számolva arra jutott, hogy ha egy 30 éves személy havi 150 lejt fizet be 35 éven át a fakultatív nyugdíjalapba, 483 lejes kiegészítő nyugdíjra számíthat. Ha tíz évvel később, csak 40 évesen kezd el félre tenni, és ezt 25 éven át folyamatosan teszi, már csak 305 lejes összeget kap a harmadik pillérből. Mindez a Román Kereskedelmi Bank (BCR) azon előrejelzése alapozva jelenthető ki, hogy 2030-ra férfiak esetén 17 év, nők esetén 20 év lesz a várható nyugdíjtartam. Kiegészítő juttatásként nem hangzanak rosszul ezek az összegek, de sajnos ismét figyelembe kell venni a pénz idő-értékét, az infláció várhatóan továbbra sem elhanyagolható szintje miatt ezeknek az összegeknek 20-30 év múlva várhatóan jóval kevesebb lesz a vásárlóértékük. Kiszámoltuk azt is, hogy jobban járunk-e, ha inkább banki betét formájában teszünk félre öregségükre. Azt feltételeztük, hogy a havi állandó hozzájárulás mindig a már meglevő alapot gyarapítja, és egy alacsony kamatrátával, mindössze 4,5%-ossal végeztük el számításainkat. Az eredmény: havi 150 lejes hozzájárulással 30 év múlva például közel 114 ezer lejünk lenne a kamatos kamatnak köszönhetően.
Ekkor arról kell dönteni, hogy a meglevő összeget „feléljük”, vagy csak a nyugdíjazásig összejött összeg kamatából egészítjük ki nyugdíjunkat. Érdekes, hogy a havi juttatások között nincs olyan különbség, igaz, azzal nem számoltunk, hogy a megtakarított összeg elköltése esetén is a hátra maradt összeget még a bankban tarthatjuk addig, amíg marad belőle.
Persze a banki betétnek is van hátránya, akárcsak a fakultatív nyugdíjbiztosításnak: a kamat után 16%-ot adózunk, és az infláció ebben az esetben sem kerülhető el. A banki betétnél magasabb hozamot kínálnak a befektetési alapok, amelyek működését Személyes Pénzügyek című sorozatunk előző részében mutattuk be.
Aegon: a többség még az államtól várja a nyugdíjat
A leendő nyugdíjasok több mint kétharmada még mindig az állam egyik kötelességének tartja, hogy gondoskodjék az időskori ellátásról is, ám egyre többen vélekednek úgy, hogy a nyugdíjuk előteremtésében aktívabb szerepet kell vállalniuk – állapítja meg az a kutatás, amelyet 12 országban végeztek el az Aegon megbízásából.Az Aegon az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében a felmérés eredményeit ismertetve rámutat: a felnőtt lakosság 70%-a úgy látja, hogy az államnak aktív szerepet kell vállalnia a nyugdíja előteremtésében, a megkérdezettek 17%-a számára az államnak fizetett nyugdíjjárulék jelenti az elsődleges, további 10%-nak pedig a második legfontosabb nyugdíjcélú megtakarítást.A megkérdezettek 43%-a még mindig úgy gondolja, hogy semmi rossz nincs abban, ha valaki az állami ellátásra alapozza a majdani nyugdíjas éveit. Ugyanakkor azoknak az aránya, akik így gondolkodnak, fokozatosan csökken, főleg azokban az országokban, ahol a nyugdíjreformmal kapcsolatosan már komolyabb erőfeszítések történtek. A felmérés kiemeli, hogy egy enyhe többség – a megkérdezettek 55%-a – szerint az adók emelése és a kifizetett nyugdíjak csökkentése is szükséges lehet az állami nyugdíjpillér működőképességének fenntartásához.A felmérésben megkérdezett 12 ezer aktív, illetve nyugdíjas a következő országokból került ki: Kanada, Kína, Franciaország, Németország, Magyarország, Japán, Hollandia, Lengyelország, Spanyolország, Svédország, USA és Nagy-Britannia.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!