Rohamosan nő a befektetési alapokat választók száma. Olyan termék is van a piacon, amely 27%-os hozamot szállított tavaly. Mielőtt bevásárolnánk, ismerjük meg alaposan az alapok működését.
Május végén a romániai befektetési alapok 250 ezer személy mintegy 10,076 milliárd lejnyi megtakarítását kezelték, ami az elmúlt húsz év abszolút rekordja. Év elejéhez képest már 14%-kal ugrott meg a befektetési alapokban levő összeg, de nálunk a legtöbben a pénzüket inkább olyan alapokba fektetik, amelyek banki betéteket, államkötvényeket vásárolnak, részvényalapokban mindössze a vagyon 5%-a van. Nem csoda, hogy egyre nagyobb teret hódítanak a nálunk még újdonságszámba menő befektetési alapok, a romániai bankok többsége lassan már 5% alatti, inflációt sem fedező kamatrátát kínál a bankbetétekre. Sokan mégis ódzkodnak a befektetési alapoktól, kockázatosnak, elkerülendőnek tartják a használtunkat, főleg az információhiány miatt – mesélik banki alkalmazottak. Itt az ideje, hogy Személyes Pénzügyek sorozatunkban alaposabban megismerjük ezeknek a termékeknek a működését, típusait, és vessünk egy pillantást az európai, valamint a hazai befektetésialap-piacra.
Mennyibe kerül egy jegy?
Leckék a pénzről, pénzügyi oktatás felhasználóbarát formában a pénzidomár.ro- n! 13 kérdés, amit érdemes feltenned, ha pénzről van szó, 3 lépés az álmaid megvalósítása felé, 7 kérdés, amit jó a bankban feltenni, egészséges elvek a pénzed idomítására és még sok egyéb érdekes tartalom. Ajánljuk figyelmébe! (x)
Mi a befektetési alap?
A befektetési alap egy olyan banki termék, amely ötvözi a megtakarítás és a befektetés tulajdonságait. A befektetési alapok magán- és intézményi befektetőktől gyűjtik össze a vagyontömeget, amelyet az erre hivatott szakemberek az alap politikájának megfelelően kezelnek, azaz fektetnek be. Egy befektetési alapkezelő több befektetési alapot is kezelhet.
Aktív és passzív alapok
Befektetési alap részesedést a banki fiókokban vásárolhatunk. Ez a termék kisebb befektetők számára is elérhető. A BT Obligaţiuni egy jegye például jelenleg 15,43 lejbe kerül, az OTP Comodis egy jegye 15,35 lej. Vannak drágább alapok is, a Raiffeisen Ron Plus egy jegye például 131,21 lej.
A befektetési alapokat aszerint csoportosítjuk, hogy hogyan lehet hozzájuk csatlakozni. A zárt végűek esetén az alap befektetési jegye csak meghatározott futamidő elteltével váltható vissza, amikor maga az alap is megszüntetésre kerül. Ilyen romániai zárt alapok a SIF -ek, vagy a Fondul Proprietatea. A nyílt végűek esetében – amelyekkel ebben a cikkben foglalkozunk –, az alap befektetési jegye folyamatosan vásárolható és bármikor visszaváltható. A nyílt végű befektetési alap célja, hogy olyan befektetőket vonzzon, amelyek a közösen befektetett összegekkel nagyobb hozamot érjenek el, mint egyéni befektetőként.A befektetési alapokhoz a befektetési jegyek vásárlásával lehet csatlakozni, az így befizetett pénzösszeg a befektetési alapba kerül, amelyet az alapkezelő befektet – fogalmazza meg a befektetési alapok lényegét az OTP Bank Románia. Az alapkezelő naponta kiszámolja a befektetési jegyek értékét, az alap eszközeinek napi piaci értéke szerint. Ez az érték a befektetési jegyek jegyzési és visszavásárlási árát jelenti az adott napon.
A nyíltvégű alapból a befektető bármikor kiléphet, a befektetési jegyei adott napi értékén történő visszaváltásával. A befektetési jegyek értéke naponta megtekinthető az alapkezelő honlapján, vagy éppen a bankfiókban. Mégis ahhoz, hogy biztosan nagyot kaszáljunk, a szakemberek úgy vélik, hogy 3 évig érdemes kötvényalapokban, 7 évig részvényalapokban tartani a pénzünket.
A befektetési alapok típusai
Merthogy az alapok sem egyformák. Alapvetően négy különböző befektetési alapot különböztetünk meg: - pénzpiaci alap: pénzpiaci eszközökbe (alacsonyabb kockázatú eszközökbe: állampapírok, banki betétek, megtakarítási és folyószámlák, diszkont befektetési jegyek) fektet;- kötvény alap: főképp kötvényekbe (állami, önkormányzati és vállalati) és kincstárjegyekbe fektet;- vegyes alap: vagyonát az alapkezelő megosztja a részvények és a kötvény jellegű befektetések között;- részvény alap: döntően részvényekbe (magasabb kockázatú eszközökbe) fektet.A befektetési jegyek vásárlása után ezek értéke naponta változik az alap vagyonában levő eszközök árfolyamától, valamint az eszközökből származó bevételektől (kamat, kupon, osztalék stb.) függően. A befektetési jegyek értéke nőhet, de csökkenhet is, az alap kockázati szintje szerint.Az alapba való befektetés nyeresége a jegyek vásárlási és eladási ára közötti értékből származik, míg az alap hozama azt mutatja meg, hogy a befektetéssel évi hány százalék jövedelemre tesz szert az adott befektetés. A hozamot nagyban befolyásolja az alap kockázati szintje: minél kockázatosabb egy befektetés, annál magasabb a várható hozama.
Aktív és passzív vagyonkezelést is megkülönböztetünk. Előbbi célja hozzáadott érték, vagyis extra hozam előteremtése aktív kockázatvállalással. Aktív stratégiának nevezzük azt, amikor a vagyonkezelő célja a benchmark (referencia) hozam vagy valamilyen abszolút hozamcél felülteljesítése, és ennek elérése érdekében a benchmarktól aktívan, akár jelentős mértékben is eltér a vagyonkezelő. A legtöbb befektetési alap a világon aktív stratégiát folytat, mert abban hisznek, hogy szakértelmükkel a benchmarknál jobb hozamot tudnak elérni – írja az abszoluthozam.hu. A passzív vagyonkezelés nem vállal fel kockázatot, és nem akar extra hozamot termelni, egyedüli célja egy referencia-árfolyam a másolása/tükrözése/követése. Például egy amerikai részvény alap esetében az S&P 500 index lehet egy jó benchmark, a romániai részvények esetén pedig például a bukaresti értéktőzsde referenciahozama, a BET.
Miért éri meg befektetési alapokat választani?
A befektetési alapok által kínált legnagyobb előny a diverzifikáció. Mivel az alap kezelői a rendelkezésre álló összeget több befektetési lehetőség között osztják el, csökken a kockázat. Ha az összes pénzünket egyetlen vállalat részvényeiben tartanánk, és a vállalat csődöt mondana, minden megtakarításunkat elvesztenénk. Ehhez képest minél több befektetési lehetőség között osztjuk meg vagyonunkat, annál diverzifikáltabb portfóliónk lesz, és annál kisebb kockázatnak leszünk kitéve. A gyakorlatban egy 30-40 elemből álló portfólió már jól diverzifikáltnak tekinthető. A befektetési alapok is ezt az elvet követik, így portfóliójuk jól diverzifikált – írja a netfolio.hu. A befektetési alap előnye, hogy szinte minimális összeg befektetésével is egy jól diverzifikált portfólióhoz jutunk.Amennyiben a portfólió termékeit egyenként vásárolnánk meg, az többe kerülne. Egyrészt az ügyletenkénti magas tranzakciós költségek miatt, másrészt a termékek esetlegesen magas árfolyama miatt, ugyanis lehet, hogy egy-egy részvény olyan drága, hogy nem tudnánk venni belőle egyet sem. Előny az is, hogy a vagyont profi szakemberek kezelik, akik tisztában vannak az aktuális pénz- és tőkepiaci folyamatokkal – olvassuk ugyancsak a netfolio.hu -n. Ők határozzák meg az eszközök arányait a portfólión belül, törekedve persze a minél jobb teljesítményre.
A befektetési alapok hátránya
Az alapok hozama általában alacsonyabb az egyes részvények hozamához képest. Ennek oka is nyilvánvaló: hozam és kockázat egymáshoz kapcsolódnak – egyiket sem lehet úgy csökkenteni, hogy a másik ne csökkenjen. Az alapkezelők sem dolgoznak persze ingyen, az ő munkájukat mi fizetjük meg. Ez általában a vételi jutalékban és a vagyonkezelési díjban testesül meg.
Befektetési alapok elterjedése Európában
A befektetési alap iránti kereslet csak nálunk jár gyerekcipőben. Egész Európában nagyon népszerűek ezek a termékek, 2013 első negyedévének végén több mint 6,6 billió euró volt ilyen alapokban. Bulgáriában százharmincszor akkora vagyon landolt befektetési alapokban, mint nálunk. 10,076 milliárd lejnyi befektetett megtakarítással a rangsor végén kullogunk. De ha a trendeket nézzük, máris az élbolyban találjuk hazánkat, a 11,2%-os növekedés a negyedik legmagasabb.
Befektetési alapok hozamai nálunk
Romániában a BCR Obligaţiuni a legnagyobb kötvényalap, 4,3 milliárd lejt meghaladó kezelt vagyonnal és 104 ezer befektetővel. A pénzpiaci alapok közül a Raiffeisen Ron Plus emelkedik ki 1,78 milliárd lejes vagyonnal. Az alábbi ábrán megfigyelhető, hogy általában nem a legnagyobb alapok kínálták tavaly a legmagasabb hozamokat, pedig elméletileg nekik jobb alkupozíciójuk lenne a különböző piacokon.
Az is tisztán látszik, hogy bár a részvényalapok kockázatosabbak (könnyebben csődbe megy egy vállalat, mint mondjuk egy állam), jóval magasabb, akár 27%-os nyereséget is szállítottak tavaly. Persze a történelmi árfolyamok bár mérvadóak, de semmit sem jelentenek, éppen ettől kockázatosak a befektetési alapok: az elején nem tudjuk, mennyit nyerünk, vagy nyerünk-e valamennyit a végén.
A romániai befektetési alapok közül tavaly mindegyik nyereséges volt, de a részvényalapok között már van olyan is idén, amelyik komoly veszteséget könyvelt el. Éppen ezért csak azoknak ajánljuk ezeket a banki termékeket, akik mernek egy kisebb, vagy nagyobb kockázatot vállalni a magasabb nyereség érdekében.
Tanács
Azok, akik kockázatkerülőek, de elegük van az időnként az inflációt sem fedező banki betét-kamatokból, válasszanak bátran egy kötvény- vagy pénzpiaci alapot, itt nem túl nagy a rizikó: legfeljebb a banki kamattal egyenlő, vagy kissé alacsonyabb hozamot érünk el, de általában magasabb lesz a nyereség. Azok számára pedig, akik az „aki mer, az nyer” stratégiát választják, de érthető okokból nem akarják minden pénzüket egyetlen vállalat részvényeibe fektetni, irány a részvényalapok!
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!